175702. lajstromszámú szabadalom • Tárcsalakú, egyenletesen hőelosztást biztosító vágólemezek kerékköpeny futófelületének megmunkálására

5 175702 6 képeznek a P összekötő csapok befogadása céljából kimunkált PO furatok. Az így összeszerelt egységre a hántoJási művelet tartama alatt a por nem tud lera­kodni. A 2. ábrán egy olyan vágólemezt látunk, amely­nek B fogai hagyományos technológiával, például prés­kivágással vannak kialakítva. Amint a rajz is mutatja a B vágólemez 20 szegmensekből áll. A szegmensek — melyekből 4—5 darab alkotja a teljes vágólemezt — egymáshoz vannak illesztve és így adják ki a teljes tár­csát. A vágólemez-szegmensek úgy vannak kialakítva, hogy a fogkoszorú az Y tengellyel a már említett hegyes­szöget zárja be. A vágólemezek fogkoszorúját úgy is ki lehet alakítani, amint a 3 879 825 lajstromszámú ameri­kai szabadalom erre részletes útmutatást nyújt. A vágólemez 20 szegmense — amint a 2. ábrán látjuk — 22 lemeztestének kerületén van kialakítva a 24 vágóéi. A 22 lemeztesten egymástól azonos távolságban helyez­kednek el a 26 nyílások, amelyeken keresztül az össze­kötő csap a vágólemezeket az elülső és hátulsó záró­lemezekkel együtt centrális helyzetben rögzíti. A vágó­lemez fogakkal ellátott 24 vágóélén további 28 nyílások vagy kivágások vannak kialakítva. Ezek a nyílások vá­lasztják el egymástól a 30 fogakat. Az 1., 3. és 4. ábrá­kon az első vágólemezek külső 24 vágóéle hegyesszög­ben be van hajlítva. E kialakítás segítségével ez a vágóéi hántoló műveletet tud végezni. A többi vágólemez 24 vágóéle lényegében a lemeztest síkjában helyezkedik el, illetve a lemeztesttel kb. 5°-os hegyesszöget zár be, miáltal a vágólemez a kerékköpeny forgó felületét hatá­sosabban meg tudja munkálni. A vágólemezek vágó­élének ilyen formában történt kialakítására a 3 618 187 lajstromszámú amerikai szabadalom részletesen is ad felvilágosítást. A vágólemez-együttes úgy is kialakítható, hogy a hántolási műveletet végrehajtó vágólemezt az együttesből elhagyjuk. Mint fentebb már említettük, a vágólemezek hagyo­mányos módon, egymástól gyűrűalakú Sp távtartók útján vannak elválasztva (lásd a 3. és 4. ábrákat). Az Sp távtartók ennek megfelelően — ugyanúgy, mint a vágó­lemezek — megfelelő furatokkal vannak ellátva, ame­lyeken keresztül a P összekötő csap átmegy. Az Sp távtartók is lehetnek gyűrűalakú szegmensekből kiala­kítva. A 4. ábrán látható az Sp' távtartó és az Sp" táv­tartó. Az utóbbi gyűrűalakú szegmensekből áll, és a B vágólemezzel azonos helyzetben van felszerelve. A szerkezet tehát lényegében I-alakú tartóhoz hasonlít keresztmetszetben. Amint korábban már említettük, a vágólemezekkel felszerelt forgórész-agy — vágólemezek­kel, távtartókkal és zárólemezekkel együtt — csupán példaképpeni szendvicsmegoldásnak megfelelő szer­kezeti elrendezést jelent és ezt a hagyományos felület­megmunkáló gépeken is meg lehet találni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő szerkezet azonban abban különbözik a hagyományostól, hogy a vágólemezek kö­zötti távtartók nincsenek perforálva. Amint a 3. ábrán, de különösen a 4. ábrán is látható, a 26 nyílások radiális irányban bizonyos távolságban vannak kialakítva az összekötő csapot befogadó és az Sp távtartón kialakí­tott nyílásoktól, oly módon, hogy az Sp távtartó külső felülete a zárólemezek kerületének irányával össze­szerelt állapotban, kissé összetart, míg a vágólemez 24 vágóéle az Sp távtartókon túlnyúlik úgy, hogy a 30 fo­gak tövén haladó a—a körvonal radiális irányban az Sp távtartók kerületén — azaz a b—b vonalon kívül — fekszik. A 2. ábrán a vágólemeznek egy olyan szegmen­sét látjuk, amely a fentebb leírt módon a megmunkáló­gép forgórészének agyára van szerelve. A vágólemezen levő fogak kialakítására nézve a 2 896 309 és a 3 082 506 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírások pontos in­formációt nyújtanak. A találmány megértése végett azonban hozzáfűzzük, hogy a vágólemezek gyűrűalakú 20 szegmensekből álla­nak; e szegmensek acéllemezekből vannak készítve. A 22 lemeztest külső kerületén van a 24 vágóéi, amelyet 30 fogak alkotnak. Mint már említettük, a 22 lemeztes­ten vannak kimunkálva a 26 nyílások. Ezekbe a nyílá­sokba vannak beleillesztve a P összekötő csapok, ame­lyek arra szolgálnak, hogy a vágólemezeket az Sp táv­tartók és a zárólemezek között centrikus helyzetben rögzítsék. A 2. ábrán bemutatott kiviteli példának meg­felelően a 30 fogak, amelyek lényegében a 24 vágóélet képezik fecskefarok-alakjában vannak kiképezve, és az egyes fogak 34 nagyoló éle és 36 simító éle félkör alak­ban vannak kimunkálva. A fogak 38 munkaélén egy V-alakú 40 bevágás van, melynek mélysége fele a fog­magasságnak (radiális irányban). Mivel a fog nagyoló éle a fog munkaélével hegyesszöget zár be, ennélfogva pozitív homlokszög alakul ki a vágóélen, amely a vágóéi munkáját hatásossá teszi. A 40 bevágás pedig úgy van kialakítva, hogy vágószöge negatív, s ezáltal a meg­munkált köpenyfelületen simító fogást lehet venni. A korábban már említett és a jelen találmányi bejelen­tés tárgyának feltalálójától származó amerikai szaba­dalmakból megismerhető, felújítható vágóéllel rendel­kező vágólemezek esetében a hántolást végző vágólemez vágóélén a bevágás radiális irányban hosszabb, mint a fogak magasságának fél-mérete. A 2. ábrán viszont azt látjuk, hogy a találmány szerint a 30 fogak 38 munka­éle viszonylag szélesebb, a 42 fogközép felé elkeskenye­dik, a 44 fogtőnél pedig kiszélesedik. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a vágó­lemez 24 vágóélén 50 furatok vannak kimunkálva. Ezek az 50 furatok közvetlenül a fogtő alatt vannak — min­den egyes fog alatt — és a 34 nagyoló él és a 36 simító él között centrális helyzetet foglalnak el. A 2. ábrán azt is láthatjuk, hogy a furatok köralakúak, azt azonban természetesnek tartjuk, hogy alakjuk ettől eltérő, pél­dául sokszögű is lehet. A 13. ábrán például azt látjuk, hogy ezek a furatok nem köralakúak, hanem deltoid­formájú 50a nyílások. Ugyanezen célt szolgáló 50b nyí­lások a 14. ábrán háromszög alakúak, a 15. ábrán lát­ható 50c nyílások pedig négyszögalakúak. A 16. ábrán bemutatott 5Od nyílások téglalapalakúak. A 16. ábra azt is mutatja, hogy minden ilyen nyílás, váltakozva radiális irányban kisebb oldalával ezen irányban elhelyezkedő téglalap alakú. (Lehetnek egy irányban elhelyezkedő téglalapok is.) A 17. ábrán bemutatott 50e nyílások ellipszis alakúak és állóhelyzetben radiális irányban helyezkednek el. A 18. ábrán látható 50f nyílások kör­vonal mentén elhelyezkedő, fekvő ellipszis alakúak. A 18. ábrán ezzel szemben olyan 50f nyílások vannak ábrázolva, melyek fekvő ellipszis alakúak, míg a 19. áb­rán látható 50g nyílások hatszöglet űek. Ezek a nyílások előnyösen közvetlenül a vágóélen látható a—a körvonal mentén vannak kimunkálva és részben a fogtö tarto­mányába is belenyúlhatnak. A 2. ábrán bemutatott 50 furatok átmérője megközelítően ugyanakkora, mint a fogközép szélességi mérete. A viszonylag széles fog­tővel rendelkező fogak esetében az 50 furatok, vagy a köralaktól eltérő azonos célú nyílások előnyösen a fog­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents