175729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluor-prosztaglandinok előállítására

5 175729 6 I általános képletű vegyületet — ahol R hidrogénatom és a 11- és/vagy 15-helyzetű hidroxilcsoport adott eset­ben a fenti módon védett — észterezünk, majd kívánt esetben az éterkötést hasítjuk, vagy kívánt esetben olyan I általános képletű vegyüle­­tek előállítására, ahol R hidrogénatom, egy I általános képletű vegyületet — ahol R 1—12 szénatomos alkil­­csoport, és a 11- és/vagy 15-helyzetű hidroxilcsoport adott esetben a fenti módon védett — hidrolizálunk, majd kívánt esetben az éterkötést hasítjuk. Az I általános képletű vegyület — ahol Rj és R2 együtt oxocsoportot képeznek és R 1—12 szénatomos alkilcsoport — hidrolízisét olyan I általános képletű vegyületté, ahol Rt és R2 együtt oxocsoportot képeznek és R hidrogénatom, elvégezhetjük enzimatikus úton, például élesztő-észteráz alkalmazásával. Az ismert védőcsoportokat (vagyis étercsoportokat) enyhe reakciókörülmények között, például savas hidro­lízissel alakíthatjuk hidroxilcsoportokká. Ilyen éterek például az acetáléterek, enoléterek és szililéterek, ezek közül a legelőnyösebbek az a)—f) csoportok, ahol W je­lentése —O— vagy —CH2— és Alk rövidszénláncú al­kilcsoport. Ha a II általános képletű laktolban A' jelentése —CH=CH—, akkor ez transz—CH=CH—. Ha a II általános képletű laktolban A' jelentése —CH=CX—, ahol X halogénatom, előnyösen klór-, bróm- vagy jód­­atom, akkor a 13-helyzetű szénatomhoz kapcsolódó hidrogénatom és a 14-helyzetű szénatomhoz kapcsolódó halogénatom lehet transz-helyzetű (geometriai transz­­-izomerek), vagy cisz-helyzetű (geometriai cisz-izome­­rek), de előnyösen transz-helyzetűek. Ha a II általános képletű laktolban A' transz­­—CH=CH—, akkor olyan III általános képletű vegyü- Ieteket kapunk, amelyek képletében A transz—CH= =CH—csoportot jelent. Ebben az esetben a Wittig­­reakciót elvégezhetjük 1 mól laktolra 2—3 mól Wittig reagenst alkalmazva, a reakcióidő így kb. 1 óra. Ha a II általános képletű laktolban A' jelentése —C= C- vagy —CH=CX—csoport, ahol X halogénatom akkor olyan III általános képletű vegyületeket kapunk, amelyek képletében A jelentése a —C=C— csoport. Ha A' a —C= C— vagy —CH=CX-csoport, ahol X bróm­­vagy jódatom, akkor a Wittig-reakciót elvégezhetjük 1 mól laktolra kb. 2 mól Wittig-reagenst alkalmazva, így elegendő 10—20 perc reakcióidő. Ha A'jelentése—CH=CX—, ahol X klóratom, akkor 1 mól laktolra például 1,5—2,5 mól Wittig-reagenst használva, a reakcióidőt meg kell hosszabbítani 10 óráig, ha pedig rövidebb reakcióidőt akarunk alkalmaz­ni, akkor a Wittig-reagenst nagyobb feleslegben kell alkalmazni (kb. 30 perc reakcióidőhöz legalább 5 mól Wittig-reagenst 1 mól laktolra). A Wittig-reakciót az ennél a reakciónál általában szokásos körülmények között végezzük, vagyis szerves oldószerben, ami lehet például dietiléter, hexán, dimetil­­szulfoxid, tetrahidrofurán, dimetilformamid vagy hexa­­metilfoszforamid és bázis, előnyösen nátriumhidrid vagy kálium-terc-butoxid jelenlétében, 0 C° és a reakció­keverék visszafolyatási hőfoka közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten. A „Wittig-reagens” kifejezés az alábbi (Ra)j—P(+)—CH2—CH2—CH2—CM2—COOR Hal<-> általános képletű vegyületeket foglalja magába, ahol Ra aril- vagy alkilcsoport, Hal bróm- vagy klóratom és R hidrogénatom vagy alkilcsoport. Ha Ra alkilcsoport, akkor előnyösen etilcsoport. A Wittig-reagens előállítá­sának részletei megtalálhatók Tripett, Quart. Rev. XVII. No. 4.406 (1963) irodalmi helyen. Ha a II általános képletű laktolban A' jelentése —CH=CX—, aholXklór-, bróm- vagy jódatom, akkor a Wittig-reagenssel történő reakció során a dehidro­­halogénezés ugyanolyan könnyen megy végbe, ha a 13-helyzetű szénatomhoz kapcsolódó hidrogénatom és a 14-helyzetű szénatomhoz kapcsolódó halogénatom transz-helyzetben vannak, mintha cisz-helyzetben van­nak. A III általános képletű vegyület 9a-hidroxil-csoport­­jának adott esetben történő acilezését a szokásos módon végezhetjük, például a vegyületnek karbonsavanhidrid­­del vagy -kloriddal, bázis jelenlétében végzett kezelésé­vel. Ebben az esetben 9a-aciloxi-származékot kapunk. Ezzel ellentétben, ha a III általános képletű vegyület 9a-hidroxil-csoportjának acilezését karbonsavval végez­zük egy MvY3 általános képletű vegyület — ahol Mv a periódusos rendszer V csoportjának metalloidja és Y alkil-, dialkilamino- vagy arilcsoport — és egy hidro­­génakceptor jelenlétében, akkor 9fi-aciloxi-származékot kapunk, vagyis ez utóbbi esetben az észterezés magába foglalja a 9-helyzetű hidroxilcsoport konfigurációjának teljes inverzióját. Ezt a reakciót előnyösen szobahőmér­sékleten végezzük, iners vízmentes oldószerben, ami előnyösen aromás szénhidrogén, így benzol vagy toluol, lineáris vagy ciklusos éter, például dietiléter, dimetoxi­­etán, tetrahidrofurán vagy dioxán. Valamennyi reagenst, vagyis az MVY3 általános kép­letű vegyületet, az észterező karbonsavat és a hidrogén­­akceptort 1 mól alkoholra legalább 1,5 mól arányban, előnyösen 2—4 mól arányban alkalmazzuk. Az MVY3 általános képletű vegyületben Mv előnyösen P, As, Sb, főképpen P. Ugyanebben a vegyületben, ha Y alkilcsoport, akkor ez előnyösen metilcsoport, míg ha Y arilcsoport, akkor ez előnyösen fenilcsoport, ha Y dialkilaminocsoport, akkor ez előnyösen dimetilami­­nocsoport. Az mvY3 általános képletű vegyület előnyö­sen trifenilfoszfin, trifenilarzin, trifenilsztibin, vagy a [(CH3)2N]3P képletű hexametiltriaminofoszfin. Az alkalmazott hidrogénakceptor előnyösen egy azodikarbonsav észtere vagy amidja, előnyösen etil­­-azodikarboxilát, de használhatunk más hidrogénakcep­­torokat is, például 2,3,5,6-tetraklór-benzokinont, 2,3- -diciano-5,6-diklór-benzokinont vagy azobiszformami­­dot. A III általános képletű vegyületnek vagy e vegyület 9a- vagy 9fi-aciloxi-származékának — ahol Y és/vagy R4 és Rj egyike a fenti jelentésű ismert védőcsoport — éterbontási reakcióját enyhén savas hidrolízis körülmé­nyei között, például mono- vagy polikarbonsavakkal, így hangya-, ecet-, oxál-, citrom- vagy borkősavval, oldószerben, például vízben, acetonban, tetrahidro­­furánban, dimetoxietánban, vagy rövidszénláncú alifás alkoholokban. Előnyösen 0,1—0,25 n polikarbonsavat (például oxálsavat vagy citromsavat) használunk egy megfelelően alacsony forráspontú társ-oldószerben, amely vízzel elegyedik, és amely a reakció befejeződése után vákuumban könnyen eltávolítható. A 9a- vagy 9(i-hidroxil-csoport oxocsoporttá történő oxidációját például Jones-reagenssel vagy Moffat-rea­­genssel végezzük. 5 10 15 20 25 30 [35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents