175757. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó földbe fektetett csővezetékekhez

5 175757 6 ken keresztül folyadék, illetve víz tud áramlani a 9 ház fölső terébe, a 10 membrán fölé. E folyadék a 6 csőve­zetékben uralkodó nyomást mindig azonnal átviszi a 10 membrán felső felületére. Ha a szekunder oldali 6 cső­vezetékben a nyomás nő, a 10 membrán a rajzon föltün­tetett nyugalmi helyzetéből lefelé tér ki és maga előtt tolja a 11 rudat is. Amikor a szekunder oldali 6 csőveze­tékben a nyomás csökken, a 8 csővezetéken keresztül a 9 ház fölső teréből folyadék áramlik a 6 csővezetékbe, a 9 ház fölső terében uralkodó nyomás csökken, azaz a 10 membrán fölfelé haladva magával viszi fölfelé a 11 rudat is. A 10 membrán és 11 rúd fölfelé mozgását a 12 rugó váltja ki. A 11 rúd a 3 szabályozó egység szabályozó orsójával mereven van összeerősítve, tehát a 11 rúd mozgása során ezzel együtt mozog a szabályozó orsó is. A 3 szabályozó egység lényegében négyutas szabályozó szelepként van kialakítva, melynek házán furatok vannak, a házban mozgatható szabályozó orsóban pedig e furatok össze­kötésére alkalmas csatornák vannak kialakítva. A sza­bályozó orsóban levő csatornák úgy vannak elhelyezve, hogy a szabályozó orsó szélső helyzeteiben a megfelelő furatokat kössék össze. A szabályozó orsó szélső helyze­tei a szekunder oldali 6 csővezetékben uralkodó nyomás megengedettnél nagyobb, illetve megengedettnél kisebb értékeihez tartoznak. A 3 szabályozó egység házán levő 13 furathoz a 7 csővezeték csatlakozik. A 14 furat a szabadba kivezető 15 csővezetékkel van összeköttetésben. A 16 furat a 17 csővezeték egyik végéhez csatlakozik, amely 17 csőve­zeték másik vége a szekunder oldali 6 csővezetékbe tor­kollik. A 3 szabályozó egység házán levő 18 furatot 19 csővezeték a 2 végrehajtó egység hengerének fölső vé­gével köti össze. A 20 furat 21 csővezeték révén a 2 vég­rehajtó egység hengerének alsó végével van összekötve. A 2 végrehajtó egység lényegében egy hidraulikus henger, amelyben egy karmantyús dugattyú mozgatha­tó. A dugattyút a 19, illetve 21 csővezetékeken keresztül hengerbe érkező folyadék nyomása mozgatja. A 2 végrehajtó egység dugattyúja 22 dugattyúrúddal van összeerősítve, amely külső végén csuklósán elfordít­­hatóan 23 karhoz csatlakozik. A 23 kar másik vége pil­langószelep 24 tengelyére van erősítve. A 22 dugattyúrúd így pillangószelepet mozgat. A pillangószelep záró eleme gumiból vagy műanyagból van. A 4 érzékelő egységet meghatározott szekunder nyo­más értékre a 12 rugó segítségével, ennek kellő feszítése révén állítjuk be. A szekunder nyomás az érzékelő egy­ség 10 membránjára hat és ezt a 12 rugó által kifejtett erővel szemben nyomja. A 12 rugóval psec=4—8 kp /cm2 nyomásértékek állíthatók be. Ha a szekunder nyomás értéke nem változik, akkor az általa 10 membránra ki­fejtett nyomóerő a beállított rugóerővel egyensúlyt tart. Amikor a szekunder nyomás a beállított nyomástól el­tér, a szabályozó orsót a nyomás megnövekedésekor a 10 membrán az A nyíl irányában, a szekunder nyomás csökkenésekor a 12 rugó a B nyíl irányában elmozdítja. A szekunder nyomás nagysága főként az időegységen­ként elvett folyadékmennyiségtől, illetve vízmennyiség­től függően változik. Az elvétel csökkenésekor a szekunder nyomás megnő, a 4 érzékelő egység 10 membránjára nagyobb nyomás hat és a 10 membrán a 3 szabályozó egység szabályozó orsóját az A nyíl irányában elmozdítja. A szabályozó orsó elmozdulása következtében összeköttetés jön létre a négyutas szabályozó szelepként kialakított 3 szabályo­zó egység házában levő 13 és 20 furatok, valamint a 18 és 14 furatok között. A négyutas szabályozó szelep ösz­­szeköttetésben áll a 2 végrehajtó egység hengerének te­rével, amely hengerben levő dugattyú az 1 beavatkozó egységben levő, rajzon nem látható pillangószelepct vezérli. A 3 szabályozó egység, illetve négyutas szabályozó szelep ilyen állása összeköti a működtető, 5 csővezeték­ben uralkodó primer nyomást a 2 végrehajtó egység alsó hengerterével, a felső hengerteret pedig folyadékos kap­csolatba hozza a szabadba kivezető 15 csővezetékkel. A primer nyomás hatására a 2 végrehajtó egység du­gattyúja az 1 beavatkozó egységben levő pillangószelepet zárni igyekszik, az átáramlási keresztmetszetet mind­addig szűkíti, amíg az új egyensúlyi helyzet be nem áll. Az elvétel szünetelésekor a szekunder nyomás annyira megnő, hogy az egyensúlyi állapot nem tud visszaállni, tehát az 5 csővezetékben uralkodó primer nyomás, a működtető nyomás a pillangószelepet teljesen lezárja. Az elvétel növekedésekor a szekunder nyomás csök­ken. Ekkor a 3 szabályozó egységben levő szabályozó orsót a 12 rugó a B nyíl irányában mozdítja el. A 3 sza­bályozó egység szabályozó orsója ekkor a ház falában levő 13 furatot a 18 furattal, a 20 furatot pedig a 16 fu­rattal köti össze. A 3 szabályozó egység ilyen állásánál az 5 csővezetékben levő primer nyomás a 2 végrehajtó egy­ség fölső hengerterével kerül kapcsolatba, a henger alsó tere pedig a 21 csővezetéken keresztül a 17 csővezeték­kel, illetve a szekunder csővezeték szakaszokhoz tartozó 6 csővezetékkel kerül összeköttetésbe. A primer nyomás hatására a 2 végrehajtó egység dugattyúja az 1 beavat­kozó egységben levő pillangószelepet nyitja, növeli az átáramlási keresztmetszetet mindaddig, amíg az egyen­súlyi állapot létre nem jön. A pillangószelep zárása, illetve nyitása az átáramlási keresztmetszetet, azaz a primer 5 csővezeték és szekun­der 6 csővezeték közötti átbocsátó nyílás nagyságát vál­toztatja. A változó keresztmetszet változó fojtást, azaz a 6 csővezetékben változó nyomást, következésképpen időegységenként változó átáramló folyadékmennyiséget eredményez. Az elvétel szünetelése esetén a szekunder 6 csővezeték­ben uralkodó nyomás oly mértékben megnő, hogy a nyomásszabályozó már nem tud egyensúlyi állapotba visszaállni, a pillangószelepet záró helyzetben tartja. Ha ebben az állapotban valamely fogyasztó csapot nyit és elvételt hoz létre, a szekunder nyomás lecsökken, a 3 szabályozó egyszég szabályozó orsója helyzetéből el­mozdul és a működtető primer nyomás az eddig zárva tartott pillangószelepet nyitja addig a mértékig, amely­nél a szekunder nyomás eléri az eredetileg beállított nyomásértéket. A találmány szerinti, földbe fektetett csővezetékekhez használható nyomásszabályozó fontosabb előnyös tu­lajdonságai a következők : A primer nyomású csővezeték szakaszok és szekunder nyomású csővezeték szakaszok közötti átáramlási ke­resztmetszetet teljesen nyitott és teljesen zárt helyzetek közötti bármely helyzetben teljesen önműködően sza­bályozza. A szabályozás végrehajtásához jelentősen ki­sebb erőre van szükség, mint azeddig ismert, hasonló fel­adatokat végző szerkezeteknél. A 4 érzékelő egység és az 1 beavatkozó egység közötti hidraulikus kapcsolat érzé­keny, a pillangószelep mozgatását időkésés nélkül, pon­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents