175818. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemcsés vagy darabos anyaghalmazokból ferromágneses anyagú részek elkülönítésére korunk őrleményből vasszemcsék szeparálására
3 175818 4 terjedni, éppen az elkülönítés szempontjából vett hatástalansága miatt. További példaként említhető a 2 190 528 számú francia szabadalom tárgya. E megoldás elé kitűzött feladat, hogy a mágneses erőteret fokozottabban hasznosítsa a szétválasztásra és kevesebb veszteséget jelentsen azáltal, hogy csökkenti a szétválasztás szempontjából hatástalan részét a mágneses energiának. À megjelölt francia szabadalmi leírásból megismerhető berendezésnél permanens mágneseket alkalmaznak, amelyek nem a felfogótest illetve a felfogótestek belsejében vannak elhelyezve, hanem azon kívül. A forgatott hengeres felfogótestek szükségszerűen tömör, ferromágneses anyagú testek, amelyek a mágnestömb pólussaruit képezik. Az egymással szemközti felfogótestek között homogén mágneses teret tartanak fenn. A mágneses körhöz tartozik a gép váza is. A szétválasztásra kerülő anyagot a berendezésbe vezető csatornát az erővonalvezető rendszer semleges vonalában illetve semleges síkjában kell elhelyezni. A felfogótestek csapágyai eltolhatok, mert ily módon változtatható a szétválasztás szempontjából hatásos rés szélessége a felfogótestek között. A 2 190 528 szám francia szabadalmi leírásból megismerhető berendezés felépítéséből és működésmódjából eredően egyaránt hátrányos. A szétválasztás hatásossága szempontjából azért kedvezőtlen ez a berendezés, mert a hengeres felfogótesgek közötti homogén mágneses térnek a szemcsék esési irányában vett mérete igen kicsi, ebből eredően rövid ideig hat a szemcsék halmazára a mágneses térerő. Emiatt nem is tud eredményes elkülönítést biztosítani a különböző mágneses tulajdonságú szemcsék halmazánál. További hátrányos körülmény ennél a berendezésnél, hogy a szemcsékre nem hat változó erő. E körülmény folytán nem lehet szó az összetapadt szemcsék hatásos szétválasztásáról. A berendezés szerkezeti szempontból is igen kedvezőtlen. A tömör felfogótestek anyagigénye, megmunkálása, a csapágyak kialakítása, az egész gépváz tömege, drágává, nagy helyigényűvé teszi a berendezést. A karbantartási igénye és az energiaszükséglete is kedvezőtlenül nagy. Az adagoló csatorna beállítása miatt a szerelési pontossága is fokozottan igényes, ami tovább növeli a költségeket. Ha a homogén mágneses tér méreteit növelni akarják — a szétválasztási hatás fokozása érdekében — akkor olyan nagy méretű felfogótestekhez jutnak, amelyek által létrehozott dinamikus hatások hatványozottan növelik a kedvezőtlen körülményeket. Az ismert mágneses szétválasztó berendezések egy másik fajtája található a 2 190 529 sz. francia szabadalmi leírásban. Az ebből a francia leírásból megismerhető berendezés lényegében azonos a 2 190 528 sz. francia szabadalom szerinti megoldással. A 2 190 529 sz. francia szabadalmi leírás ismertette berendezésnél szállító szalag van alkalmazva a felfogótest és egy hajtó-vezetőtárcsa között. A szállító szalagos részletek szimmetrikusan helyezkednek el egymással szemben. Ennél a megoldásnál is a tulajdonképpeni szétválasztást eredményező homogén mágneses erőtér áll fenn, az előbb említett szállító szalagos részletek közötti résben. Ennél a berendezésnél a szétválasztással kapcsolatos hiányosságok ugyanúgy fennállnak, mint a korábban tárgyalt 2 190 528 sz. francia szabadalom szerinti berendezésnél. Ennél a szállító szalagos megoldásnál a tapadásból származó hátrányok leküzdése még kevésbé biztosított, mint a korábban elemzett francia szabadalom szerinti megoldásnál. A berendezés még bonyolultabb és drágább, mint az előbbiekben tárgyalt berendezés. A szemcsés anyagok szétválasztására szolgáló, mágneses erőteret alkalmazó ismert berendezések egy sajátos típusára vonatkozik a 2 218 947 sz. francia szabadalom. E szabadalom leírásából megállapítható, hogy az ilyen jellegű berendezéseknél milyen nagy problémát jelent a szemcsés anyag egyedeinek egymáshoz tapadása. A francia szabadalom tárgyát képező berendezés révén a tapadásból eredő nehézségeket azáltal kívánják csökkenteni, hogy olyan lemezt helyeznek el a forgó mágnestömb mellett, amelynek bevezető szakasza ferde csúszdát képez, ezt követi egy kb. negyedkörív alakú rész, majd ezután egy vízszintes szakasz következik. A szóbanforgó lemez ívelt részéhez csatlakozik belülről egy olyan forgó rendszer, amelynek lágyvasból levő szeletei között vannak elhelyezve a permanens mágnesek. A forgó mágneses rendszernek a lemez homorú oldalához illeszkedő részei kimunkálásokkal vannak ellátva. Az álló lemeznek a csúszdaszerű bevezető szakaszára juttatják a szétválasztásra szánt szemcsehalmazt. A már említett lemez mindkét oldalához levegősugarat lehet irányítani. A lemez perforációja folytán mintegy fluid állapotot lehet biztosítani a lefelé csúszó szemcsék halmazában. A 2 218 944 sz. francia szabadalmi leírás szerinti berendezés is igen bonyolult. Bonyolultsága ellenére a szétválasztás szempontjából vett hatásossága nem kielégítő ennek a berendezésnek. A szemcsehalmaz szemcséit ugyanis álló lapon kell végigcsúsztatni és a mágneses anyagú szemcséket legalább egy negyedkörív mentén ehhez az álló laphoz kell hozzátapasztani és egyúttal ehhez a laphoz tapasztás mellett továbbítani a kivezető nyílás fölé, illetve a felfogó részhez. Ilyen körülmények mellett a mágneses erőnek nemcsak a lemezhez való tapadást kell biztosítani a ferromágneses-anyagú szemcséknél, hanem azoknak az álló lemezhez képesti mozgatásához le kell győzze a súrlódóerőt is. Nyilvánvaló, hogy a lezúduló anyagáram nemmágneses anyagú szemcséi magukkal sodorják a kellően meg nem tapadt mágneses anyagú szemcséket is, vagyis a szétválasztás rossz hatásfokúvá válik. A találmány szerinti berendezés révén az ismert hasonló célú megoldások hiányosságait és hátrányait ki lehet küszöbölni. A találmány célkitűzése, hogy a szemcsék szétválasztásához lehetőleg úgy győzze le a szemcsék egymáshoz való tapadását, hogy erre a célra ne kelljen külön eszközt és többlet-energiát igénybe venni, továbbá hogy a szemcsék eltérítését függetlenítse a mágnesekhez való tapadás veszélyétől, vagyis hogy ne legyen szükség a találmány szerinti berendezés alkalmazása során olyan optimum beállítására, amely a kellő eltérítést biztosítja, de nem eredményezi a ferromágneses anyagú szemcséknek a mágneshez tapadását. Mindezeken túl a berendezés egyszerűsítése és az egyszerűség ellenére határozott szeparálás biztosítása is a találmány szerinti berendezés célja. A találmány elé kitűzött cél azáltal érhető el, hogy egy nem ferromágneses anyagból készült forgó köpenyben van elhelyezve az állandó mágnesekből összeállított mágneses tömb, és a forgó köpeny egyik oldala mellett hullatjuk alá az anyaghalmazt, amelyből a ferromágneses anyagú szemcsék nemcsak el térülnek, hanem a mágnes hatására a forgó köpenyhez tapadnak. A mágneses tömb a forgó köpeny belső terében, annak csak az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
