175753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vígőz felvételére képes és vízgőzt áteresztő lapalakú polimetén termékek előállítására
175753 ráhelyezzük és a kész lapalakú terméket kasírozással állítjuk elő. Ilyen eljárást ismertetnek például az 1 570 524, 2 053 468 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási, illetve az 1 023 449és 1 240 656 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratokban. Poliizocianát-komponensként a találmány szerinti lapalakú termékek előállításánál a reaktív poliuretán rendszerekben mind módosítatlan, mind előnyösen poliizocianáttal és/vagy ezek reakciótermékeivel módosított poliizocianátok jönnek számításba, amelyek az izocianátokkal szemben reakcióképes legalább 2, előnyösen 2—4 hidrogénatomot tartalmaznak. Ilyen vegyületek az amino-, tiol- vagy karboxil-ccoportot tartalmazó vegyülcteken kívül a víz valamint a nagymolekulasúlyú és/vagy kismolekulasúlyú polihidroxil-vegyületek. Megfelelő nagymolekulasúlyú polihidroxi-vegyületek például a legalább 2, előnyösen 2—4 hidroxil-csoportot tartalmazó 500 és 5000, előnyösen 800—3000 közötti molekulasúlyú homogén és cellaalakú poliurelánok előállításánál önmagában ismert poliészterek, poliéterek, politioéterek, poliacetálok, polikarbonátok és poliészteramidok. A felhasználható, hidroxil-csoportot tartalmazó poliészterek például többértékű, előnyösen két értékű és adott esetben járulékosan három értékű alkoholoknak többértékű, előnyösen két értékű karbonsavakkal alkotott reakciótermékei. A szabad polikarbonsavak helyett alkalmazhatók a megfelelő polikarbonsav-anhidridek, vagy a rövidszénláncú alkoholokból vagy ezek keverékeiből előállított, a poliészterek előállításánál alkalmazható polikarbonsav-észterek. Alifás, cikloalifás, aromás és/vagy heterociklusos polikarbonsavat alkalmazunk, és ezek adott esetben például halogénatomokkal vannak helyettesítve és/vagy telítetlenek. Ezek közül példaként a következőket soroljuk fel: borostyánkősav, adipinsav, parafasav, azelainsav, szebacinsav, ftálsav, izoftálsav, trimellitsav, ftálsavanhidrid, tetrahidroftálsavanhidrid, hexahidro-ftálsavanhidrid, tetraklór-ftálsavanhidrid, endometilén-tetrahidroftálsavanhidrid, glutársavanhidrid, maleinsav, maleinsavanhidrid, fumársav, dimér és trimér zsírsavak, így olajsav, adott esetben monomer zsírsavakkal, tereftálsavdimetilészterrel és tereftálsav-bisz-glikolészterrel elkeverve. A többértékű alkoholok például a következők: etilénglikol, propilénglikol-(l,2), és propilénglikol-(l,3), butilénglikol-(1,4) és -(2,3), hexándiol-(l,6), oktándiol-(l,8), neopentilglikol, ciklohexándimetanol, (1,4-bisz-hidroximetilciklohexán), 2- -metil-l,3-propándiol, glicerin, trimetilolpropán, hexántriol-(l,2,6), butántriol-(l,2,4), trimetilol-etán, pentaeritrit, kinit, mannit és szorbit, metilglikozid, továbbá dietilénglikol, tetraetilénglikol, trietilénglikol, polietilénglikolok, dipropilénglikol, polipropilénglikolok, tributilénglikol és polibutilénglikolok. A poliészterek részben véghelyzetű karboxil-csoportot tartalmaznak. Alkalmazhatók laktonokból, például s-kaprolaktonból vagy hidroxi-kapronsavból, például co-hidroxikapronsavból álló poliészterek. A legalább 2, inkább azonban 2—8, előnyösen 2—3 hidroxil-csoportot tartalmazó poliéterek például epoxidok, így etilénoxid, propilénoxid, butilénoxid, tetrahidrofurán, sztiroloxid vagy epiklórhidrin önmagában vagy bórtrifluorid jelenlétében történő polimerizációja útján állítható elő vagy ezeket az epoxidokat adott esetben egymással elkeverve vagy egymás után reakcióképes hidrogénatomot tartalmazó iniciátorokra, így vízre, alkoholokra vagy aminokra addicionáltatjuk. Az addícióra alkalmas vegyületek közül például az etilénglikolt, propilénglikol-(l,3)- vagy -(l,2)-t, trimetilolpropánt, 4,4'-dihidroxidifeni!propánt, anilint, ammóniát, etanolamint vagy etiléndiamint említjük. Az 1 176 358 és 1 064 938 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratokban ismertetett szacharóz-poliéterek is felhasználhatók. Hasonlóképpen alkalmasak a vinilpolimerekke! módosított poliéterek, amelyek például sztirol és akrilnitril poliéterek jelenlétében történő polimerizációja útján a 3 383 351, 3 304 273, 3 523 093, 3 110 695 számú amerikai egyesült államokbeli és az 1 152 536 számú német szövetségi köztársaságbeli leírásokban vannak ismertetve. Megfelelnek továbbá a hidroxilcsoportot tartalmazó polibutadiének is. A politioéterek közül főként a tiodiglikol önmagával és/vagy más glikolokkal, dikarbonsavakkal, formaldehiddel, aminokarbonsavval vagy aminoalkoholokkal képzett kondenzációs termékeit említjük. A társkomponenstől függően a termékek politio-keverékéterek, politioéterészterek vagy politio-éterészteramidok. A felhasználható poliacetálok például glikolokból, így dietilénglikolból, trietilénglikolból, 4,4'-dioxietoxi-difeniidipentilmetánból vagy hexándiolból és formaldehidből előállított vegyületek. Ciklusos acetálok polimerizációjával is előállíthatok a találmány szerinti eljárásban bevált poliacetálok. Hidroxil-csoportot ' tartalmazó polikarbonátokként például a következő termékeket alkalmazhatjuk: diolok, így propándiol-(l,3), butándiol-(l,4) és/vagy hexándiol-(1,6), dietilénglikol, trietilénglikol vagy tetraetilénglikol, diarilkarbonátokkal, például difenilkarbonáttal vagy foszgénnel képzett reakciótermékci. A poliészteramidok és poliamidok közül felhasználhatók a többértékű telített és telítetlen karbonsavakból, illetve ezek anhidridjeiből és többértékű telített és telítetlen aminoalkoholokból, diaminokból, poliaminokból és ezek keverékeiből előállított, főtömegében lineáris kondenzátumok. Alkalmazhatók az uretán- vagy karbamid-csoportot tartalmazó polihidroxi-vegyületek, valamint az adott esetben módosított, természetes poliolok, így ricinusolaj, szénhidrátok vagy a keményítők. Felhasználhatók fenol-formaldehid gyanták és alkilénoxidok vagy karbamid-formaldehid gyanták és alkilénoxidok addíciós termékei. A nagymolekulasúlyú polihidroxi-vegyületekre további példákat találhatunk a következő szakirodalmi helyeken: Saunders-Frisch, High Polymers, Vol. XVI, „Polyurethanes, Chemistry and Technology”, Interscience Publishers, New York, London, I. kötet, 1962, 32—42. és 44—54. oldal, II. kötet, 1964, 5—6. és 198—199. oldal, valamint a Kunststoff-Handbuch, VII. kötet, Vieweg-Höchtlen, Carl-Hanser-Verlag, München, 1966. például 45—71. oldal. A 18—500 közötti molekulasúlyú polihidroxi-vegyületként vízen kívül például a poliészter előállításánál előbbiekben említett kiindulási anyagkomponensek jönnek számításba. A találmány szerinti eljárásban önmagában a poliuretánok, illetve ezek előnyösen vízzel és/vagy a fentiekben felsorolt polihidroxi-vegyületekkel és/vagy Zerewitinoff-aktivitású hidrogénatomot tartalmazó vegyületekkel alkotott reakciótermékei alkalmazhatók, amelyek alifás, cikloalifás, aralifás, aromás vagy heterociklusos jellegűek. A poliizocianátok részletesebb leírását tar8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4