175846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 4-hidroxi-2H-1,2-benzotiazin-3-karboxamid-1,1-dioxidok előállítására
13 175846 14-2H-l,2-benzotiazin-3-karbonsav-metilészter-l,l-dioxidot kapunk. Olvadáspontja 206°. Metiljodiddal reagáltatva, 7-fluor-4-hidroxi-2-metil-2H-1,2-benzotiazin-3- -karbonsav-metilészter-l,l-dioxid keletkezik. Etilénkloridból átkristályosítva olvadáspontja 191°. 13. példa 4-Hidroxi-2-metil-N-(5-metil-2-tiazolil)-2H-l, 2-benzotiazin-3-karboxamid-1,1-dioxid Az 1. példa szerint eljárva, de oldószerként o-diklórbenzolt használva, 4-hidroxi-2-metil-2H-l,2-benzotiazin-3-karbonsav-etilészter-l,l-dioxidból és 2-amino-5- -metil-tiazolból 76%-os kitermeléssel állítjuk elő a cím szerinti vegyületet. Olvadáspontja etilénkloridból átkristályosítva 254°. 14. példa 4-Hidroxi-2-metil-N-(5-metil-2-tiazolil)-2H-l,2- -benzotiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid 1,23 g (4,5 mmól) 4-hidroxi-2-metil-2H-l,2-benzotiazin-3-karbonsavklorid-l,l-dioxidot 10 ml dimetilformamidban oldunk, és az oldathoz részletekben hozzáadunk 1,0 g (9 mmól) 2-amino-5-metil-tiazolt. A reakciókeveréket 24 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd 40 ml vizet adunk hozzá. Szobahőmérsékleten további 20 percig keverjük, majd a kivált csapadékot szűréssel elválasztjuk, mossuk, és szárijuk. A kapott terméket etilénkloridból átkristályosítva, 0,4 g (25%) cím szerinti vegyületet kapunk, Olvadáspontja 254° (bomlik). 15. példa 4-Hidroxi-2-metil-N-(5-metil-2-tiazolil)-2H-l,2- -benzotiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid 1,0 g (3 mmól) 4-hidroxi-2-metil-N-fenil-2H-l,2-benzotiazin-3-karboxamid-l,l-dioxidot 1,15 g (10 mmól) 2-amino-5-metil-tiazolial és 0,1 g p-toluolszulfonsavval együtt 250 ml xilolban 72 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. A reakciókeveréket lehűlése után 2 n sósavval, majd vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot 0,2—0,5 mm szemcsenagyságú Merck—60 kovasavgéllel töltött oszlopon kromatografálással tisztítjuk, és az eluálásra 95: 5 arányú kloroform-etanol-elegyet használunk. így 0,25 g (24%) cím szerinti vegyületet kapunk. Olvadáspontja etilénkloridból átkristályosítva 254° (bomlik). 16. példa 4-Hidroxi-2-metil-N-(5-metil-2-tiazolil)2H-l,2- -benzotiazin-3-karboxamid-1,1-dioxid A 15. példa szerint eljárva, 4-hidroxi-2-metil-2H-l,2- benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -diox idból, 2-amino-5--metil-tiazolból és p-toluolszulfonsavból állítjuk elő. Kitermelés 48%. 17. példa 2-Etil-4-hidroxi-N-(5-metil-2-tiazoliI)-2H-l,2-benzotiazin-3-karboxamid-l,l-dioxid 0,7 g (2 mmól) 4-hidroxi-N-(5-metil-2-tiazolil)-2H-l,2-benzotiazin-3-karboxamid-l,1-dioxid 30 ml metanollal és 2,0 ml n nátriumhidroxid-oldattal készült oldatához 0,94 g (6 mmól) etiljodidot adunk. A reakciókeveréket 24 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd közömbösítjük, és vákuumban bepároljuk. A kapott maradékot 0,2—0,5 mm szemcsenagyságú Merck—60 kovasavgéllel töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk, és az eluálásra 95 : 5 arányú kloroform-etanol-elegyet használunk. Xilolból átkristályosítva, 0,35 mg (48%) cím szerinti vegyületet kapunk. Xilolból átkristályosítva olvadáspontja 247° (bomlik). A nátriumhidroxidot káliumhidroxiddal, nátriummetiláttal és kálium-terc-butiláttal helyettesítve hasonló kitermeléseket kapunk. 18. példa 4-Hidroxi-2-metil-N-(5-meti!-2-tiazolil)-2H-l,2-benzotiazin-3-karboxamid-l, 1-dioxid A 17. példa szerint eljárva, 4-hidroxi-N-(5-metil-2- -tiazolil)-2H-l,2-benzotiazin-3-karboxamid-l,1-dioxidból és metiljodidból állítjuk elő a cím szerinti vegyületet. Kitermelés 40%. Oldószerként etanolt használva a kitermelés 30%. Etilénkloridból átkristályosítva olvadáspontja 254° (bomlik). Metiljodid helyett metilbromidot használva és a metanolos oldatot 6 óra hosszat visszafolyatás közben forralva, ugyanezt a terméket kapjuk. A reakciót n-propanolban, dimetilformamidban, dimetilacetamidban és hexametilfoszforsavtriamidban 40—60°-on végrehajtva, 20% körüli kitermelést érünk el. 19. példa 4-Hidroxi-2-metiI-N-(5-metil-2-tiazolil)-2H-l, 2-benzotiazin-3-karboxamid-1,1 -diox id 0,2 g (0,55 mmól) 4-metoxi-2-metil-N-(5-metil-2-tiazolil)-2H-l,2-benzotiazin-3-karboxamid-l,l-dioxidhoz 1 ml jégecetet és 0,5 ml 48%-os hidrogénbromidot adunk. 24 óra eltelte után a reakciókeveréket 2 óra hoszszat vízfürdőn melegítjük, majd vákuumban bepároljuk. A száraz maradékot metilénkloridban oldjuk, és vízzel mossuk. A szerves fázist szárítva és bepárolva. 0.1 g (52%) 4-hidroxi-2-metil-N-(5-metil-2-tiazolil)-2H-l,2- -benzotiazin-3-karboxamid-l,l-dioxidot kapunk. Etilénkloridból átkristályosítva olvadáspontja 254° (bomlik). A kiindulási vegyületet a következő módon állítjuk elő: 26,9 g (0,1 mól) 4-hidroxi-2-metil-2H-l ,2-benzotiazin-3-karbonsav-metilészter-l ,1-dioxidot, 85,1 g (0,616 mól) káliumkarbonátot és 71 g (0,5 mól) metiljodidot 1000 ml acetonban 16 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. A forralás közben minden 4 óra eltelte után a forró reakciókeverékhez 14—14 g (0,1 mól) metiljodidot adunk. Ezután a reakciókeveréket szobahőmérsékleten további 12 óra hosszat keverjük. A keletkezett csapadé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
