175753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vígőz felvételére képes és vízgőzt áteresztő lapalakú polimetén termékek előállítására
13 175753 14 53 122/1974. november szerinti mérése). Ez a meghatározás szakmailag azonos az ISO/R 1195—170 „Plastics, Determination of the water vapor transmission rate of plastics film and thin sheets, Dish method” meghatározással. Az abszorbenst tartalmazó edényt a mintával összekapcsolva viasszal lezárjuk és nedves légkörben tároljuk. A mintán átlépő vízgőzmennyiséget az edény súlynövekedése alapján számítjuk ki, és a mérést akkor kezdjük meg, amikor a súlynövekedés az idővel arányosan megy végbe. A vízgőzáteresztőképesség meghatározása a megadott szabvány szerint annak a grammnyi vízgőzmenynyiségnek felel meg, amely 24 óra leforgása alatt a megadott feltételek (hőmérséklet, légnedvességtartalom csökkenés) mellett 1 m1 2 mintafelületen átlép. WDA: vízgőzfelvétel (vö. WDDPFI). A vízgőzfelvételt a WDDppj-méréssel egyidejűleg végezzük, a meghatározás a minta súlynövekedésének mérésén alapszik; egyéb megjelölés hiányában a minta a külső légkör felé áteresztő, vagyis azt nem burkoljuk be. Hajlítószilárdság: Könnyűbőr és fedőrétegének tartós hajlítószilárdságát mérjük, [(I. U. P./20 Internationalen Union der Leder-Chemiker-Verbände, vö. „Das Leder”, E. Roether-Verlag, Darmstadt, 15, 87 (1964) és 26,163 (1969)]. A bőrmintát összehajtjuk és ebben az állapotban mindkét végén a vizsgálóberendezésbe befogjuk. Az egyik befogófej rögzített, a másik ide-oda mozog, ezáltal a ránc a bőrminta hosszirányában fel-alá mozog. A bőrmintát időszakonként a károsodásra megvizsgáljuk. A kísérletet száraz kondicionált vagy meghatározott módon nedvesített mintáknál végezzük. A szárazkísérletet a bőr és kikészítésének vizsgálata céljából végezzük, a nedveskísérletben kizárólag a bőr kikészítési módját vizsgáljuk. Húzószilárdság: A húzószilárdságot húzási kísérletben vizsgáljuk (DIN 53 328/1970. december). A vizsgálat szakmailag azonos az I. U. P./6 Internationalen Union der Leder-Chemiker-Verbände, vö. „Das Leder”, E. Roether-Verlag-Darmstadt, 10, 14 (1959) előírásával. A húzószilárdság aB a kp-ban mért legnagyobb erő és a minta kezdeti cm2-ben mért keresztmetszete hányadosának felel meg. 1. példa Három különböző típusú duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózétert több napon keresztül nedvesség ciklusvizsgálatnak vetünk alá. Az éter egy meghatározott mennyiségét először legalább 24 óra hosszat szabvány légkörben (23 °C hőmérséklet, 50%-os relatív légnedvesség) tároljuk és mérjük. Szabályos időközönként az alábbi műveleteket ismételjük: a polimer mintát 8,0 óra hosszat nedves légkörben tartjuk (30 °C, 100%-os relatív légnedvességtartalom), lemérjük, majd 16,0 óra hosszat ismét szabvány légkörben (30PC, 100%-os re- Ietív légnedvességtartalom tartjuk és ismét lemérjük. Az így kapott mérési értékeket az 1. ábrán vázolt koordináta-rendszeren ábrázoljuk, az ordinátára a súlynövekedést súly%-ban, az abszcisszára az időt órában vesszük fel. A folyamatos vonal az 1. ábrán biszakrilamido-ecetsavval térhálósított kvaterner cellulóz-ammóniumsó és 1160 WRV, 98 WUA és 950 SV értékű cellulóz, míg a szaggatott vonal mindenkor bisz-akrilamido-ecetsavval térhálósított karboximetil-keményítő és 11.250 WRV, 85,1 WUA és 1920 SV értékű karboximetil-cellulózhidrát keverék, végül a pontozott vonal bisz-akrilamido-ecetsavval térhálósított 3270 WRV és 97 WUA értékű karboximetilcellulóz nedvességciklusának bemutatására szolgál. Az egyes nedvességfelvételi ciklusok összehasonlításából megállapítható, hogy a mindenkor alkalmazott, duzzadóképes módosított polimer által felvett nedvességet a termék ismételten meghatározott feltételek mellett leadja. Ez a tulajdonság például cipőfelsőrészként történő feldolgozásnál a lapalakú termékek vagy más rétegek esetében rendkívül fontos. így például, ha a cipőt bizonyos ideig lábon hordják, és a cipőfelsőbőr a lábról meghatározott nedvességet vesz fel, állás közben (például éjjelen át) a cipőfelsőrész ezt a nedvességet ismét a környezetnek leadni képes. 2—9. példa és V 1—V 3. összehasonlító példa Négy különböző szintetikus cipőfelsőrészként alkalmazott fliesz (2—5. példa) húzószilárdságát <rB, hajlítószilárdságát, vízgőzfelvevő-képességét és vízgőzáteresztőképességét határozzuk meg és olyan flieszekkel hasonlítjuk össze, amelyekre duzzadóképes, módosított polimer-adalékanyagot 10 s% mennyiségben tartalmazó poliuretán réteget hordunk fel (I. táblázat). A húzószilárdság aB meghatározásánál jelölt a és b irányok abban különböznek egymástól, hogy ezek iránytengelye egymással 90 fokos szöget zár be. A V 1—V 3. összehasonlító példában anilinbőrt (V 1), módosítatlan poliuretán-cipőfelső anyagot (V 2) és fedett bőrt (V 3) mértünk. 10—19. példa Különböző vastagságú olyan poliuretán lapalakú termékek (10—17. példa) vizgőzáteresztő-képességét (WDA) és vízgőzfelvételét mérjük, amelyekhez 15 s% duzzadó, módosított keményítő- vagy cellulózétert adagolunk (II. táblázat). A 18. és 19. példában (II. táblázat) a találmány szerinti módon készült körülbelül 0,4 mm-es vastagságú poliuretán réteget hordozóként hasított bőrre viszünk fel, emellett a hasított bőrréteg a 18. példában a mérőedényen kívül, a 19. példában a mérőedényen belül foglal helyet. Az utóbbi minták hajlítószilárdsága +20 °C hőmérsékleten 200 000 hajlítás után még jónak mondható (vagyis repedések nem lépnek fel), sőt —10 °C-on is 50 000 hajlítás után a minta megfelelőnek bizonyult. 20. és 21. példa V 4 és V 5 összehasonlító példa Különböző vastagságú adalékanyagmentes és 15 s% módosított, duzzadóképes keményítő- vagy cellulózéter adalékot tartalmazó poliuretán lapalakú termékek vízgőzfelvételét (WDA) és vizgőzáteresztő-képességét (WDDPFI) határozzuk meg (III. táblázat). 20. példa: poliuretán lapalakú termék (vastagabb lapalakú termékből készült hasított lapalakú termék) színe5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
