175842. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő hőerőműhöz
3 175842 4 kamrájából, a keresztátmeneten keresztül a zegzugos csatornába való átmenetére szolgálnak. A füstgázjárat-csatorna minden egyes ismertetett üreges terében konvektiv fűtőfelületek vannak elrendezve. Minden egyes ilyen fajtájú üreges tér felett két hengereltlemez szekrény van elhelyezve. Az egyik szekrény a füstgázjárat zegzug-csatorna üreges terének tömítésére, a másik a forrógáznak a füstgázjáratból történő levezetésére szolgál. Az előzőekben ismertetett gőzfejlesztőben valamennyi csőfal úgy van elrendezve, hogy a csövek túlnyomórészt a forrógázok áramlási irányában haladnak. Valamennyi, a tűzteret, a konvektiv fűtőfelületekct és a zárt füstgázjáratot alkotó csőfal idomacélból előállított tartóállványra van beakasztva, amely tartóállvány nagyon bonyolult és terjedelmes szerkezet. Ezenkívül a gőzfejlesztő teljes szerkezetében, a megfelelő merevség biztosítására, úgynevezett merevítő övék vannak elhelyezve, amelyek idomacélból kiképzett tartókat alkotnak. Ezen tartók a tűzteret és a zárt füstgázjáratot a különböző magassági fokozatokon körülövezik. Mivel a gőzfejlesztőben különböző kiképzésű csőfalakat kell felhasználni, egységes csőfalak alkalmazása nehéz, így a gőzfejlesztő összeépítési technológiája is bonyolult. Ezenkívül az ismertetett gőzfejlesztőben nehezen hozzáférhető zónák jönnek létre, amelyek a gőzfejlesztő üzemét megfelelően megnehezítik. Az ilyen fajtájú gőzfejlesztő szerkezete nagy fémráfordítással jár. Az ismert gőzfejlesztő további hátránya a csőfalak elrendezésében áll, úgy hogy a csövek a bennük keringő munkaközeggel a forrógázok áramlási irányába haladnak. Ezáltal olyan viszonyok jönnek létre, hogy a csőfalak különböző hőmérsékletűek. Mivel a füstgázjárat üreges terei különböző csőfalakból állnak, az összekötő szakaszok szilárdsága csekély, ami viszont a gőzfejlesztő üzembiztonságát megfelelően csökkenti. Ezenkívül a különböző fajtájú csőfalak alkalmazása miatt a tartóállványon való rögzítéshez különböző felfüggesztések is szükségesek. Ezáltal ezen felfüggesztések kivezetési helyeinek tömítése az ismertetett füstgázjáratcsatorna üreges terei felett elhelyezett szekrények által megnehezedik. A teljes gőzfejlesztő szerkezet ilyen fajtájú rögzítési megoldása jelentősen nagyobb fémráfordítást eredményez a tartószerkezetek számára és jelentős nehézségeket okoz a gőzfejlesztő összeépítése, üzeme és megelőző karbantartása során. Célunk, hogy találmányunkkal ezen hátrányokat kiküszöböljük. Feladatunk találmány szerinti megoldásában olyan füstgázjárattal rendelkező gőzfejlesztőt hozunk létre hőerőművekhez, amely lehetővé teszi egység-csőfalak széleskörű alkalmazását a teljes gőzfejlesztő merevségének és szerkezeti biztonságának betartása és a fémráfordítás jelentős csökkentése mellett. Feladatunkat azáltal oldjuk meg, hogy olyan gőzfejlesztőt hozunk létre hőerőművek számára, amely a munkaközeg keringetésére elrendezett és egymással összekötött csőfalak által alkotott tűzteret és a forrógázok számára kiképzett osztott hűtőkamrával ellátott zárt füstgázjáratot tartalmaz. Az osztott hűtőkamrát a csőfalak párhuzamos kamrákra osztják. A teljes füstgázjáratot találmány szerint magassági irányban összerakott és a vízszintes síkban meghajlított csőfalak alkotják, míg minden alkatrész csőfalanként különböző számú hajlítással rendelkezik. A szomszédos csőfalak ezen hajlatainak csúcsai egymással össze vannak kötve, úgy hogy füstgázjárat-kamrákat alkotnak az osztott hűtőkamrák ismertetett kamráival együtt. Ezáltal a találmány szerinti egyes kamrákra osztott füstgázjárat az ismertetett gázfejlesztő füstgázjáratával szemben jelentős előnyökkel rendelkezik. Az ilyen egymással szilárdan összekötött kamrák rendszere adja a gőzfejlesztő szerkezeti alapját, amelyet nagy merevség és teherbíróképesség jellemez. Az ilyen fajtájú szerkezethez terjedelmes és anyagigényes tartóállvány szükséges, valamint merevítő övék és a csőfalaknak a tartóállványon való rögzítésére szolgáló felfüggesztések kerülnek felhasználásra, ezáltal a gőzfejlesztő összeépítése, üzeme és karbantartása egyszerűsödik és a fémszükséglet lényegesen csökken. Ezen megoldás továbbá különböző teljesítményű gőzfejlesztők egységelemekből való összeszerelését teszi lehetővé. A gőzfejlesztő ilyen fajtájú szerkezeti megoldása az ismert, azonos fajtájú gőzfejlesztővel szemben lényegesen nagyobb fűtőfelületet biztosít a füstgázjárat magasságának métereként. Valamennyi csőfal minden egyes alkotórészét célszerű teljesen hegesztve, egymás felett és egymáshoz képest párhuzamosan fekvő csövekből kiképezni, és oly módon elhelyezni, hogy ezen csövek minden részben azonos, a forrógázok áramlási irányára lényegében merőleges irányt vegyenek fel. Ezen megoldás következtében a csőfalak csöveit a forrógázok keresztirányban körüláramolják, így a forrógázok és a csövekben keringő munkaközeg között intenzívebb hőcsere jön létre. Ez lehetővé teszi, hogy a gőzfejlesztőnek a hőcserefelület-egységenkénti hatásfokát növeljük, ami viszont az azonos fajtájú ismert gőzfejlesztőhöz viszonyítva kisebb külső méretekhez és teljesítményhez vezet. Célszerű minden csőfal minden egyes alkotórészét legalább két-két belépés- és elvezetésgyűjtővel ellátni, míg mindegyikre ezen csőfal-alkatrészek csövei úgy vannak csatlakoztatva, hogy szomszédos csövekben a munkaközeg áramlása ellentétes irányú. Ezen megoldás a megfelelő csőfal minden alkotórészének egyenletes hőmérséklet-elosztását biztosítja. Ezáltal ezenkívül lehetőség van arra, hogy minden csőfal szomszédos alkotórészeiben minimális hőmérsékletkülönbség lépjen fel, így az összekötési helyeiben kedvezőbb körülmények jönnek létre és ennek következtében a gőzfejlesztő megfelelő üzembiztonságú. így a találmány szerinti gőzfejlesztő az ismert kiviteli alakokkal szemben egység-csőfalakból épül fel, a szerelése és a kezelése egyszerű, megfelelően merev szerkezetű és nagy üzembiztonságú. A továbbiakban a találmány tárgyát példakénti kiviteli alak kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a hőerőműveknél alkalmazható a találmány szerinti gőzfejlesztőt szemlélteti vázlatosan (hosszmetszet). A 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II metszet. A 3. ábra csőfal felső alkotórészének vázlatos rajza (felülnézet, nagyítva). A 4. ábra csőfal középső alkotórészének vázlatos rajza (felülnézet, nagyítva). Az 5. ábra a csőfal alsó alkotórészének vázlatos rajza 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
