175721. lajstromszámú szabadalom • Vulkanizáló forma járművek gumiabroncsaihoz

3 175721 4 központosítást nyernek, amelynek a következménye a mozgási folyamat további egyeztetése, mindenekelőtt a sugárirányú komponensek tekintetében. A találmányt egy kiviteli példa rajzon történő vázla­tos ábrázolásával világítjuk meg. A rajzokon a követ­kezők láthatók : 1. ábra: vulkanizáló forma sugárirányú metszetrész­lete nyitott állapotban és 2. ábra: a forma ugyanolyan nézete zárt állapotban. A jelzett vulkanizáló forma jelentős részben egy alsó gyűrűből (7), egy felső gyűrűből (8) és több olyan szeg­mensből áll, amelyek mindkét formagyűrű kerülete mentén elosztva vannak elhelyezve és fele magasságban mindig két részre (9) vannak felosztva. A formagyűrűk (7 és 8) szolgálnak a nyers abroncs (1) oldalfalainak ki­alakítására, míg a szegmensrészek (9) alakítják ki a futó­felületet és ehhez képest kiemelkedően alkalmazott profilelemekkel vannak ellátva. A szegmensrészeknek (9) a nyers abronccsal (1) ellentétes hátoldalán körmök (10) , vagy hasonló vezetőelemek vannak, amelyek segít­ségével azokat ferde irányú vezetőkben (11) a formagyű­rűket (7,8) körülvevő és alátámasztó tartógyűrűkön (13) csúszva mozgatva formazáró összekapcsolódáshoz veze­tik. A gyűrűk (7,8) belső szélükön olyan nyúlványokban (15) végződnek, amelyek a maguk részéről az abroncs­­peremek (2) számára alap- és felfekvési felületeket, vala­mint egyidejűleg ütközőket képeznek a tengelyirányban mozgatható zárógyűrűk (17) számára, hogy befogják a nyers abroncs (1) belsejébe bevezetett vulkanizáló zsá­kot (18). A formagyűrűkbe (7, 8) esztergált vájatba, vagy — a leírt kivitelezési formának megfelelően — a formagyű­rűk (7, 8) külső palástja és a hozzájuk taitozó tartógyű­­ríík (13) közötti gyűrűalakú mélyedésbe (20) nyomó­gyűrűk (21) vannak behelyezve úgy, hogy azok tengely­irányban megvezetve mozgathatóak és a szegmensrészek (9) külső homlokfelületére rátolhatóak legyenek. A nyo­mógyűrűket (21) pl. acélból készítik, téglalap kereszt­metszetűre. Ezek a nyomógyűrűk (21) a tartógyűrűkbe (13) helyezett, az átmenő furatokban a nyíl irányában mozgatható nyomásátadókkal (22) erőzárón kapcsolód­nak. A szegmensrészek (9) az egymás felé fordított hom­­lokfelUletükön (19) körívszerűen végigfutó, egymásra rá­ülő trapézformájú keresztmetszettel rendelkező kiszö­­gellésekkel (29), illetve hornyokkal (39) vannak kiképez­ve úgy, hogy azok zárt állapotban (2. ábra) központo­sítva és a formazáróan egymás között reteszelve vannak. A nyers abroncsnak (1) a formába való behelyezése és a vulkanizálózsáknak (18) a nyers abroncsban történő kitágulása után a formagyűrüket (7, 8) — az 1. ábrán vázolt állapotból kiindulva — egymáshoz közelítik, mi­közben a ferde irányú vezetőkön (11) csúszó szegmensré­szek (9) sugarasan az abroncs középpontja irányába ha­ladnak. A nyomásátadók (22) által előretolt nyomógyű­rűk (21) révén végrehajtott kényszerirányítás következ­tében mindig az egyik félnek az összes szegmensrésze állandóan egy és ugyanazon a szinten van úgy, hogy a profilelemek (14) a zárómozgás további folyamatában a nyers abroncs (1) minden kerületi részében egyenletesen hatolnak a futófelületbe. A vulkanizáló forma teljesen zárt állapotában a nyo­mógyűrűk a tartógyűrűk (13) közvetlen erőhatása, illetve a továbbiakban nem részletezett, mellérendelt vulkanizációs nyomás alá kerülnek. A vulkanizációs ciklus kezdetével a nyomásátadókat (22) vissza lehet in­nen húzni, hogy a forma nyitásánál a készre vulkanizált abroncs kiemeléséhez mint kidobók ismét működésbe lépjenek. Szabadalmi igénypontok 1. Vulkanizáló forma jármű gumiabroncsokhoz, több, a forma kerülete mentén elosztott és mindig a félmagas­ságban megosztott, az abroncs futófelületét kialakító szegmensekkel, amelyeknek a részei az abroncs oldalfa­lait kialakító gyűrűkkel vannak kapcsolatban és az ab­roncs futófelületére vonatkoztatva mozgathatóan van­nak megvezetve, miközben az abroncs oldalfalakat ki­alakító gyűrűk az abroncsperemet felfogó és meg vezető ülésfelülettel rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy az ab­roncs oldalfalait kialakító formagyűrűket (7, 8) körül­vevő, hozzájuk viszonyítva tengelyirányban mozgatha­tóan megvezetett, a szegmensekre (9) rápréselhető két merev nyomógyűrűje (21) van. 2. Az 1. igénypont szerinti forma kiviteli alakja, az­zal jellemezve, hogy több, a nyomógyűrűk (21) kerülete mentén ellentétesen elhelyezve elosztott, a forma falán keresztül kivezetett nyomásátadó rúddal (22) van el­látva a nyomógyűrűknek egymás felé történő eltolásá­hoz. 3. A 2. igénypont szerinti forma kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomásátadó rudak (22) a nyomókö­zeg munkahengerének dugattyúrúdjai, vagy azzal ösz­­szefüggenek. 4. Az 1-től a 3-ig terjedő igénypontok szerinti forma kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomógyűrűk (21) a forma falának körgyűrű alakú mélyedésében az abroncs oldalfalait kialakító gyűrűk (7, 8) külső kerüle­tén vannak megvezetve. 5. Az 1-től a 4-ig terjedő igénypontok szerinti forma kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szegmensrészek (9) a nyomógyűrűkkel (21) ellentétes homlokfelületükön (19) a részek összepréselt állapotában egyfelől egymásba kapcsolódó keresztmetszeti kiszögellésekkel (29), más­felől pedig keresztmetszeti hornyokkal vannak kiké­pezve. 6. Az 5. igénypont szerinti forma kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keresztmetszeti kiszögellések és hor­nyok a részek egymásrapréselt állapotában zártan át­nyúló bordagyűrűként, illetve horonygyűrűként vannak kiképezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2 rajz ábrával A kiadásért falel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.671.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Betikő István igazgató 2

Next

/
Thumbnails
Contents