175612. lajstromszámú szabadalom • Vízgőz felvételére képes, és vízgőzt áteresztő lapalakú termékek polivinilkloridból
11 175612 12 PVC-plasztiszolból (21—24. példa), illetve szürke PVC-porból (25. példa) készült és különböző duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózéter adalékanyagot tartalmazó 0,3 mm vastagságú lapalakú termékek vizfelvételét, hűzószilárdságát és hajlítószilárdságát határozzuk meg és összehasonlítjuk adalékanyag nélkül készült lapalakú termékek megfelelő tulajdonságaival (vő. III. táblázat). 21—25. példa 26—28. példa Barna PVC-porból készült különböző mennyiségű duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózéter adalékanyagot tartalmazó 0,1 mm vastagságú (26. és 27. példa), illetve 0,3 mm vastagságú (28. példa) lapalakú termékek vízgőzáteresztő képességét (WDDPFI) és részben vízgőzfelvételét határozzuk meg és összehasonlítjuk a természetes bőr hasonló tulajdonságaival (vö. IV. táblázat). 29. példa PVC-plasztiszolból készült lapalakú termékek vízgőzfelvételét (WDA) és vízgőzáteresztőképességét (WDDpfi) mérjük a lapalakú termék rétegvastagsága és a lapalakú termékbe bedolgozott duzzadó, módosított polimer (biszakrilamido-ecetsavval térhálósított 1,02 DS értékű, 542 WRV és 83,8 WUA továbbá 1130 SV értékű, finomszitálással 125 [x vagy annál finomabb szemcsenagyságú karboximetilcellulóz) mennyiségétől függően. A 2. ábra koordináta-rendszerében az ordinátára a vízgőzfelvételt (WDA) az abszcisszára pedig a duzzadóképes, módosított polimer adalékanyag lapalakú termékben való részarányát vesszük fel. A vízgőzfelvétel fokozódik mind az adalékanyag mennyiségének, mind a rétegvastagság növekedése esetén. A 3. ábra szerint a vízgőzáteresztőképesség (WDDPF1) ugyan az adalékanyag részarányának növelésével fokozódik, a rétegvastagság növekedésével azonban csökken. Ha mindkét mérést (vö. 4. ábra) közvetlenül grafikusan összehasonlítjuk, akkor ebből az adódik, hogy a rétegvastagság és a duzzadó, módosított polimer részaránya között bizonyos korreláció áll fenn, amely egyedi esetekben bizonyos határértékek között meghatározható. Ennek megfelelően a lapalakú termék rétegvastagságát 0,5 mm fölé növelni nem célszerű, ugyanakkor a duzzadóképes, módosított polimer célszerű részaránya 10—30 súly% és így a lapalakú termék mechanikai tulajdonságai sem változnak jelentősebb mértékben. 30—37. példa PVC-plasztiszolból azonos mennyiségű duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózéterből készült, 0,2 mm vastagságú lapalakú termékek vízgőzfelvételét és vízgőzáteresztőképességét (WDA és WDDPFI) (V. táblázat) határozzuk meg különböző összetételű légkörben (30—33. példa). A 34—37. példában az adalékanyag mennyiségét változtatjuk, ezenkívül kémiailag ugyan azonos polimert alkalmazunk, de a polimer előállításánál a folyékony kicsapóközeget a 30—33. példától eltérően nem 6, hanem 8 pH-értékre állítjuk be. (A térhálósított karboximetilcellulóz előállítását lúgos közegben végezzük és a reakcióközeget végül ecetsavval megsavanyítjuk; ilyen eljárást ismertet például a 3 936 411 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás= = 2 357 079 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat.) A térhálósított karboximetilcellulózból készült részecskék (34—37. példa) mechanikus úton különösen jól dolgozhatók be a lapalakú-termékmasszába. V 1—V 10. összehasonlító példa PVC-plasztiszolból különböző módosítatlan, szénhidráttal vagy szénhidrát-származékkal adalékolt 0,2 mm vastagságú lapalakú termék vízgőzfelvételét (WDA) és vízgőzáteresztőképességét (WDDPFI) határozzuk meg (vö. VI. táblázat). A meghatározás célja elsősorban annak bizonyítása, hogy az eddigi példákban a találmány szerinti lapalakú termékek esetében kapott mérési értékek nem vezethetők vissza a bedolgozott módosítatlan duzzadóképes polimer-részecskék kizárólagos transzport hatására. 38—41. példa és V 11—V 13. összehasonlító példa PVC-plasztiszolból készült módosított duzzadóképes, keményítő- vagy cellulózéterrel adalékolt 0,2 mm vastagságú lapalakú termék vízfelvételét és vízgőzáteresztőképességét mérjük különböző hosszúságú mérési időszakaszokban (vö. VII. táblázat, 38—41. példa). A mérési adatokból látható, hogy nemcsak a vízgőzáteresztőképesség, hanem a vízgőzfelvétel is (egy kivétellel) növekvő mérési időtartamon belül nemcsak abszolút, hanem azonos bázis időre (1 óra) számítva relatív módon is növekszik. Összehasonlítási célból a V 11—V 13. kereskedelmi forgalomban beszerezhető termékek vízgőzfelvételi és vízgőzáteresztőképességi értékeit adjuk meg. 42., 43. példa és V 14—V 22. összehasonlító példa 0,2 mm vastagságú adalékanyagtól mentes (V 14) találmány szerinti adalékkal (42., 43. példa) és egy nem találmány szerinti adalékkal (V 15—V 22.) készült polivinilklorid plasztiszól eljárással készült fóliák vízgőzáteresztőképességét (WDD) más módszerrel határozzuk meg. A másik módszerrel mért adatokból is megállapítható, hogy a találmány szerinti lapalakú termékek fokozott vízgőzáteresztőképessége nemcsupán a bedolgozott részecskék transzport hatásának tulajdonítható. 44—49. példa 0,2 mm vastagságú, duzzadóképes, módosított különböző kr ményítő- vagy cellulózéter adalékkal készült polivinil dórid plasztiszól lapalakú termékek vízgőzfelvételét (WDA) és vízgőzáteresztőképességét (WDDPFI) mérjük (vö. IX. táblázat). A mérési adatoknak a VI. táblázattal való összehasonlítása (módosítatlan szénhidrát-adalékanyagból készült részecskék felhasználása) mutatja a jelentős többlethatást. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
