175881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-hidroxi-1,2-benziotiazol-származékok előállítására
IS 175881 16 A találmány szerinti vegyületek előállítása: 1. példa 50 g l-(l,2-benzizotiazol-4-il-oxi)-2,3-epoxi-propánt és 25 ml izopropilamint 50 ml etanolban 2 órán át visszafolyatás közben melegítünk. Az oldószer és a felesleges amin 1 e desz till ál ás a után visszamaradó maradékot 5 ml etanolban feloldjuk, és éteres sósavat csepegtetünk hozzá. A kivált 4-(2-hidroxi-3-izopropilamino-propoxi)-l,2-benzizotiazol-hidrokloridot leszívatjuk, vízmentes éterrel mossuk, és szárítjuk. Kitermelés : 6,0 g (83%). Olvadáspontja: 158-160°. 2. példa 50 g l-(l,2-benzizotiazol-4-il-oxi)-2,3-epoxi-propánból és 25 ml terc-butilaminból az 1. példa szerint 6,3 g (80%) 4-[2-hidroxi-3-(terc-butilaminc)-propoxi]-l,2-benzizotiazol-hidrokloridot állítunk elő, amelynek olvadáspontja 190—192°. 3. példa 50 g l-(l,2-benzízotiazoI-4-íI-oxi)-2,3-epoxi-propánt az 1. példában leírt módon terc-butilaminnal reagál tatunk, majd éteres maleinsavval 4-[2-hidroxi- 3 -(terc-butilamino)-propoxi]-1,2-benzizotiazol-hidrogénmaleináttá alakítjuk át. Kitermelés: 5,4 g (55%). Olvadáspontja: 158-161°. 4. példa Az 1. példával analóg módon, éteres oxálsav hozzáadására 5,1 g (55%) 4-[2-hidroxi-3-(terc-butilamino)-propoxi]-1,2-benzizotiazol-hidrogénoxalát válik ki, amelynek olvadáspontja 158—160°. 5. példa 3,6 g 4-[2-hidroxi-3-(N-benzil-N-izopropil-amino)-propoxi]- 1,2-benzizotiazolt feloldunk 100 ml éterben és 0,7 g palládium-katalizátor (5%, szénen) jelenlétében, hidrogéngáz-atmoszférában addig rázzuk, amíg telítődik. A katalizátor kiszűrése után az etanolt és a keletkezett toluolt vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 100 ml, 10%-os vizes sósavban szuszpendáljuk, és háromszor éterrel mossuk. A vizes fázist jeges hűtés mellett, 5 n nátriumhidroxid-ol dattal meglúgosítjuk, és négyszer 100-100 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített kivonatokat nátriumszulfáton megszárítjuk, bepároljuk, és a maradékot az 1. példában ismertetett módon 4-(2-hidroxi-3-izopropilamino-propoxi)-l,2-benzizctiazol-hidroklorid sóvá alakítjuk át. Kitermelés: 1,8 g (60%). Olvadáspontja: 156—160°. 6. példa Autoklávban 2,4 g l-(l,2-benzizotiazol-4-il-oxi)-3-klór-propán-2-olt és 10 ml 1,2-dimetil-propil-amint 50 ml dioxánban 10 órán át, 100°-on melegítünk. Ezután az illékony részeket vákuumban ledesztilláljuk, és a nagy viszkozitású nyersterméket éter és 4 n kénsav között megosztjuk, a vizes fázist 4 n nátriumhidroxid-oldattal óvatosan meglúgosítjuk, és végül éterrel extraháljuk. A szerves fázist nátriumszulfáton megszárítjuk, majd eltávolítjuk az oldószert, a visszamaradó maradékot az 1. példában leírt módszerrel analóg módon 4-[2-hidroxi-3-(3-metil-butil-2-amino)-propoxi]-l,2-benzizotiazol-hidrokloriddá alakítjuk át. Kitermelés: 1,8 g (54%). Olvadáspontja: 161 — 164°. 7. példa Izopropilamin és l-(l,2-benzizotiazol-4-il-oxi)-3- -klór-propán-2-ol kiindulási anyagokból a 6. példával analóg módon 4-(2-hidroxi-3-izopropilamino-propoxi)-1,2-benzizotiazol-hidrokloridot állítunk elő. A vegyület az 1. példa szerint előállított vegyülettel azonos. Hasonló módon állítható elő terc-butilaminnal a 4-[2-hidroxi-3-(terc-butilamino)-propoxi]-l,2-benzizotiazol-hidroklorid, amely a 2. példa termékével azonos. 8. példa 3,0 g 4-hidroxi-l,2-benzizotiazolt és 5,0g l-klór-3-izopropilamino-propán-2-ol-hidrokloridot víz és dioxán 100 ml elegyében (20 : 80 térfogatarány) 2 g nátriumhidroxiddal 10 órán át visszafolyatás közben melegítünk. A reakciókeverék kihűlése után ötször 100—100 ml kloroformmal extraháljuk, az egyesített kivonatokat vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó maradék egy részét kovasavgél-szárítóoszlopon metanol és metilénklorid 60 :40 arányú elegyével kromatografáljuk. Az eluátum bepárolása után visszamaradó, nagy viszkozitású, világossárga maradékot az l.példábán leírt módszer szerint 4 -( 2 -hi d roxi -3-izopropilamino-propoxi)-l ,2-benzizotiazol-hidrokloriddá alakítjuk át. A kapott vegyület az 1. példa szerint előállított vegyülettel azonos. Hasonló módon állítjuk elő terc-butilaminnal a 4-[ 2-hi droxi-3-(terc-butilamino-propoxi]-1,2-benzizotiazol-hidrokloridot, amely a 2. példa szerint előállított vegyülettel azonos. 9. példa 4,4 g 4-(2-hidroxi-3-amino-propoxi)-l,2-benzizo-tiazolt 0,1 g palládium-katalizátor (10%, szénen) jelenlétében, 50 ml metanol és 100 ml aceton e egyében, 60° hőmérsékleten és 100 bar hidrogéngaz nyomáson 24 órán át állni hagyunk. A keverék o kiszűrjük a katalizátort, és bepároljuk. A visszamaradó mara4ékot az 1. példában ismertetett m 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
