175835. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nyersanyag adagoló berendezés önmüködő adaptiv szabályozására.
13 175835 14 összefüggéssel adottak, ahol yr az előirt modulértékek vektora (referencia vektor): A rekurzív egyenletek kezdőértékeként — vagyis a számítás kezdetén — Qt-re egységmátrix, St-re csupa zérys elemet tartalmazó mátrix felvétele lehetséges; a szabályozási eljárás bemutatására vett példánkban is egy adott időpillanatban így jártunk el. Továbbá, KSref=94,0 és AMref=l,5 voltak; így és Ui(t)= 190,16 (t/óra) u2(t)=2,32 (t/óra) adódott az optimális beállítandó anyagáramokra. Ily módon U = 240,0 (t/óra) frissfeladás mellett u3(t)=47,52 (t/óra). A nyersanyag hosszabb időszakra állandónak feltételezett oxidos összetétele felhasználásával az optimális mérlegállások hasonló módon határozhatók meg. A második változatban a véges hosszú idejű folyamatokra kidolgozott adaptív szabályozást alkalmazzuk homogenizáló, ill. keverő silót tartalmazó szabályozási körben. A 2. példa szerinti eljárás I—V. és VII. lépései változatlanok maradnak, míg a VI. lépést módosítjuk. Az eljárást egy 15,5 órás töltési folyamat egyik lépésével mutatjuk be. A 0,5 óra mintavételi idő miatt a töltési folyamat n= 15,5/0,5 = 31 lépésből áll, amelyek közül a 23. lépést ismertetjük. Ebben az esetben is d=2, nH= 1 és nQ=2. Az első változatban közölt táblázathoz hasonló táblázat ebben az esetben : idő KS AM U| »2 t—4 96,43 1,51 187,63 2,91 t—3 93,52 1,65 189,73 3,00 t—2 89,42 1,60 190,47 2,98 t—1 91,90 1,47 189,94 2,81 t 94.41 1,56 ? 7 A táblázat adataiból : x(t—d)=[u,(t—2) u2(t—2) U|(t—3) u2(t—3) u,(t—4) u2(t—4) KS(t—2) AM0-2) KS(t-3) AM(t-3)f =[189,74 2,70 188,67 2,31 189,11 2,225 93,41 1.54 94,03 1,51] *(t)=[U|(t— 1) u2(t— 1) Uj(t—2) u2(t—2) KS(t) AM(t) KS(t-l) AM(t-l)f =[189,94 2,81 190,47 2,98 94,41 1,56 91,90 1,47]T. A , paramétermátrix első sorának 10 eleme ebben az esetben: 1,53 2,18 0,131 1,24 -1,05 -2,41 0,396 -15,8 -0,344 -6,32. A második sor 10 eleme: —0,0109 —0.2Í6 0,000865 -0,0387 0,0186 0.0868 -0,00205 0,546 0,00344 -0,0862. Továbbá a P, paramétermátrix első sorának 10eleme: 1,53 2,20 0,121 1,28 -1,02 -2,35 0,396 -15,7 -3,45-6,25. A második sor 10 eleme: —0,0109 —0,210 0,000955 5 - 0,0391 0,0160 0,0866 -0,00195 0,525 0,00337-0,0806. A mátrix első két oszlopa által alkotott mátrix Qt, az utolsó 8 oszlop által alkotott mátrix St. 10 u(t) = Qt-'[>rm-^(t)]. Ehhez szükség van az y[m értékére, amelyet a (4) egyenletből számítunk, figyelembe véve, hogy a töltés közben hj (i = 1...31) állandó. így t=23-ra NTr-t>’a(t)-yrm(t +1) 3 lxr - 23ya(23)-y, m(24) N-t-1 “ 7 (4) 20 25 Az első 23 lépés átlagolásaképpen ya (23) értéke míg yrm (24) értékét a szabályozó az előző lépésben >Vm(24)= 94,37 1,48 értékre határozta meg; így behelyettesítve 30 94,41 1,44 35 a 25. lépésre előírt referencia érték. Behelyettesítve «(t)=Qr'[>Vm-StJt(t)]= tehát az optimális mérlegbeállitások mészkő U| = 189,41 (t/óra) a 34 szalagmérlegen és pirít u2= 3,36 (t/óra) a 36 szalagmérlegen. 40 U=240 (t/h) frissfeladás mellett a 35 agyagmérlegre u3= 240—(u,+u2)=47,23 (t/óra) adódik ki. 45 A kapcsolási elrendezés tömbvázlata a 3. ábrán látható, míg a szabályozó működését meghatározó összefüggések realizációs sémáját a 4. ábrán mutatjuk be. Az ábrák mindkét kidolgozott változatra vonatkoznak 50 azzal a különbséggel, hogy az S, összegező egység baloldali bemenete az első változat esetében a referencia értékek yr vektora, a második változat esetében pedig az a változó referencia vektor yrm, amelyet a (4) egyenlettel állítunk elő és amelyet a T5 tárolóban tárolunk. 55 Az ábrákon a skalár jellegű változókat egyszeres vonallal, a vektorváltozókat kettős vonallal jelöltük, továbbá az alábbi megjelöléseket alkalmaztuk : S összegező 60 M szorzó O osztó J folytonos idejű esetben integrátor, diszkrét idejű esetben a mintavételi idővel való késleltető egység; a megnevezése a továbbiakban egységesen integ- 65 rátör 7
