175598. lajstromszámú szabadalom • Berendezés versenyeredmények-célbaérés érzékeléséen alapuló-meghatározására, feldolgozására és/vagy kijelzésére és/vagy rögzítésére
g 175598 10 tén elrendezett fénypontokat az adott fénypont által reprezentált analóg értéket jelző maszk fedi, így mindenkor csak a pillanatnyi kijelzendő alaki értéknek megfelelő fénypont gyullad ki, s a maszkról közvetlenül leolvasható az analóg számszerű eredmény helyi értékenként. Ez a változat is variálható. Az analóg értéket ábrázoló világító maszk jó észlelhetőségéhez ugyanis kellő méretet és megfelelő fényerőt is kell biztosítani a legtávolabbi szemlélő és a számlap közötti távolság függvényében, s ez elég ráfordításigényes nemcsak a kiépítés tekintetében, de üzemeltetési költség tekintetében is. E változat egy másik kiviteli alakjánál ezért a számlap köríve mentén az alaki értékek nagyobb méretben, jól láthatóan, de nem aktív fényforrásokkal vannak kialakítva (alkalmazható viszont fényvisszaverő felület stb.) és minden számjegy mellett (vagy a számjegyben) sima világító fénypont van, melynek kigyulladása jelzi a szemlélő számára, hogy a számlap jól látható számjegyei közül most éppen a világító ponthoz rendelt számérték érvényes. Ilyenformán a verseny kezdetétől fogva a párhuzamosan egymás mellett elrendezett — több nagyságrendű — „kvantált-analóg” számlapok a számlálás — pl. startpisztoly által vezérelt — indításától kezdve párhuzamosan, azonosan futnak és azonos időt jeleznek, amíg egyik versenyző sem ért célba. Amint egy versenyző célba ért, az ő pályájához rendelt számlacsoportnál a világító pontok az eredménynek megfelelő helyen megállnak. így a meglevő eredmények pályánként időazonosan leolvashatók. Ez a szervezés tovább fejleszthető a részeredmények kijelzésére is. Az indításkor valamennyi pálya számlapjainál megindul a fénypontok körbefutása, s valahányszor egy adott pályán a versenyző egy rész-szakaszt lefutott, a részidő állapotában az adott pálya kijelző rendszere egy ideig megáll, miközben maga a számlálómű tovább fut, csak hatástalan a kijelzésre. A megállítás tartama lehetne pl. a következő részszakasz lefutásához minimálisan szükséges idő fele környezetében, ami elegendő idő arra, hogy a szemlélő a részidőt aperciálja akkor is, ha néhány pályán a megállítás egymáshoz közeli időpontokban történik. A megállítási periódus leteltével az adott pálya kijelző szervei ismét hatáskapcsolatba kerülnek a közben tovább futott számlálómű(vek) kimenetéivel és a megállított részidő után ugrásszerűen a pillanatnyi idő jelenik meg és folyamatosan tovább halad a világító futópont, amíg az újabb részidő vagy a végeredmény kijelzésére meg nem áll ismét a pálya kijelző számlapcsoportja. Hasonlóképpen alkalmazható az érintésmentes fénycsatolás az indítás érzékelésénél is, ahol ennek révén hasonló előnyök érhetők el. Ezt ismét úszómedence kapcsán példázzuk. Az úszók ún. „rajtkő”-ről indulnak (kivéve a hátúszást). Ez rendszerint merev, műkőből készült piramis vagy gúlaalakú, alkalmasan megválasztott méretű tárgy. Az indulás pontosabb érzékelése céljából néhány szerkezetnél alkalmazzák a „súlyérzékelés” elven működő villamos áramkör-megszakítást, mikoris a testsúly rugóerő ellenében áramkört zár (nyit) és a test felemelkedése pillanatában a rugóerő az áramkört nyitja (zárja). Így lehetővé válik az indulás viszonylag pontos meghatározása, az idő előtti indulás észlelése és regisztrálása, a váltások pontosságának ellenőrzése. (Ha pl. a beütést villamosán érzékeljük és a váltótárs a rajtkőről a beütés előtt elugrott, a koincidencia hiánya könynyűszerrel kijelezhető.) Az ismert módszernél azonban szintén fennállnak az érintkezős érzékelés már említett hátrányai, főleg az érintésvédelmi bizonytalanság és a jeladási bizonytalanság. Itt is megszüntethetők e hátrányok, ha a startgúla nyomásérzékelőjét fényvisszaverő és/ vagy elterelő, félig áteresztő stb. optikai rendszerrel látjuk el, illetve a test elmozdulását fénysorompó érzéked. Ennek a megoldásnak is lehet sokféle változata és kiviteli alakja, alkalmazhatunk starthelyenkénti külön fény(lézer)sukarat, a nyolc starthely három lézersugár alkalmazásával hárombites jeladásra alakítható ki, lehet valamenynyi starthely egyetlen lézersugárral érintésmentes összeköttetésben, amely összeköttetés már egyetlen úszó elindulása után is megszakad vagy amely úszónként külön-külön tetszés szerinti villamos jelet ad az elindulás pillanatában az indítóhelytől tetszés szerinti távolságra. Az indulásérzékelő lehet flexibilis mechanizmus, bármely már meglevő startgúlára utólag is ráépíthető; a kapcsolás pillanata a fénysorompó nyílásának szabályozásával, a fényterelő rendszer hajlásszögének módosításával stb. beállítható és a beállítás hitelesíthető. A hátúszás startjánál is alkalmazható a megoldás, természetesen itt nem a startgúlánál, hanem az elrugaszkodást jelző fogantyúval, mely fogantyúval csatolódik az optikai érzékelő rendszer. Ilyen kialakítással megvalósítható a determinisztikus vagy sztohasztikus indítás, jelezhető a hibás váltás, illetve a szabályokkal ellentétes, reakcióidő előtti indulás, szakértő által a fentiek ismeretében könnyen kialakítható kiértékelő áramkörök alkalmazásával. A jelfeldolgozó áramkörök kialakítása a konkrét alkalmazási helytől függően sokrétű lehet és ezek a fentiekben leírtak ismeretében szakember által a technika állása alapján megtervezhetők. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés versenyeredmények — célbaérés érzékelésén alapuló — meghatározására, feldolgozására és/vagy rögzítésére és/vagy kijelzésére, melynél a célbaérést mechanikai felütközésre érzékeny jeladó, ún. beütőpanel jelzi, azzal jellemezve, hogy a beütőpanel érintési lapja (1) — haladó irányú elmozdulásra és/vagy elfordulásra alkalmasan ágyazott, pl. tükörrel (3) és/ vagy egy illetve több prizmával (4) kialakított — optikai rendszerrel van mechanikai kényszerkapcsolatban, mely optikai rendszerrel optikai csa5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
