175612. lajstromszámú szabadalom • Vízgőz felvételére képes, és vízgőzt áteresztő lapalakú termékek polivinilkloridból
7 175612 8 lyákra rétegezéssel vagy impregnálással van felhordva. A rétegzéshez használt alátétek a következők lehetnek : Műszálas: így poliamid, poliészter, poliakrilnitril, polivinilklorid, poliolefin, poliaminosav, üvegszál, regenerált szál, így viszkózaszál, acetátszál, természetes szál: így gyapot, selyem, gyapjú, kender és természetes bőr csiszolása útján kapott kollagénalapú egy vagy többkomponensű szövött vagy nem szövött textilanyagok, műgyanta: így poliamid, poliészter, poliakrilnitril, polivinilklorid, poliolefin, poliaminosav, tükrös felülettől mentes természetes bőr, hulladékbőrből nyert kollagén, természetes kaucsuk vagy szintetikus kaucsukalapú egy vagy többkomponensű lapszerű termékek. A találmány szerinti példák kivitelezése során főként az alábbi eljárásokat alkalmazzuk (a részértékeken súlyrész értendő): 1. Szinterezéssel, így nagyfrekvenciás eljárással lapalakú termékké vagy más réteggé átalakított körülbelül 170 °C-ig felmelegített és préselt lágy polivinilkloridporok (vö. Kunststoffhandbuch II. kötet, 2. rész, 69 oldal, 1963). Ilyen lágy PVC-por előállítható például 58—65 rész 70 K-értékű polivinilklorid, 42—30 rész lágyító (például közepes gélesítő erővel rendelkező ftalát-lágyítószer), 0—5 rész viszkozitáscsökkentő, 0,5— 2 rész stabilizálószer, 0,1—3 rész pigment és 20—10 rész töltőanyag elkeverésével. 2. Polivinilklorid paszták főként polivinilklorid-Plasztiszolok kenéssel való feldolgozásával (vö. Kunststoffhandbuch II. kötet, 1 rész, 397 és 411 oldal, 1963). Ilyen kenhető anyag összetétele például a következő lehet (S—PVC=szuszpenziós úton készült polivinilklorid, E—PVC=emulziós úton készüli polivinilklorid): 2.1. Alapréteg : 53—56 rész E(S)—PVC 40—42 rész közepes gélesítőerejű ftalát-lágyító (például di-2-etilhexilftalát vagy az előbbi ftalát és di-izononilftalát keveréke) 4— 5 rész jó gélesítőerejű ftalátlágyító (például dibutilftalát) 0,5—2 rész hőstabilizálószer(ek) 0—x rész pigmentek) 0—5 rész töltőanyag(ok) 2.2. Töltő- vagy középréteg: 58—65 rész E- vagy S—PVC körülbelül 70 K-értékű) 30—42 rész lágyítószer 0—5 rész viszkozitáscsökkentő 0,5—2 rész stabilizálószer(ek) 0,1—3 rész pigment(ek) 10—20 rész töltőanyagok) 2.3. Fedőréteg: 65—70 rész E—PVC (körülbelül 80 K-értékű) 26—32 rész lágyítószer 3—4 rész viszkozitáscsökkentő 0,5—2 rész stabil izálószer(ek ) 0,1—3 rész pigmentek) 5— 10 rész töltőanyag(ok) A találmány szerinti lapalakú termékek előállítása céljából például lágyított PVC-porból vagy lágyított vinilklorid kopolimerből illetve polivinilklorid pasztából vagy vinilklorid kopolimer pasztából álló feldolgozandó alapmasszához formázás illetve felkenés előtt hozzáadjuk előnyösen 10—30 súly%-nyi mennyiségben, a massza összsúlyára számítva, módosított, duzzadóképes keményítő- vagy cellulózéter részecskéket a masszában egyenletesen eloszlatjuk, ezután a keveréket formázzuk, illetve felkenjük. A találmány szerinti lapalakú termékek vízgőzfelvétele és vízgőzáteresztőképessége kitűnő, ez a tulajdonságjavulás sokkal nagyobb, mint a bedolgozott részecskék tiszta transzport hatása. A lapalakú termék a felvett vízgőzt meghatározott körülmények között ismételten leadni képes, ha a lapalakú termékeket eltérő vízgőztartalmú környezetben állni hagyjuk. Mivel az előállított lapalakú termék felsorolt tulajdonságai nem csupán abból erednek, hogy a lapalakú termékhez egy duzzadó, módosított keményítő- vagy cellulózétert adunk, hanem a lapalakú termék illetve a réteg vastagságától is függnek, így ezt a vastagságot 0,05—0,5 mm-re állítjuk be. A találmány szerinti termékek tulajdonságaik alapján például jól felhasználhatók önhordó lapalakú termékként, vagy alátétre felhordva rétegként főként cipőfelsőrész pótlására (műbőr), kárpitozóanyagként, bőrdíszmű cikkekhez és felsőruházathoz (bőr és időjárásálló egyéb ruházati cikkek). Az 5. ábrán összehasonlítjuk a természetes és szintetikus anyagokból készült termékek nedvességgel szembeni viselkedését oly módon, hogy a mindenkori minta nedvességtartalmát a mintára ható relatív nedvességtartalom függvényében 20 °C-on mérjük. Egy kiválasztott minta esetében ebből adódik, hogy a módosított, duzzadóképes polimerként alkalmazott, kémiailag térhálósított karboximetilcellulóz az 1. példa szerint mért nedvességfelvételi ciklusban igen alkalmasnak bizonyult bőr pótlására fiziológiás feltételek fennállása esetén (például cipőfelsőrészként vagy felsőruházati anyagként). A leírásban és a példákban a találmány szerinti lapalakú termékek és az ezekben alkalmazott duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózészter jellemzésére a következő paramétereket alkalmazzuk : WRV: a duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózészter súly%-ban mért vízvisszatartó képessége 2000-szeres földi gyorsulás mellett (g) a vízoldhatatlan részarányra számítva, a WRV értéket a mintának a vízbe való bemártása útján határozzuk meg. WUA: a duzzadóképes, módosított keményítő- vagy cellulózészter vízoldhatatlan részaránya. DS: szubsztitúciós fok, az anhidro-D-glukóz-egységeken levő szubsztituált hidroxil-csoportok száma, 0,0—3,0 között. SV: a módosított, duzzadóképes keményítő- vagy cellulózészter folyadékfelszívóképessége 1%-os nátriumklorid oldatban, súly%-ban, összsúlyra mérve. Az SV meghatározása 1%-os vizes nátriumklorid oldatnak a minták telítésig való felszívása után történik. WA: a vízfelvételt a mintának vízbe való bemártásával határozzuk meg. WDDpf1: vízgőzáteresztőképesség [Fischer, W. és Schmidt, W. közleménye szerint, „Das Leder”, E. Roether-Verlag, Darmstadt. 27, 87 (1976)]. A készüléken belül 32 °C hőmérsékletet, a mintában — egyéb megjelölés hiányában — 20 °C hőmérsékletű és 65% relatív nedvességtartalmú normál levegőt állítunk be és ezt a készülék felett felszerelt ventillátorral gyenge légáramlás mellett állandó értéken tartjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
