175824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus szálak előállítására
41 175824 42 következő sorokra megmaradó diszponibilis energia fokozatosan csökken. Van tehát egy olyan maximális szálképző központsor szám, amelyet hatékonyan lehet elhelyezni áramlásirányban lefelé. A jelenlegi berendezésekkel és üveg esetében ez a hatás 4—5 sor, áramlásirányban lefelé. Egy másik olyan kivitel, amelynél a szálképző központok sűrűsége nagy, látható a 14A—14D ábrákon. Amint ezeken az ábrákon látható, itt az olvasztótégely keresztmetszete négyszögletes, a feneke vagy a 10A fenéklemez sima és sík és a főgázáram hatásának van kitéve, amelyet a 12A nyíllal jelöltünk. A 10A fenéklemez felületén három sor ikernyílás van elhelyezve, a hordozósugarak és a nyújtandó anyag számára. Ezek a nyílások célszerűen az előzőekben elmondott szabályok betartásával vannak elhelyezve, ami keresztirányban és hosszanti irányban a nyílások egymás közötti tengelyközi távolságát illeti. A 14A—14D ábrákon ábrázolt kivitelnél egy felső rész és egy alsó rész van, ez utóbbi képezi a 110 betápláló szintet, amely az olvasztótégelynek a 111 vonal alatti részét tartalmazza. A 110 betápláló szinten 112A, 112B, 112C, 114A, 114B és 114C csatornák vannak. A 112A, 112B, 112C csatornák a nyújtandó anyagot vezetik a 10A fenéklemez tartományába, a 14B ábrán látható 1I6A, 116B, 116C nyílások révén. Hasonlóképpen a 114A, 114B és 114C csatornák nyomás alatti folyadékot vezetnek a 10A fenéklemez tartományában, a 14B ábrán látható 118A, 118B és 118C nyílások révén. Az olvasztótégely felső része, azaz a 111 vonal feletti része a betápláló szakaszt képezi. Ebbe a betápláló szakaszba kerülnek a belépő közegek, azaz a szekunder sugár közege és a nyújtandó anyag. Amint a 14C és 14D ábrákon részletesebben látható, a nyomás alatti közeg, amely a szekunder sugarakat képezi, a szerkezet felső részén lép be, áthaladva a 120A és/vagy 120B csövön és miután áthalad a 122A és 122B kamrákon szétfolyik, amint a nyilak ábrázolják, a 114A, 114B és 114C csatornákba, a 124A, 124B, 124C és 126A, 126B és 126C réseken keresztül. A szekunder sugarak közege a 118A, 118B, 118C nyílásokon lép ki. A nyújtandó anyagot a 110 betáplálószintbe vékony szál alakjában vezetjük be, amelyet a 128 cső véd, és miután a 130 kamrában felgyűlik, szétoszlik a 112A, 112B és 112C csatornákba. A 110 betápláló szint két végénél tömör fém 132A és 132B lapok vannak elhelyezve. Ezek a lapok egyszer arra szolgálnak, hogy mint szorítóelemek az olvasztótégelyt a főgázáramhoz képest a kívánt helyzetben tartsák, és villamos érintkezőt is alkotnak a rajzon nem ábrázolt megfelelő energiaforráshoz, amely Joule-hatással melegíti az olvasztótégelyt, hogy a szekunder sugarak és a nyújtandó anyag hőmérsékletét növelni lehessen, vagy fenil lehessen tartani a kívánt értéket. A 14A—14B ábrákon ábrázolt kivitelnél előirányoztuk az üveg megolvasztását valamilyen fajta kemencében, majd innen azonnal szál alakjában elvisszük a 128 csövön keresztül olyan hozamban, amely elegendő ahhoz, hogy az üvegszintet kissé a 111 vonal felett tartsa, hogy ezáltal biztosítsuk, hogy a 112A, 112B és 112C csatornák megtelve maradjanak, hogy kielégítő módon tudják táplálni az üvegkilépő 116A, 116B és 116C nyílásokat. Ha a 15—15D ábrákon ábrázolt kivitelt nézzük, mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell. hogy ezt bármilyen kivitelű üvegolvasztó kemencével együtt kívánjuk alkalmazni, amelyet előtest segítségével olvadt üveggel lehet táplálni előre megtervezve a felhasználási pontokat. A 15B ábrán ábrázolt nézetnél a 134 előtestben 136, 138 és 140 csatornák vannak, amint a 15A ábrán is látható. Az előtest mindegyik elágazása mentén bizonyos számú húzóállomás van elhelyezve, és a 15B ábrán mindegyik elágazásban tíz ilyen állomás látható, amelyeket A—J jellel jelöltünk. Minden ilyen húzóállomásnál egy eszköz van elhelyezve, amellyel szálképző központokat lehet képezni egy-egy állomástól kiindulva. Egy-egy húzóállomás berendezése az üveg számára szolgáló olvasztótégelyből áll. A 15A és 15B ábrákon a 136 elágazás 142 olvasztótégelye látható. Ezt az elágazást ábrázoljuk nagyobb léptékben nézetben és metszetben a 15C és 15D ábrákon. Egy hasonló 144 olvasztótégely sor van társítva az egyes állomásokhoz a 138 elágazásnál és egy másik 146 olvasztótégelysor a 140 elágazásnál. Valamennyi 142, 144 és 146 olvasztótégelynek 164 kiömlőcsatomája van, amelyet a 15D ábrán ábrázoltunk és amelyen ismét egy sor egyedi üvegkibocsátó nyílás van, vagy pedig más változatban egy rés, amint a 12. és 12A ábrán ábrázoltuk. A szálképző központok száma, amelyek az olvasztótégely mentén egymás mellett vannak elhelyezve, igen nagy határok között változhat. Általában jó eredmény érhető el és nagy termelékenység, hogyha kb. 100 szálképző központot alkalmazunk. A 154, 156 és 158 eszköz arra szolgál, hogy valamennyi húzóállomáshoz társított szálképző központnál a főgázáramot létrehozza az olvasztótégely-előtest valamennyi három ága mentén. Amint a 15C és 15D ábrákon látható, ennek az eszköznek 44 ajkai vannak, hogy a gázáramot a 164 üvegkibocsátó nyílások mentén nagyjából vízszintes irányban vezesse. Az egyes fúvóállomásoknál hasonlóképpen szekunder sugarat kibocsátó eszköz is van, amelyeket a 15A ábrán 148, 150 és 152 számmal jelölünk, és minden egyes állomáshoz egy ilyen eszköz van társítva. A 15D ábrán a sugarakat létesítő 148, 150 és 152 eszközöket elhagytuk a jobb érthetőség kedvéért, és hogy meg tudjuk mutatni a főgázáramot kibocsátó 154, 156, 158 eszközöket, amelyek ez alatt vannak elhelyezve. Mindenesetre a 15B ábrán a hordozó sugarakat kibocsátó eszközöket 148, 150 és 152-vel jelöltük. Ismét a 15C és 15D ábrákra hivatkozva, látható, hogy valamennyi 148 eszköznek 56 betápláló csöve van, amely az 56A kollektorhoz megy és ez 162 csőcsoportot tartalmaz, amely az üveget betápláló 164 eszköz és a főgázáram generátorának 44 ajka között van elhelyezve. Magától értetődő, hogy a 162 csőcsoport csövei egymás mellett vannak elhelyezve a 12A főgázáram irányára keresztirányban, és ezeken a csöveken nyílások vannak áramlásirányban nézve közvetlenül az üveget kibocsátó 164 nyílások felett. Ami a 15A és 15B ábrákon ábrázolt berendezést illeti, megfigyelhető, hogy a különböző húzóállomásokon létrehozott főgázáramok az előtest elágazásaira keresztirányúak, azaz a 15A és 15B ábrákon jobbra mutatnak. A különböző húzóállomásoknál a főgázáram és a szekunder sugarak között létrejött kölcsönhatás következtében az előállított szálak azt a szakaszt, amelyben képződtek, el igyekeznek hagyni, a húzóállomások átlag5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 21
