175600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményíthető karbamid-formaldehid-gyanta-oldatok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 175600 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS IBI Bejelentés napja: 1977. IV. 29. (GO—1370) Nemzetközi osztályozás: w Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság 1976. V. 8. (P 26 20 478.4) Közzététel napja: 1980. III. 28. G 08 G 12/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. V ! • . " 1 • 1 L. . Feltalálók : Dr. Laqua Arnold, vegyész, Essen, Dr. Holtschmidt Ulrik, vegyész, Essen Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Th. Goldschmidt AG., Chemische Fabriken, Essen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás keményíthető karbamid-formaldehidgyanta-oldatok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás keményíthető karbamid-formaldehidgyanták oldatainak előállítására, különösen a falemezek felületi bevonására szolgáló, papírból vagy más anyagból pl. szerves vagy szervetlen szálakból szőtt szövetből álló rétegek impregnálásának céljaira. A karbamid-formaldehid előkondenzációs gyanták előállítási eljárásaira és tulajdonságaira vonatkozólag széleskörű irodalom áll rendelkezésre, amelyből különösen J. Scheiber „Chemie und Technologie der künstlichen Harze” (1943. évi kiadás, 333. és következő oldalak) című öszszefoglaló monográfiájára, valamint Houben- Weyl ismert kézikönyvének megfelelő fejezetére (14/2. kötet, 319. és következő oldalak, 1963. évi kiadás) utalunk. A technika állása szerinti karbamid-formaldehidgyantáknak azonban számos hátrányuk van. Ezek a hátrányok főleg abból a tényből adódnak, hogy a karbamidgyanták a körülbelül 4 feletti pH-tartományban viszonylag lassan keményednek, a 4 alatti pH-tartományban viszont hajlamosak az ugrásszerű gyors, nem szabályozható keményedésre. Ha az ilyen gyanták kikeményítéséhez latens keményítő-katalizátorként olyan vegyületeket alkalmaznak, amelyek túlságosan savas reakciót adnak, akkor a túlságosan gyors keményedés következtében nagyon rideg kikeményített terméket kapnak és falemezek felületi kikészítésére való alkalmazásuk ese-2 tén repedésre hajlamos felület keletkezik. Ha viszont kevéssé savas reakciót adó keményítőkatalizátorokat alkalmaznak, mint amilyenek általában a szerves savak aminsói, akkor viszony- 5 lag hosszú keményedési idővel illetőleg magas kikeményítési hőmérséklettel kell dolgozni és mégis sok esetben oly termékek keletkeznek, amelyek a jól kikeményedett polikondenzációs részek mellett még ki nem keményedéit gyan- 10 tás részeket tartalmaznak. A kikeményítés során mutatott ilyen viselkedés alkalmazástechnikai hátrányok egész sorát vonja maga után. Míg — amint már említettük — az erősen savas hatású latens keményítőszerekkel kikeményített 15 gyanták ridegedésre hajlamosak és gyors kikeményedésük következtében falemeznek nemesítésére való alkalmazásuk esetén 120 °C feletti feldolgozási hőmérsékletnél nem biztosítanak kifogástalan felületet, addig a karbonsavak amin- 20 sóinak alkalmazásával kikeményített gyanták viszonylag gyenge víz- és hőállóságot mutatnak, minthogy viszonylag nagy arányban tartalmaznak nem teljesen kikeményített részeket. Az a kísérlet, hogy a karbamid-formaldehid- 25 gyanták keményedési tulajdonságait a magasabb kikeményítési hőmérséklet alkalmazásával javítsák, a karbamid-formaldehidgyanták 130 °C-tól már határozottan mutatkozó bomlási hajlamán hiúsult meg. A karbamid-formaldehidgyanták 30 fent leírt kikeményedési jellemzői különösen az 175600
