175603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsaluzással készült betontesteknben, főként alagútzsaluzásos módszerrel készült vasbeton építmények falaiban és födémeiben kialakult lyukak betömésére, fedőeszköz és berendezés az eljárás foganatosításához, valamint sablon zárótestek képzéséhez
9 175603 10 technológiai lyukat nyerünk, amelynek fi átmérője a 27 kéregfalban kisebb, mint Í2 átmérője a 25 szerkezeti falban. Gyakorlati esetben általában fi = 40 mm, Í2 = 50 mm, és a lyuk körkeresztmetszetű. A 9a technológiai lyuk kitöltése a következőképpen történik: A 9a lyuknak a 25 szerkezeti fal külső felületén kitorkolló Í2 átmérőjű nyílásán át egy ilyen, illetve ennél valamivel kisebb átmérőjű hengeralakú, ugyancsak hőszigetelő tulajdonságú anyagból, előnyösen műanyagból készült 34 dobozt vezetünk be, amely legalább az egyik, a 27 kéregfal felé eső végén 34a lappal van lezárva, és 35 hőszigetelőanyaggal van megtöltve. Az ily módon mintegy hőszigetelő betétet alkotó 34 doboz V2 hosszúsága valamivel, előnyösen legalább 2 cm-rel meghaladja a 26 szigetelőréteg V2 vastagságát. A 34 dobozt addig toljuk befelé, ameddig a 27 kéregfalnak nem ütközik. Ezt követően a 9b lyuk végeibe egy-egy lb dugót vezetünk (11. ábra). Ezután a már leírt módon végrehajtjuk az injektálást, mégpedig előbb a 25 szerkezeti fal, majd a 27 kéregfal felőli oldalról, és a 4 homloklapokat levágva a 12. ábrán láthatóan utószilárduló anyaggal kitöltött lyukat kapjuk eredményül. Az ezzel a módszerrel végzett lyukkitöltés kifogástalan eredményt szolgáltat,, feltételezi azonban a bütüfal beállványozását, amire egyébként a jelenleg alkalmazott technológiák mellett minden körülmények között szükség van a felületek javítására, a beton színezék egységesítése (lazúrozása) végett. A bütükonzolokra függesztett állványzatról az injektálás elvégezhető ugyan, de az injektálást rövid időn belül követnie kellene a lazúrozásnak, és az esetleg eltérő nedvességtartalom a festésen vagy lazúrozáson nyomot hagyna. E problémák kiküszöbölését célozza a találmány szerinti eljárásnak a 13. és 14. ábrák alapján ismertetett foganatosítási módja. A 9a technológiai lyukat ezesetben is változó keresztmetszettel alakítjuk ki, azonban a nagyobb Í3 átmérőjű lyukrész a 27 kéregfalban, a kisebb U átmérőjű lyukrész pedig a 25 szerkezeti falban és a szigetelőrétegben jelentkezik. Az Í3 átmérőjű lyukrész vj’ hosszúsága egyébként előnyösen mintegy 1,5—2,0 cm-rel kisebb, mint a 27 kéregfal vt vastagsága. Gyakorlati esetben f3 = 50 mm, f4 = 40 mm lehet. A lyuk ilyen változó keresztmetszetű kialakítására egyébként egy egészében 37 hivatkozási számmal jelölt cső szolgál, amely szerkezeti felépítését tekintve azonos a 32 csővel (9. ábra), ezért részletes ismertetésétől eltekinthetünk. A 37 cső is (nem ábrázolt) acél távtartóhüvelyre húzva kerülhet alkalmazásra, amelyet a betonozás után távolítunk el. A 9a lyuk tömítése e megoldásnál úgy történik, hogy a nagyobb átmérőjű lyukrészbe előregyártott, betonanyagú 38 zárótestet vezetünk, amely két 39 és 40 hengeres részből áll. Az előbbi átmérője f3, illetve annál valamivel kisebb, az utóbbié f2, illetve annál valamivel kisebb. A 39 dugórészhosszúsága vi\ a 40 dugórészé pedig Vi— vi’ = V|”, azaz, a 26 szigetelőréteg síkjáig terjed. A 38 zárótestet műgyantaragasztóval bevonva helyezzük a 9a technológiai lyukba a 27 kéregfal felől, azaz oda beragasztjuk. Bevezetéskor a 39 zárótest 41 válla a 9a lyuk 42 vállának ütközik. Miután a ragasztóanyag megkötött, a 9a lyukba a 25 szerkezeti fal felőli oldalon, azaz a bütüfallal szomszédos utolsó alagútból 35 szigetelőanyagot vezetünk, amelynek vastagsága a 26 szigetelőréteg V2 vastagságának felel meg, majd a lyukat erről az oldalról egy lb dugóval lezárva a már ismertetett módon végrehajtjuk az injektálást. All utószilárduló anyag megkötése után az lb dugó homloklapját levágjuk. A tömített lyuk végleges szerkezete a 14. ábrán látható. Megjegyezzük, hogy amennyiben olyan bütüfalakról van szó, ahol a hőszigetelést és felületképzést külön műveletekben hajtják végre, a technológiai lyukakat a közbenső falaknál alkalmazott egyszerű módon betömjük, és az említett járulékos munkaműveleteket csak ezt követően hajtjuk végre. A 15—20. ábrákon a változó keresztmetszetű, betonanyagú 39 zárótestek gyártására alkalmas előnyösen öntöttvasból készült sablont és az egyes gyártási fázisokat tüntettük fel. A 43 tartószerkezet a 44 lábakon áll. A tartószerkezetben 45 tengely van, amelyen billenthetően van egy 46 zsaluzóasztal csatlakoztatva. A 46 asztalnak a 43 keret síkjában történő rögzítésére 47 csapok szolgálnak, amelyek belső végei egy-egy, a 46 asztal oldalfelületében kialakított 48 lyukba illeszkednek (17. ábra). A 46 asztalban 49 fészkek vannak kialakítva, amelyek itt két különböző, Í3, f4 átmérőjű hengere 50, 51 fészekrészből állnak (16. és 18. ábra). Az 50 és 51 részek felfelé kissé szélesednek. A 49 fészkek egy hengeres 52 nyílásban folytatódnak, amelyekben egy-egy 53 kiütőcsap van az a nyíllal jelölt irányokban felle mozgathatóan elhelyezve. Egy-egy 53 kiütőcsap 53 a hengeres szárának két végén egy-egy 54, 55 peremes fejjel van ellátva; ezek átmérője lényegében az 54 rész it, átmérőjével azonos. Az 53 kiütőcsap tehát a 49 fészekből nem tud kiesni, és az 51 hengeres részből v, ” magasságot hagy szabadon (v. 8. a 14. ábrával), amikor a 46 asztal betonozási helyzetben van (15—17. és 19. ábra), mivel li hosszúsága meghaladja az 52 nyílás 12 hosszúságát. A leírt sablonnal a munkavégzés a következőképpen történik: A 46 asztallapot a 19. ábra szerinti helyzetében a 47 csapok segítségével rögzítjük. Az 53 kiütőcsapok alsó helyzetüket foglalják el, 54 peremes fejük egy-egy 49 fészket alulról lezár. Az e nyilak irányából a 49 fészkeket betonnal töltjük ki. A 19. ábrán feltüntetett fázisban az egy sorban elhelyezkedő nyolc fészek közül hat már ki van töltve betonnal, és a 39 zárótestek alakjának megfelelő alakot felvette. A beton megszilárdulása után a c és d nyilaknak megfelelő irányban a 46 asztallapot teljesen átfordítjuk a 45 tengely körül, úgyhogy az 53 kiütőcsapok kerülnek felülre (20. ábra). Az 53 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
