175824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus szálak előállítására
15 175824 16 II. táblázat A szálképzés eredménye a kölcsönhatásban levő folyadéksugarak szögéből nézve A szakasz kiterjedése a szekunder sugár nyílásának átmérőjében kifejezve és a szekunder sugár támadási vonala mentén mérve A szálképzés eredménye a nyújtandó anyag szemszögéből nézve (1) oszlop (2) oszlop (3) oszlop (4) oszlop (5) oszlop (6) oszlop A szakasz Az örvények keletkezése és a depressziós rész kialakulása 1—2 í Kibocsátás és lokalizálás I. szakasz B szakasz Kettős ív kialakulása és a szekunder sugár azonosságának elvesztése 3—5 3—4 A stabil kúpot létrehozó szakasz progresszív és folyamatos csökkenése 11. szakasz C szakasz Az örvények fejlődése és átmérőjük növekedése Lejjebb a kitérés vége 7—10 3—4 A meglágyult anyag húzása a III. és IV. és V. szakaszokban felhalmozott energia hatására III. szakasz D szakasz Energia elvesztése és az örvények identitásának elvesztése. Az ált. folyamat visszaállítása áramlásirányban lefelé minimum 3—5 8—15 Energiaátvitel a szálra nagysebességű ostrozó mozgás. Gyors hűtés IV. szakasz Elhúzás és fogadás V. szakasz A II. táblázat csoportokba foglalja a négy „gáz” szakaszt az (1) oszlopban és az öt „üveg” szakaszt a (6) oszlopban. A (2) oszlop a gáz aktivitását foglalja össze röviden az egyes „gáz” szakaszokban, míg a (3) oszlop képet ad az egyes „gáz” szakaszok méretéről a szekunder sugár nyílásának átmérőjében kifejezve. Az (5) oszlop, hasonlóképpen a (2) oszlophoz az üveg viselkedését írja le röviden, míg a (4) oszlop a (3) oszlophoz hasonlóan az „üveg” szakasz méreteit adja meg. A szakasz Az A szakasz annak a lapnak felülete mentén, ahhoz közel helyezkedik el, amelyen keresztül a szekunder sugár és az üveg belép. Az A szakasz jelentős távolságban húzódik oldalra és áramlásirányban lefelé-felfelé, amint azt látni fogjuk. A lapra merőlegesen kb. 1—2- szerese a szekunder sugár nyílás átmérőjének. Az A szakaszban a gázáram, amelyet néha „főáram”-nak is nevezünk nekiütődik a szekunder sugár azon részének, amely a legközelebb van a laphoz, azaz amely a szekunder sugárnak a leghatásosabb és a legjobban meghatározott része. Bizonyos értelemben azt mondhatjuk, hogy a szekunder sugár az A szakaszban akadályt képez a főáram számára. Ezért a főáram megoszlik és a szekunder sugár körül folyik az A szakaszban, míg a szekunder sugár gyakorlatilag megőrzi nyomóerejét és egységét és mondhatjuk, hogy áthalad a főgázáramon az A szakaszban. Annak következtében, hogy az A szakaszban a szekunder sugár nincs korlátozva (azaz nem egy csőben vagy más szilárd falú járat belsejében folyik) a gázáram egy részét magával viszi. A lapnak, illetve felületnek a jelenléte, amelyen keresztül a szekunder sugár belép, nem módosítja döntően az akadály hatást, amelyről szóltunk, sem pedig a sugár magával ragadó hatását, hanem egy határréteg hatást hoz létre. Ez a hármas hatás (akadály, magával ragadás, határréteg) létrehoz egy viszonylag kisnyomású szakaszt, azaz depressziót a főáram belsejében uralkodó nyomáshoz képest, közvetlenül a szekunder sugártól lejjebb, áramlásirányban nézve. A főáram szétvált részei a szekunder sugár körül folynak a depressziós rész felé és ismét egyesülnek, hogy jelentős recirkulációs áramokat képezzenek, amelyeket a 2A, 2B és 2C ábrákon a 18 nyilakkal ábrázoltunk. Ezek először visszafelé önmagukban hajlanak, jelölve egy olyan áramlatnak a jelenlétét, amelynek összetevői az együttesben jobbról balra irányulnak, azaz a főgázárammal ellenáramban, amely mint már említettük általában balról jobbra folyik, majd ezek a vonalak felfelé görbülnek egy olyan áramlatot jelölve, amely az együttesben alulról felfelé folyik, azaz a főáramra keresztirányban. A depressziós szakasz nagysága a főgázáram és a szekunder sugár egységnyi térfogatra eső kinetikai energiaviszonyának függvénye. Áramlásirányban felfelé-felfelé a depressziós szakasz kb. 2—3-szorosa a szekunder sugár nyílásátmérőjének és oldalirányban 1—2-szerese ennek az átmérőnek. A főgázáram és a szekunder sugár kölcsönhatása az A szakaszban két örvény képződését segíti elő, amelyek ellentétes értelemben forognak a szekunder sugár két oldalán, annak tengelyétől áramlásirányban lejjebb. Amint a 2A ábrán világosan látható, ez a két örvény, amely az A szakaszban kezdődik a laphoz közel, pontszerű vagy embrionális örvény formájában felemelkedve és lefelé görbülve észrevehetően kibontakoznak. A 2C ábra nézet alulról felfelé, olyan metszetben, amelynek a síkja kissé a lap felett van az A szakaszban és amelyen a recirkulációs áramok világosan láthatók, valamint az embrionális örvények, amelyek ezen a szinten még viszonylag kis keresztmetszetűek. A 2D ábra ugyanolyan metszet, mint a 2C ábra, de a lap felett körülbelül az A és B szakaszok közötti átmeneti szakaszban. A 2C és 2D ábrák összehasonlításából látható az embrionális örvények átmérőjének növekedése. A 2C és 2D ábrák vizsgálata a 12A főgázáram lefolyását mutatja, amely nagyjából egységes, kivéve azt a szakaszt, amely közvetlenül körülveszi a 15 sugarat. Az A szakasz végigterjed ezen a turbulens szakaszon, mégpedig a szekunder sugárnál feljebb csak egy kis távol-30 35 40 45 50 55 60 65 8
