175607. lajstromszámú szabadalom • Műszer- vagy készülékváz és az abba elhelyezhető fiók

3 175607 4 nyen belül, azaz a stúdiófal mögött közvetlenül a fiókhoz vezessenek úgy, hogy a fiókok közötti kapcsolat sokpólusú fiókcsatlakozókon át meg­maradjon. Ez a két igény egyidejűleg eddig még nem volt megoldva. A találmány célja egy olyan műszer- vagy ké­szülékváz és abba elhelyezhető fiók létrehozása, amelynél egyidejűleg lehet a szekrényen belüli közvetlen fiók összeköttetést és a fiókhátlapon kezelőszervek elhelyezését megoldani, valamint továbbra is biztosítani lehet a fiókok közötti kap­csolatot sokpólusú fiókcsatlakozókkal. A találmánynak az a lényege, hogy a fióknak két, előnyösen egymással párhuzamos síkban el­tolva elhelyezett hátlapja van, amelyek közül az egyik hátlap a készülék váz hátlapjának az előlap kiképzésének megfelelően elrendezett részét ké­pezi és a fiókváz hátlap felület 50—90%-át, elő­nyösen 60—80%-át fedi be, míg a másik fiókhát­lap a készülékváz hátlapja mögött van elhelyez­ve és a fiók teljes hátlap felületének megmaradó 10—50%-át, előnyösen 20—40%-át fedi be. Egy előnyös kiviteli példánál a másik fiókhát­lap és a készülékváz hátlapja között fiókcsat­lakozók, bevezető és átkötő kábelek, valamint áramköri egységek elhelyezésére alkalmas tér van kiképezve. Egy további kiviteli példánál a nagyfrekven­ciás egységek kimenetei az egyik fiókhátlapon át vannak kivezetve. A találmányt részletesebben az ábrán bemu­tatott kiviteli példa segítségével ismertetjük. Az ábrán a találmány szerinti műszer- vagy készülékváz egy kiviteli példájának axonomet­­rikus képe látható. A készülékváz rendszerekbe az ún. rack rend­szerekbe a műszerek vagy készülékek betolha­­tóan és kihúzhatóan vannak kiképezve. Az 1 fiók 4 előlapján van a kezelőszervek egy része elhe­lyezve, míg a többi kezelőszerv az 1 fióknak a ké­szülékváz hátsó felületével egy síkban vagy kö­zel egy síkban levő egÿik 2 fiókhátlapján van elhelyezve. Ez az egyik 2 fiókhátlap az 1 fiók teljes hátsó felületének 50—90%-ára, előnyösen 60—80%-ára terjed ki. Az 1 fiók teljes hátsó fe­lületének megmaradó része, a másik 6 fiókhát­lap a készülékváz hátlapja mögött van elhelyez­ve oly módon, hogy a másik 3 fiókhátlap és a készülékváz hátlapja között a fiókcsatlakozók, a bevezető és átkötő kábelek, valamint áramköri egységek elhelyezésére alkalmas tér maradjon. Ez a tér olyan lehet — mint az az ábrán is lát­ható —, hogy a kábeleket vízszintesen is és füg­gőlegesen is el lehessen vezetni más műszerek­kel vagy készülékekkel való összeköttetés meg­teremtése érdekében, de lehet olyan hátlap ki­képzés is, ahol az egyik 2 fiókhátlap felület a fiókváz hátlapjának teljes felső vagy alsó részét lefedi, ilyenkor csak vízszintes kábelelvezetés le­hetséges, vagy az egyik 2 fiókhátlap a fiókváz hátlapjának teljes jobb vagy bal oldalát lefedi, ilyenkor csak függőleges irányban lehetséges a kábelek vezetése. A készülékváz hátilapján az egyik 2 fiókhátlap nagyságának megfelelőnyi­lás van a csatlakozók és a kezelőszervekhez va­ló hozzáférhetőség biztosítása érdekében. A találmány szerinti megoldás többek között olyan előnyökkel jár, hogy az a csatlakozó, ame­lyik a hagyományos megoldásnál a váz hátlap­ján van, most a fiók hátlapjára kerül, felesleges­sé téve ezzel a fiókcsatlakozón való keresztülve­­zetést, valamint a közbülső belső vezetékek al­kalmazását. Ez azt jelenti, hogy a fiókcsatlako­zó pólusszáma lényegesen csökkenhet, nem kell koaxiális pontokat tartalmaznia, így lényegesen olcsóbb kivitelű lehet. A csatlakoztatáshoz így nem szükséges szigorúan illesztett fiókmegveze­­tés és a fiókok betolásához és kihúzásához szük­séges erő előnyösen nagymértékben csökken. Fe­leslegessé válnak a közbülső vezetékek elhelye­zésére, forrasztására fordított munkák is és a váz mechanikai felépítése is lényegesen egysze­rűbbé válhat, mert a hátsó „dupla fal”, azaz a fiókcsatlakozó „fala” és a hátlap helyett csak szimpla, nagy kivágással ellátott hátlapra van szükség. Nem utolsósorban ez a megoldás kikü­szöböli a fiókcsatlakozóhoz és ellendarabjához kapcsolódó forrasztás szükségességét, és magát ezen oldható csatlakoztatási átmenetet is, ezzel három helyen kiküszöböli a meghibásodást, ez számottevően növeli a készülék megbízhatósá­gát. A készülék bemérésekor ill. javításakor a fiókegység a hozzá kapcsolódó kábelek leszere­lése nélkül kihúzható a vázból, csupán a fiók­csatlakozó jeleit kell hosszabbítón kivezetni (amelyen keresztül legtöbbször csupán a tápfe­szültségellátás van átvezetve), ennek jelentősé­ge különösen magasabb frekvenciájú jeleknél nagy, amikoris a hagyományosan alkalmazott toldókábelek közbeiktatása komoly hátrányt je­lent. Ez utóbbi szempont a bemérési ill. behan­­golási, valamint a javítási idő lerövidülését ered­ményezi. Természetesen a találmány szerint kiképzett vázrendszerbe az eddig ismert és használatos fiókok is alkalmazhatók. Ilyen esetben azonban célszerű a másik 3 hátlap felület részére a ké­szülékváz hátsó felületén kiképzett nyílásokat takaró lemezekkel lefedni. Szabadalmi igénypontok 1. Műszer- vagy készülékváz és az abba elhe­lyezhető fiókok, amelyek hátlappal, csúszósínek­kel vannak ellátva, továbbá a fióknak előlapja van, azzal jellemezve, hogy a fióknak (1) két, előnyösen egymással párhuzamos síkban eltol­va elhelyezett fiókhátlapja (2, 3) van, amelyek közül az egyik fiókhátlap (2) a készülékváz hát­só felületének az előlap (4) kiképzésének megfe­lelően elrendezett részét képezi és a fiókváz hát­só felület 50—90%-át, előnyösen 60—80%-át fe­di le, míg a másik fiókhátlap (3) a készülékváz hátsó felülete mögött van elhelyezve és a fiók (1) teljes hátsó felületének megmaradó 10— 50%-át, előnyösen 2ű—40%-át fedi let. 2. Az 1. igénypont szerinti készülékváz és fiók kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a másik 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 *5 2

Next

/
Thumbnails
Contents