175718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2- (2',2' -diklór-vinil)-és 2-(2',2',2' -triklór-etil)-ciklobutanonok előállítására

5 175718 oxalilkloridot használhatunk. Előnyös halogénezőszer a sósav, brómhidrogénsav és tionilklorid. A halogénezést és az R csoport bevitelére szolgáló szerrel végzett reakciót például az alábbi módon való­síthatjuk meg. a) A IX általános képletű vegyületet valamely X ál­talános képletű vegyülettel — amelyben R a fenti jelen­tésű és előnyösen 1—4 szénatomos alkilcsoportot kép­visel — összekeverjük, az elegyet valamely halogénhid­­rogénsavval mint halogénezőszerrel telítjük, majd a ha­­logénhidrogénsav feleslegének eltávolítása után vala­mely savmegkötőszerrel reagáltatjuk. Savmegkötőszer­ként például XI általános képletű alkálifémalkoholáto­­kat alkalmazhatunk, amelyben R a fenti jelentésű, elő­nyösen 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel és M jelentése valamely alkálifématom, különösen nátrium­vagy káliumatom. Savmegkötőszerként alkálifém- és alkáliföldfémhidrideket, különösen nátrium-, kálium- és kalciumhidrideket alkalmazhatunk. A X általános képletű vegyületet legalább sztöchio­­metrikus mennyiségben, előnyösen azonban feleslegben alkalmazzuk, adott esetben valamely közömbös szerves oldószerrel, így aromás, alifás vagy cikloalifás szénhid­rogénekkel vagy a fentiekben említett alifás és ciklusos éterekkel hígítva. b) A IX általános képletű vegyületet először vala­mely protonmentes halogénezőszerrel kezeljük, majd legalább sztöchiometrikus mennyiségű X általános kép­letű vegyülettel keverjük össze, adott esetben tercier aminok jelenlétében, valamint adott esetben valamely, fentiekben említett közömbös szerves oldószer jelenlé­tében is, és ezt követően valamely, az a) pontban emlí­tett savmegkötőszerrel kezeljük. c) A IX általános képletű vegyületet először vala­mely protonmentes halogénezőszerrel kezeljük, adott esetben valamely közömbös szerves oldószer jelenlété­ben, ahol az oldószer a fentiekben említett oldószerek egyike lehet, majd ezt követően valamely XI általános képletű vegyülettel hozzuk reakcióba. Ebben az esetben a XI általános képletű vegyület egyidejűleg R csoportot bevivő szerként és savmegkötőszerként is szolgál. A halogénezőszert és az R csoport bevitelére szolgáló X és XI általános képletű vegyületeket legalább sztö­chiometrikus mennyiségben, előnyösen azonban feles­legben alkalmazzuk. A halogénezést és az R csoport bevitelére szolgáló reakciót a VIII általános képletű ve­­gyületek előállítása esetén célszerűen körülbelül 0 és 100 °C közötti, többnyire körülbelül 20 és 80 °C kö­zötti hőmérsékleten, normál vagy megnövelt nyomáson valósítjuk meg. A savmegkötőszer hatására a IX általános képletű laktonok VIII általános képletű ciklopropánkarbonsav­­-származékokká való átalakításakor az Rí trihalogén­­etilcsoportok a megfelelő dihalogénvinilcsoportokká alakulnak. A Vili általános képletű vegyületek cisz- vagy transz­­-izomerekként (a COOR- és dihalogénvinilcsoportra vo­natkoztatva) vagy a cisz/transz-izomerek elegyeiként keletkezhetnek. Az elegyeket ismert módszerekkel az egyes izomerekre bonthatjuk. Az I általános képletű új ciklobutanonok előállítása során a VIII általános képletű vegyületeket az ismert eljárásokhoz képest sokkal egyszerűbb és gazdaságo­sabb módon állíthatjuk elő az új eljárással, a kitermelés jó és a reakciókörülmények enyhék, nincs szükség nagy berendezésekre vagy biztonságtechnikai előírások be­tartására. Azokat a VIII általános képletű vegyületeket, ame­lyekben R 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, ismert módon olyan VIII általános képletű vegyületekké ala­kíthatjuk, amelyekben R alkilcsoporttól eltérő jelenté­sű, például a megfelelő alkoholokkal vagy halogenidek­­kel végzett reakcióval (2 553 991 és 2 614 648 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat). Azok a VIII általános képletű vegyületek, amelyek­ben R jelentése az 1—4 szénatomos alkilcsoporttól el­térő, különböző állati és növényi kórokozók irtására al­kalmasak, különösen jól használhatók inszekticidek­­ként. Ezeknek a vegyületeknek a tulajdonságai, felhasz­nálási területei és felhasználási formái az irodalomból ismertek (lásd például Nature, 246, 169—70. [1973], Nature, 248, 710—11. [1974], Proceedings 7th British Insecticide and Fungicide Conference, 721—28. [1973], Proceedings 8th British Insecticide and Fungicide Con­ference, 373—378. [1975], J. Agr. Food Chem., 23, 115. [1975], 3.987.193 és 3.961.070 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 2 553 991, 2 439 177, 2 326 077 és 2 614 648 számú német szövetségi köztár­saságbeli nyilvánosságrahozatali irat). A találmány szerinti eljárás foganatosítására az aláb­bi kiviteli példákat adjuk meg. 6 1. példa 84 g (1,5 mól) izobutilént és 10,0 g (0,099 mól) dietil­­amint autoklávban 120 °C hőmérsékletre melegítünk. Ezután 30 perc alatt beadagoljuk 17,35 g (0,1 mól) 4,4-diklór-but-3-én-karbonsavklorid 35 ml dietiléterrel készített oldatát, és a reakcióelegyet 2 órán át keverjük 120 °C hőmérsékleten. Lehűlés után a reakcióelegyet dietiléterrel eldörzsöljük. A szilárd alkotórészeket le­szűrjük, majd a szűrletet 2x30 ml n kénsav-oldattal, és 3x50 ml 1%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk. Nártiumszulfát felett végzett szárítás után be­pároljuk, és a maradékot golyós hűtőben desztilláljuk, így 2-(2',2'-diklórvinil)-3,3-dimetilciklobutanont ka­punk színtelen olajszerű anyag alakjában, amelynek for­ráspontja: 100—110 °C/0,5 torr. Infravörös-spektrum (film): 3010, 2970, 2930, 2810, 1788, 1615, 923, 870 cm“1. MMR-spektrum (100 MHz, CDC13): 5,85 (d, 1H), 3,95 (dxdxd, 1H), 3,00 (dxd, 1H), 2,60 (dxd, 1H), 1,54 (s, 3H), 1,20 (s, 3H) ppm. A kiindulási anyagként alkalmazott 4,4-diklór-but-3- -én-l-karbonsavkloridot az alábbi módon állíthatjuk elő. 200 g (1,055 mól) 3-hidroxi-4,4,4-triklór-vajsav-lak­­tont (amelyet az 1 214 211 számú német szabadalmi le­írás szerint állítottunk elő) 625 ml hangyasavban felol­dunk. A kapott oldatot 55 °C hőmérsékletre melegít­jük és keverjük. A hőforrás eltávolítása után 1 óra alatt kis adagokban cinkport adagolunk az oldatba. A reak­­cióelegy hőmérsékletét külső hűtéssel 60 °C értéken tartjuk. A cinkpor beadagolása után az elegyet további 90 percen át keverjük, majd lehűtjük és leszűijük. A szűrlet bői 400 ml hangyasavat ledesztillálunk, a ma­radékot 1 liter vízzel felhígítjuk és 4 x 200 ml dietiléter­­rel extraháljuk. Az éteres extraktumokat magnézium­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents