175615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás étkezési zsiradékok, különösen zsírszegény vaj előállítására

3 175615 4 nemkívánatos ízváltozásokat. Az élelmiszeripar engedélyezett emulgeátorai ugyanis zsírszerű anyagok, főként telített vagy telítetlen zsírsa­vak mono- és digliceridjei, amelyek mesterséges ízükkel lerontják a vaj természetes zamatát. Ezen túlmenően az emulgeátorok bekeverése a vajgyártás technológiáját további eljárási lépé­sekkel bővíti, így a vajolaj vagy a finomkristá­lyos konyhasó előállításával, a tiszta zsírfázis fel­tartásával, a feltárt zsírfázis és vizes fázis vissza­­emulgeálásával, ahol ezek az eljárási lépések technológiailag és gazdaságosságilag egyaránt kedvezőtlenek. A találmány feladata olyan megoldás kidolgo­zása, melynél a fázisváltás zsírtartalmú vizes fá­zis kiválása nélkül végezhető el, a késztermék stabilitása pedig emulgeátorok bekeverése nél­kül biztosítható. A találmány szerint ezt a feladatot azzal old­juk meg, hogy 35—65% zsírtartalmú emulgeá­­tor- és stabilizátormentes zsír-a-vízben emulziót készítünk, ezt adott esetben adalékokkal, elő­nyösen konyhasóval és/vagy további ízesítőkkel és/vagy színezékkel egészítjük ki, majd a zsír­komponensek tiszta olvadáspontja fölé hevítjük, majd egy 40 °C körüli hőmérsékletre hűtjük vissza, ezután pedig levegőtől elzárva és mecha­nikus megmunkálás mellett hirtelen 20 °C hő­mérséklet alá hűtve végezzük el a fázisváltást. Jelen leírásunkban a zsírkomponensek tiszta olvadáspontja alatt a legmagasabb egyedi olva­dáspontot, míg a hirtelen hűtés alatt egy leg­alább 2,5 °C/mp fajlagos hőmérsékletcsökkenést eredményező műveletet értünk. A találmány szerinti eljárásnál a zsír-a-vízben emulziót tejszínből ill. tejfölből vagy megolvasz­tott vízben emulgeált vajból vagy tejszín és meg­olvasztott vaj keverékéből állítjuk elő. Ezekben az emulziókban a zsírfrakció részben vagy egész­ben folyékony halmazállapotú. A hirtelen hűtéssel a magas olvadáspontú zsi­radékfrakciók metastabil módosulatainak rész­leges kristályosodását biztosítjuk, ahol ez az ol­vadáspont alacsonyabb mint a stabil módosula­tok olvadáspontja és ezzel megkapjuk azt a szük­séges mennyiségű folyékony zsiradékot, melynek a vízre vonatkoztatott felületi feszültsége ala­csonyabb mint a szilárd zsírok vízre vonatkoz­tatott felületi feszültsége. A kapott kristályszemcsék az emulzióban kris­tálycsírákként működnek és lehetővé teszik a plasztikus állaghoz szükséges mennyiségű szilárd zsiradék kialakulását. A magas víztartalommal meghatározott meny­­nyiségű folyékony zsiradék létrejöttéhez viszont a zsírcseppecskéket határoló hártyában levő fe­lületaktív anyagok mennyisége 0,5—0,6% zsír­mentes szárazanyagtartalmú végterméknél meg­felelő emulgeálási feltételek között elegendő. Vagyis stabil víz-a-zsírban típusú emulzióból ál­ló végterméket állíthatunk elő. A találmány szerinti megoldás előnye egyrészt a szokásos vajjal azonos ízű-zamatú, de táplál­­kozásélettanilag sokkal kedvezőbb végtermék: a zsírszegény vaj előállításában, másrészt az emul­geátorok anyag- és a bekeverés műveleti költsé­geinek megtakarításában, végül a zsírtartalmú vizes fázis keletkezésének kizárásából adódó többletkihozatalban mutatható ki. A találmányt a továbbiakban néhány példa se­gítségével részletesen ismertetjük. 1. példa Tejből szeparálással 45%-nál magasabb zsír­­tartalmú tejfölt választottunk el, majd a zsírtar­talmat sovány tejjel 45%-ra állítottuk be. A zsír-a-vízben típusú emulziót ezután a zsír­komponensek tiszta olvadáspontja, 85—120 °C közötti hőmérsékletre hevítettük, majd 40 °C hőmérsékletre hűtöttük vissza. A visszahűtött anyagot ezután egy levegőtől elzárt, kaparószer­kezettel ellátott, egyenáramú csöves hűtőre ve­zettük, melyben hőmérsékletét mechanikus meg­munkálás mellett hirtelen hűtéssel 25 °C alá, esetünkben kb. 18,5 °C értékre csökkentve vé­geztük el a fázisváltást. A hirtelen hűtés közben a hőmérsékletcsökkenés fajlagos értéke legalább 2,5 °C/mp, míg az elvont fajlagos hőmennyiség kb. 35 kcal/kg volt. A végtermékként kapott zsírszegény vaj plasz­­tikus-kenhető állagú, azonnal csomagolható. Megjegyezzük, hogy az igényeknek megfele­lően szükséges mennyiségű konyhasót, esetleges további ízesítőket vagy színezékeket a beállított zsírtartalmú zsír-a-vízben emulzióba lehet beke­verni. 2. példa Az 1. példa szerint előkészített zsír-a-vízben emulziót 22 °C-ra hűtve 1% savanyútejföl kul­túra b.keverésével 4,8 pH értékre savanyítottuk és a továbbiakban az 1. példa szerint dolgoz­tuk fel. 3. példa Tejből szeparálással 64% zsírtartalmú tejfölt választottunk el, majd a zsírtartalmat vízzel 40%-ra állítottuk be. Ezután a feldolgozást mind az 1., mind a 2. példa szerint elvégeztük. 4. példa Tejből szeparált tejföl zsírtartalmát 40%-ra ál­lítottuk be, majd 5% napraforgóolajjal egészítet­tük ki. Ezután a feldolgozást a 2. példa szerint végeztük el. Megjegyezzük, hogy tapasztalataink szerint a zsír-a-vízben típusú emulzióba bekeverhető nö­vényi eredetű zsiradék mennyisége a 15%-ot nem haladhatja meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents