175660. lajstromszámú szabadalom • S-(aliloxi)-tiokarbamát-származékokat tartalmazó herbicid kompoziciók
5 175660 Kikelés előtti herbicid hatás vizsgálata Analitikai mérleget használva a vizsgálni kívánt vegyületből 20 mg-ot kimérünk egy darab pergamenpapírra, majd a papírt a vegyülettel szélesszájú lombikba helyezzük és a lombikba 3 ml, 1% Tween 20 márkanevű felületaktív anyagot (poliexietilén-szorbitán-monolaurát) tartalmazó acetont öntünk a vegyület feloldására. Ha a vegyület acetonban nem oldódik, az aceton helyett vizet, etanolt vagy dimetil-formamidot használunk. Ha oldószerként dimetil-formamidot alkalmazunk, akkor legfeljebb 0,5 ml-t használunk belőle a vegyület feloldására, majd valamilyen más oldószerrel egészítjük ki az oldatot 3 ml térfogatra. A kapott 3 ml oldatot egyenletesen kipermetezzük kisméretű. Styrofoam márkanevű polisztirol habból készült tálakba töltött talajra egy nappal azután, hogy a talajban a kísérleti gyomnövények magvait elvetettük. A permetezéshez No. 152 De- Vilbiss típusú porlasztóberendezést használunk, amelyet 1,35 kg/cm2 nyomású sűrített levegővel működtetünk. A vizsgálandó vegyület alkalmazási aránya 0,89 g/m2 és a permettérfogat 0,13 1/m2. A permetezést megelőző napon a 17,8 cm hosszú, 12,7 cm széles és 7,00 cm mély tálakba 5,08 cm vastagon agyagos homokföldet terítünk. A talajba hét különböző gyomnövény magvait vetjük különálló barázdákban, egy barázdába egyfajta gyomnövény magvait vetve. A magvakat talajjal betakarjuk, így azok 1,27 cm-es mélységben helyezkednek el. Az alkalmazott kísérleti nyomnövények az ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), ecsetpázsit (Setaria glauca), kakaslábfű (Echinocloa crus-galli), vadzab (Avena sativa), disznóparéj (Amaranthus retroflexus), szareptai mustár (Brassica juncea) és a lósóska (Rtunex erispus). Elegendő magvat vetünk ahhoz, hogy kikelés után a növények méretétől függően barázdánként mintegy 20—50 palánta legyen. A permetezés után a tálakat üvegházban helyezzük el és ott 21—30 C°-on tartjuk, illetve vízzel öntözzük őket. A permetezés után és fél héttel a növények károsodását megállapítjuk azonos korú kezeletlen növényekkel öszszehasonlításban. A károsodás mértékét 0% és 100% közötti értékkel jelöljük, ahol a 0% károsodásmentességet, míg a 100%-os teljes kipusztulást jelöl. Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata A kikelés előtti kezelésnél ismertetett tálakban hat növény, éspedig az ujjasmuhar, ecsetpázsit, vadzab, mustár, lósóska és karóbab (Phaseolus vulgaris) magvait vetjük el, majd a tálakat 21—30 C° hőmérsékletű Uvegházban helyezzük el és naponta vízzel öntözzük. A vetés után mintegy 8—12 nappal, mikor a karóbab elsődleges levelei már csaknem teljesen kifejlődtek és az első három levelű hajtások éppen kihajtani kezdenek, a növényeket bepermetezzük. A permetet úgy készítjük, hogy a kísérleti vegyületből 20 mg-ot 5 ml, 1% Tween 20 márkanevű felületaktív anyagot tartalmazó acetonban feloldjuk, majd az oldathoz 5 ml vizet adunk. Az így kapott oldatot 1,35 kg/cm2 nyomású sűrített levegővel működtetett. No. 152 DeVilbiss típusú porlasztóberendezéssel permetezzük. A permet hatóanyagtartalma 0,2%, a hatóanyag alkalmazási aránya 0,89 g/m2, a permettérfogat pedig 0,44 1/m2. A kezelés után 2 és fél héttel megállapítjuk a növények károsodását. A kiértékelést a kikelés előtti herbicid hatás vizsgálatánál ismertetett módon végezzük. A kapott eredményeket az alábbi II. táblázatban ismertetjük. 6 II. táblázat Herbicid aktivitás Vegyület sorszáma Kikelés előtti Kikelés utáni í 91 63 2 99,4 37 3 99 18 4 82 23 5 90 20 6 99,7 48 7 100 51 8 100 42 9 99 43 10 22 26 11 35 14 12 50 35 13 68 32 14 54 27 15 53 37 A találmány szerinti herbicid kompozíciók lehetnek például emulgálható folyadékok és koncentrátumok, folyadékok, nedvesíthető porkészítmények, porozható készítmények, granulátumok vagy más, a növényvédelemben szokásosan használt készítmények formájában. A következőkben a találmány szerinti herbicid kompozíciókra ismertetünk konkrét, receptszerű összeállításokat, előre bocsátva, hogy bármely típusú herbicid kompozícióhoz bármely 1 általános képletű vegyület felhasználható hatóanyagként. Először nedvesíthető porkészítményeket ismertetünk. Ezek rendszerint 5—85 súly% hatóanyagot, 5—10 súly% felületaktív anyagot és 10—90 súly% hordozó-, illetve higítóanyagot tartalmaznak. 4. példa — Nedvesíthető porkészítmény Komponens Mennyiség hatóanyag az I. sz. táblázat 5. sz. vegyülete 5% lignoszulfonát (nedvesítő- és diszpergálószer) 5% attapulgit típusú agyag 90% 100% 5. példa — Nedvesíthető porkészítmény Komponens Mennyiség hatóanyag az I. sz. táblázat 9. sz. vegyülete 85% izooktil-szulfoszukcinát (nedvesítő- és diszpergálószer) 5% attapulgit típusú agyag 10% ÍÖÖ% A porozható készítmények általában 1—15 súly% hatóanyagot és 85—99 súly% hordozó-, illetve hígítóanyagot tartalmaznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
