175748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áttörések kialakítására szalaganyagban
13 175748 14 tele különösen előnyös akkor, hogyha a fémszalagot, vagy fémlemezt műanyagréteggel kell bevonni. Ily módon ugyanis az áttört fémszalag és a műanyag között jobb kötés jön létre, mint akkor, hogyha a fémszalagon vagy fémlemezen keresztirányban egyenes, egyenletes átmérőjű lyukak jelentenék az áttöréseket. Amint korábban már említettük, az erős rezgőigénybevételnek kitett áttörésekkel kialakított fémlemeznél az áttörések szélei beszakadhatnak. Annak érdekében, hogy az áttörésekkel kialakított fémlemez ilyen igénybevétellel szemben ellenállóbb legyen, a fémlemezt a találmány szerinti megoldásnak megfelelően rövid ideig annyira felmelegítjük, hogy az áttörések szélei megfolyósodnak, és így alakíthatókká válnak. Ennek érdekében a 3 szalag haladási pályája mentén egy 150 hőkezelőberendezést helyeztünk el. Ezt a berendezést az 1. ábrán egy téglalappal, a 15. ábrán pedig vázlatosan ábrázoltuk. Az 1. ábrán még azt is bemutattuk, hogy a fémszalagot a 16 szalagvezetőkön kívül további 152 vezetőgörgőkön át menesztjük, mégpedig oly módon, hogy a szalag a 150 hőkezelőberendezéssel egyenes vonalú pálya mentén kerül érintkezésbe. A 15. ábrán bemutatott 150 hőkezelőberendezés lényegében több, egymás mellett elhelyezett 154 gázégőből áll, amelyek mind a szalag haladási irányára, mind pedig a szalag haladási irányához képest ferde irányban azonos mezőben helyezkednek el. A 154 gázégők egy 156 fokozatra vannak szerelve, amelyen belül a gázvezetékek vannak. A gázégőket ezenkívül még egy 158 burkolat is védi, melyen a szalag keresztülhalad. A 158 burkolaton áthaladó szalagot felül egy 160 bura zárja be, amelybe védőgáz van bevezetve. A védőgáz anyagára nézve megjegyezzük, hogy ez az ívhegesztéstechnológiában már ismert gáz. A védőgáz megakadályozza az oxigén beáramlását, s így a fémszalag vagy fémlemez hőkezelése .közben a gázláng révén oxidréteg a szalag felületén nem alakulhat ki. Ha a 8. ábrán bemutatott, áttörésekkel kialakított fémszalag a 150 hőkezelőberendezésen keresztülhalad, akkor a 16. ábrán felülnézetben bemutatott szalag-szakaszokkal kialakított fémszalag jön létre. A 172 áttörések 170 szélei melegfolyatással vannak kialakítva. Az áttörések végeinél 174 dudorok keletkeznek, amelyek megakadályozzák azt, hogy az áttörések 176 végei beszakadjanak. A 16. ábrán bemutatott szalagszakasznak ennélfogva lényegesen jobb mechanikai szilárdsága van, és jobban ellenáll a rázóigénybevételnek, mint a korábban is ismert, áttörésekkel kialakított fémszalagok, illetve fémlemezek. A 17. és a 18. ábrákon a fémszalag további megmunkálásának egyik lehetséges módját mutatjuk be. A 17. ábrán látható, hogy az áttörések között kialakult bordák a hőkezelés következtében a fémszalag vagy fémlemez síkjában deformálódnak. Járulékos megmunkálás, például profilhengerlés révén kell a szalagot kiegyengetni. A már áttörésekkel ellátott fémszalagot a profilhengerek között történő keresztülhaladása alkalmával, vagy egy ezt követő művelet során a 18. ábra szerinti profilnak megfelelően lehet kialakítani. A 17. és 18. ábrák azt is mutatják, hogy akkor, amikor a fémszalag a hengerek között áthalad és eközben az áttörések kialakulnak, a végtermék kialakításához további munkaműveletek is végzendők. A 17. és 18. ábrákon látható kiviteli példák arra is feleletet adnak, hogy az így kialakított, áttörésekkel ellátott fémszalag, vagy fémlemez további, el nem hanyagolható előnyökkel is rendelkezik, ami különösen akkor mutatkozik meg, hogyha a fémszalagot vagy fémlemezt műanyagréteggel vonjuk be. Ez különösen bizonyos felhasználási területeken bír jelentőséggel, például, ha a terméket az építőiparban szerkezeti elem gyanánt kívánjuk alkalmazni. A 19a—19g ábrákon vázlatosan, felülnézetben a fémszalagon alkalmazott hasítékok különböző kialakítási formáit látjuk. Az ábrázolt bevágásokból véglegesen kimunkált áttörések szélei hasonlóak a hasíték kialakításakor keletkezett szélekhez. A végleges szélkialakulás a fémszalag nyújtása alkalmával jön létre. Az 5c ábrán bemutatott bevágás illetve hasíték például a 19a ábrán látott megoldáshoz hasonló. Figyelembe kell venni azt, hogy az áttörések felületét egy olyan szög befolyásolja, amelyet a hasítékok a szalag haladási irányával zárnak be. így tehát azonos sebességű húzás mellett nagyobb felületű áttörések alakulnak ki akkor, ha a hasítékok, illetve bevágások — mint a 19a ábra is mutatja — a szalag hossz- azaz haladási irányára merőleges helyzetűek, de kisebbek akkor, ha a bevágásokat, illetve hasítékokat a szalag haladási irányához képest ferde irányban alakítjuk ki (lásd ehhez a 196 ábrát). Ha a 19d ábrának megfelelő alakú hasítékot alkalmazunk, akkor a hengerek súrlódnak, mert a szalag haladási irányához képest ferde helyzetben vannak beállítva. Ezért egy adott szalagszélességi tartományban különböző mértékű nyújtóigénybevétel lép fel, ami keskeny rések kialakításához szükséges. (Például finom sziták áttöréseinek kialakítása esetében). A 19d—19/ ábrákon bemutatott formákkal azt kívánjuk szemléltetni, hogy a bevágásokat, illetve hasítékokat milyen változatos alakban lehet kimunkálni, s ezáltal a legkülönbözőbb mechanikai és esztétikai hatásokat lehet elérni. A 20. ábra az áttörésekkel már kialakított fémszalag egy szakaszát mutatja be. Ezen az ábrán látható az, hogy az áttöréseket egy adott felületen milyen változatos formában lehet kimunkálni. Látható, hogy a szalag felületén levő egy adott 180 pályán egy hosszúságegységre hány áttörés esik, míg a 182 pálya azt mutatja, hogy az áttörések méretét mennyire lehet keresztirányban változtatni. Minél kevesebb áttörést alakítunk ki egy adott pályaszakaszon, annál nagyobb az egyes áttörés felülete. Míg a 19. ábrákon lényegében a megmunkáló fogaknak a szalag síkjával párhuzamos síkú vágóél-kialakítására találunk utalást, addig a 21. ábrákon a különböző profilú fogak vágóélének a szalag síkjára merőleges síkban végrehajtott munkavégzését tudjuk nyomon követni. A 21a—21 e ábrákon végső soron a fogak vágóélének változatos kialakításával az áttörések súlypontját lehet variálni. A 21a ábrán látható áttörés kialakításához szükséges fog például az áttörés középpontján támad, majd a középponttól kifelé minden irányban fejti ki vágóhatását. A 216 ábrán látható áttörés kimunkálásához alkalmazott fog esetében azt kell feltételezni, hogy az áttörés a teljes felületen egyenletesen alakul ki. A 21c ábrának megfelelő áttörés kialakításánál az anyag először a baloldalon szakad fel, míg a 21 d ábrának megfelelő áttörés esetében a baloldalról kiinduló anyagfelszakadás egyenletesebb. A 2\e ábrán a fémanyag felszakadása középről indul ki és egyenletesen folytatódik a szélek felé. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
