175671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás perhidro-tiazin-, tiazolidin- és morfolin- karbonsav-származékok előállítására

5 175671 6 keverés közben előbb 25 ml, 2 n nátriumhidroxid-olda­­tot, majd 8,5 g 3-bróm-propionilkloridot és három óra múlva 7,5 g tiobenzoesav és 4,8 g káliumkarbonát 50 ml vízzel készült szuszpenzióját adjuk. A reakciókeveréket éjjelen át szobahőmérsékleten keverjük, majd szűrjük. A szüredéket tömény sósavval megsavanyítjuk, és etil­­acetáttal extraháljuk. A szerves réteget szárítjuk, és be­pároljuk. A kapott száraz maradékot kovasavgélen kromatografáljuk, és az eluálásra 7 : 1 arányú benzol— ecetsav-elegyet használunk. Az így tisztított terméket etilacetát—dietiléter-hexán-elegyből átkristályosítva, 3- -(3-benzoiltio-propionil)-4-L-tiazolidin-karbonsavat ka­punk. Olvadáspontja 105—106°. Az így kapott terméket vízben oldjuk, és nátrium­­hidroxid egy egyenértéknyi mennyiségét tartalmazó vizes oldatot adunk hozzá. Az oldatot fagyasztva szárítva a vegyület nátriumsóját kapjuk. 2. példa 3-(3-Merkapto-propionil)-L-4-tiazolidin-karbonsav 6,7 g 3-(3-benzoiltio-propionil)-L-4-tiazolidin-karbon­­savat argonatmoszférában 15 ml víz és 7,5 ml tömény ammónia elegyében feloldunk. A reakciókeveréket egy óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 20 ml vízzel hígítjuk, és szűrjük. A szüredéket etilacetát­­tal extraháljuk, tömény sósavval megsavanyítjuk, és etilacetáttal újra extraháljuk. A második etilacetátos kivonatot szárítjuk, bepároljuk, és a száraz maradékként kapott 3-(3-merkapto-propionil)-L-4-tiazolidin-karbon­­savat etilacetátból átkristályosítjuk. Olvadáspontja 110—112°. 3. példa 3-Acetiltio-2-metil-propionsav 50 g tioecetsav és 40,7 g metakrilsav keverékét víz­fürdőn 1 óra hosszat melegítjük, majd szobahőmérsék­leten 18 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután a reakció­keveréket vákuumban desztilláljuk, és a 2,6 Torr nyo­máson 128,5 és 131° között átdesztillált frakciót össze­gyűjtjük. A 3-acetiltio-2-metil-propionsav úgy is kinyerhető, hogy a reakciókeveréket hexánnal hígítjuk, majd a ter­méket kristályosodni hagyjuk. Olvadáspontja 40—42°. 4. példa 3-(3-Acetiltio-2-metil-propionil)-L-4-tiazolidin-kar­bonsav 3-Acetiltio-2-metil-propionsavból és tionilkloridból előállított, 80° forráspontú, 5,4 g 3-acetiltio-2-metil­­-propionsavkloridot és 15 ml 2 n nátriumhidroxid-olda­­tot hozzáadunk 5,2 g L-4-tiazolidin-karbonsav 30 ml n Bátriumhidroxid-oldattal készült és jeges vízben hűtött oWfttához. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten ? ófa hosszat keverjük, majd dietiléterrel extraháljuk, a vizes fázist megsavanyltjuk, és etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázist magnéziumszulfáton szárítva és vá­kuumban szárazra párolva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. Diciklohexilamin-sójának olvadáspontja aceto­­nitrilből átkristályosítva 172—186“ (130°-tól zsugoro­dik). 5. példa (3-Merkapto-2-metil-propionil)-L-4-tiazolidin-kar­bonsav 1 g 3-(3-acetiltio-2-metil-propionil)-L-4-tiazolidin­­-karbonsavat argonatmoszférában 3 ml víz és 3 ml tömény ammónia elegyében feloldunk. A reakció­keveréket szobahőmérsékleten 30 percig keverjük, majd tömény sósavval megsavanyítjuk. A szerves réteget szárítva és vákuumban szárazra párolva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. Diciklohexilaminsójának olvadás­pontja etilacetát és hexán elegyéből átkristályosítva 180—188° (170°-tól zsugorodik). 6. példa 3-(D-3-Acetiltio-2-metil-propionil)-L-4-tiazolidin­-karbonsav 5,1 g 3-(3-acetiltio-2-metil-propionil)-L-4-tiazolidin­­-karbonsav-diciklohexilaminsót 250 ml acetonitrilben visszafolyatás közben forralunk, majd lehűtjük, és szűr­jük. A kristályos terméket izopropanolból átkristályo­sítva 2 g 3-(D-3-acetiltio-2-metil-propionil)-L-4-tiazoli­­din-karbonsav-diciklohexilaminsót kapunk ; olvadás­pontja 202—204°. [a]o = —124,5° (c=2, metanolban). A sót 10%-os vizes nátriumhidrogénszulfát-oldat és etilacetát között megosztva a szabad savat kapjuk. A szerves fázist szárazra bcpárolva és etilacetát és hexán elegyéből átkristályosítva a termék olvadáspontja 104—105°; [a]£=-203,6° (c=l,0, metanolban). 7. példa 3-(D-3-Merkapto-2-metil-propionil)-L-4-tiazolidin­-karbonsav Az 5. példában leírt módon eljárva, de 3-(3-acetiltio-2- -metil-propanoil)-L-4-tiazolidin-karbonsav helyett 3-(D­­-3-acetiltio-2-metil-propionil)-L-4-tiazolidin-karbonsa­­vat használva kapjuk a cím szerinti vegyületet. Olvadás­pontja 111—113°; [ajo = —173,7° (c=l,6,metanolban). 8. példa 4-(3-Acetiltio-propionil)-L-perhidro-l,4-tiazin-5--karbonsav 6,6 g (0,036 mól) L-tiomorfolin-3-karbonsav-hidro­­kloridot 150 ml dimetilacetamidban oldunk, és az ol­dathoz hozzáadunk 5,97 g (0,036 mól) 3-acetiltio-pro­­pionilkloridot, mire a hőmérséklet 28°-ra emelkedik. Ezután 10,9 g (0,108 mól) N-metil-morfolint adunk hoz­zá; a hőmérséklet 42°-ra emelkedik, és azonnal fehér csapadék válik ki. A reakciókeveréket gőzfürdőn egy óra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents