175605. lajstromszámú szabadalom • Lőporüzemű belövőkészülék

175605 hozzá, amelyek az építkezésen nem állnak min­dig rendelkezésre. A töltetek tökéletes égésekor is maradnak visz­­sza bizonyos maradványok az égőkamrában. Ezek a maradványok lerakódnak az égőkamra falára, és idővel megakadályozzák a töltetek be­vezetését az égőkamrába. Az égőkamrát tehát periodikusan meg kell tisztítani az éges-marad­­ványoktól. Az ilyen tisztítás minden alkalommal üzem­szünetet jelent, amely tisztítás az építkezésen gyakran elmarad, és ez végül üzemzavarhoz ve­zet. Egy további ismert készüléknél a hüvely nél­küli tölteteket a komplikált, emelőből, rugóból és vezérlőbütyökből álló mechanizmus egyenként veszi ki a magazinból és 90°-ban elfordítva az égőkamrába vezeti. Ez a bevezetőmechanizmus azonban nagyon zavarérzékeny. Ennek, és az el­sőként említett készüléknek az üzembiztonsága nem kielégítő. Mivel egyik készüléknél sem tör­ténik a részben vagy egyáltalán nem elégett töl­tetek automatikus kilökése, lehetséges például a töltőmozgás ismétlődésekor két vagy egyidejűleg több töltet bevitele az égőkamra területén. A több töltet egyidejű gyújtása miatt felszabaduló energiák beláthatatlan következményű balesetek­hez vezethetnek. A találmány elé célul tűzzük ki a hüvely nél­küli töltésekkel üzemelő belövőkészülékek üzem­­biztonságának megjavítását. A találmány elé tűzött célt úgy érjük el, hogy az égőkamra bevezetőszerkezetével ellentétes ol­dalon, lényegében az égőkamra keresztmetszeté­nek megfelelő átmérőjű, az égőkamra áttolására szolgáló ütközőt helyezünk el. A találmány szerinti ütköző a nem elégett töl­teteket kilöki az égőkamrából, és visszakerül a felvevőrész kihagyásába, így a nem elégett töl­teteket a felvevőrész elviszi a gyújtóberendezés területéről. Mivel az ütköző keresztmetszete lé­nyegében megegyezik az égőkamra keresztmet­szetével, a hüvelynélküli töltetek esetleges ma­radványait így eltávolítja az égőkamrából. Különösen előnyös az olyan készülékszerkezet, amelynél a bevezetőszerkezet egytengelyű az üt­közővel. A felvevőrészből az égőkamrába a töl­tet bevitele, valamint az esetleg nem elégett töl­tetek kilökése a felvevőrészbe egytengelyű ele­mekkel történik. Amennyiben a tengelyt úgy választjuk meg, hogy az párhuzamos a készülék főtengelyével, az egyes alkatrészek esetleges mozgása a készülék ráfeszítése során felhasználható a töltetek beve­zetésére és kilökésére. Mivel az ütköző keresztmetszetében megfelel az égőkamra keresztmetszetével, célszerű, hogy az ütköző az égőkamra oldal irányú határát ké­pezi. Az ütköző így teljesen igazodhat az égő­kamra keresztmetszetéhez, így nem keletkeznek olyan peremek, amelyeken égéstermék marad­ványok gyűlhetnek össze. Mivel az ütközőre hat­nak az égésgázok, a gáznyomás következtében keletkező erőket fel kell fogni. Ez az ütköző alá­támasztásával történhet készüléken belül, vagy 3 harmadik tagon, például a cső feltámasztásával a felvevőanyagra. Mivel gyújtáskor a töltet tökéletes égéséhez az égőkamrának minden oldalról tökéletesen zártnak kell lennie és a bevezetőszerkezet a töl­tet bevezetésére szolgál a felvevőrészből az égő­kamrába, előnyös, ha a bevezető szerkezet az égőkamra oldalhatárolóját képezi. Az égésgázok nyomása tehát a bevezetőszerkezetre is hat. A bevezetőszerkezetet tehát vagy a házban vagy a felvevőanyagon meg kell támasztani. A felvevőanyagon a megtámasztás lehet köz­vetlen vagy közvetett, például a csövön keresz­tül. A töltetek bevezetése a felvevőrészből illetve visszavezetése két különböző irányban történik. Mivel a hüvely nélküli töltetek általában nem tartalmaznak kiugrásokat vagy rátéteket, mint például a hüvelyes töltet alsó pereme, így ezek szállítása csak tolással vagy lökéssel történhet. Emiatt célszerű, ha a felvevőrész áthaladónyílá­soknak kialakított kihagyásokkal van ellátva. A bevezetőszerv tehát áthaladhat a felvevőrészen, hogy a töltet teljes kilökését biztosítsa a felve­vőrészből. A bevezetésnél a töltetek károsodása messzemenően ki van zárva. A készülék gyakorlati felhasználásánál elő­nyös, ha a felvevőrész magazinkialakítású. Az ilyen magazin több kihagyással rendelkezik a hü­vely nélküli töltetek felvételére. A magazin lehe­tővé teszi a nem, vagy csak részben elégett töl­tetek problémamentes elszállítását. Az égőkamrából kilökött égéstermék marad­ványai is ily módon kerülnek elszállításra. Mivel a magazin csak szállítóeszközként szolgál, és nincs kitéve hő- és nyomásigénybevételnek, ezért gyenge minőségű, olcsó anyagokból készülhet. Ez különösen vonatkozik az úgynevezett egyutas magazinra, az utántölthető magazinhoz azonban ajánlatos tartós anyagot felhasználni. A magazin többféle formát vehet fel. Egy cél­szerű kiviteli alaknál a magazin szalag-kialakí­tású. Az egy magazinba elhelyezett töltetek szá­ma szalag-alakú kialakításnál a gyakorlati ke­zelhetőség határain belül kívánság szerint meg­választható. Megfelelő anyagmegválasztás esetén a szalag-alakú magazin feltekercselhető, így kis területen nagyon sok töltet helyezhető el. A sza­lag-alakú magazin mellett tárcsa-alakú magazin is készíthető. Amennyiben nem valódi, a készüléktől elvá­lasztható magazint kell használni, úgy előnyös, ha a felvevőrész tárnak van kialakítva. Az ilyen tár legalább két végállással rendelkezik, ame­lyeknél a felvevőnyílás az egyik állásban az égő­kamrával, a másik állásban a magazincsatorna nyílásával egytengelyű. A tár működtetése kéz­zel, vagy a készüléknek a felvevőanyagrá feszí­tésével történik. Hogy a töltetek a felvevőrészből történő kilö­kés során ne sérüljenek meg, célszerű, ha a be­vezetőszerkezet keresztmetszete lényegében meg­egyezik a felvevőrész kihagyásának keresztmet­szetével. Így elkerülhető, hogy a töltet a kilökés során eltörjön, és csak egy része kerüljön beve­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents