175598. lajstromszámú szabadalom • Berendezés versenyeredmények-célbaérés érzékeléséen alapuló-meghatározására, feldolgozására és/vagy kijelzésére és/vagy rögzítésére
â Í75598 4 kontaktus között, másik módja, hogy a mechanikai érintkezést pl. közbeiktatott folyadékvagy gázközeg hozza létre. Ennek a mechanikai érintkezésnek a gyakorlatban mutatkozó bizonytalansága, az érintkezés létrejöttének időbeni pontatlansága az ilyen eredmény jelzésnek egyik lényeges nehézsége és a beütőpanelek működésének megjavítására irányuló fejlesztési tevékenység a hibák megszüntetésére vagy legalábbis lényeges csökkentésére törekszik, amihez a finommechanikai kialakításnak, az áttételek illeszkedésének további ráfordításigényes részekkel való kiegészítésével kísérleteznek. Ugyancsak hátrányos a közvetlen galvanikus kontaktálás érintésvédelmi szempontból. További hátránya a technika állása szerinti megoldásoknak, hogy az időmérés eredményének kijelzése nehezen oldható meg közvetlenül az egyedi pályákra vetített jelfeldolgozással és megjelenítéssel. így az időmérés jelzése nem elég szemléletes, a nézőközönség nem kerül testközelbe a versennyel, a nézők csak a végső sorrend kiértékelése alapján adott kijelzésből kapnak áttekinthető képet és az eredmény gyors meghatározása mindenképpen számítógép alkalmazását teszi szükségessé. Ebből az is következik, hogy a néző saját észlelésével összhangban nem tudja követni az eredmény jelzés helyességét, hiszen akkor kapja a számítógéppel meghatározott sorrendet, amikor már nincs előtte a közvetlen kép. A versenyeredmény közvetlen követésére a nézőközönségnek jobb lehetősége volna, ha a kijelzés mindenkor az általa tett észlelések időpontjában és azokkal összhangban történne, ha a kijelzés kapcsolata az eseménnyel a néző számára közvetlenül is belátható. Előnyös továbbá, ha a berendezés működésmódját és működőkészségét olyan ellenőrző kijelzésekkel lehetne szemléltetni, melyek akár a nézők számára is bemutathatok. A találmány alapja az a felismerés, hogy az érzékelés pályánként szelektív módon végezhető és nyomban ki is jelezhető, elektronikus sebességgel, összefüggően feldolgozható, ha a beütőpanelnél a mindenkori beütés tényét — önmagában ismert — optikai eszközök célszerű alkalmazásával érzékeljük és a kapott jelet alakítjuk tovább feldolgozható jellé. Ennek megfelelően találmányunk szerint a beütőpanel kényszerkapcsolatban van egy pályakénti — haladó irányú elmozdulásra és/vagy elfordulásra alkalmasan ágyazott — optikai rendszerrel, pl. tükörrel és/vagy egy, illetve több prizmával, mely optikai rendszer egyfelől fénynyaláb-forrással, másfelől fényérzékeny detektorral (detektorokkal) optikailag csatolt helyzetben van elrendezve és a detektor(ok) jelkimeneté(i)re kijelző, jelrögzítő és/vagy további jelfeldolgozó eszköz(ök) jelbemenete(i) van(nak) csatlakoztatva. Ilyen elrendezés esetén az adott pályán kellő erővel alkalmazott beütés hatására a panellel kényszerkapcsolt optikai elem (tükör, prizma stb.) vagy haladó irányban mozdul el, vagy elfordul, vagy haladó irányú és forgómozgás kombinációját megvalósító ferde billenőmozgást végez, s mindegyik esetben az a következmény, hogy az alkalmasan elrendezett fénynyaláb-forrásnak a fénye — mely alapállásban pl. a tükörre beesik és onnan a detektorra vetődik — az alapállásból kimozdult és esetleg el is fordult tükröt vagy nem is éri, vagy úgy éri, hogy az már nem a detektor hatásos felületére vetődik vissza. Ilyen mechanizmus kialakítása esetén az érzékelés mindenképpen fénysebességgel követi az elmozdulást, ugyanakkor a fénynyaláb geometriája és/vagy az érzékelő szerv(ek) geometriája olyan sokoldalúan variálható és kombinálható, hogy bármilyen pontossági igény kielégíthető úgy, hogy ennek során a konkrét alkalmazási hely nehézségeitől függően egyes elemekre nézve jelentős tűrések is megengedhetők. Ha pl. a fénynyalábot lézer szolgáltatja, akkor — a fénysugár párhuzamos és koncentrált volta folytán — már kismértékű elmozdulás esetén is kimarad a detektor érzékelő felületén a fény és a detektor kialakítására nézve is kisebb pontossági követelményekkel beérhetjük. Ha viszont a fénynyaláb-forrás ugyan terelt, de nem lézerforrásból eredő fényt ad (pl. infravörös), akkor a detektor pontosabb kialakításával oldható meg a kívánt pontosság. így pl. a nem párhuzamos sugarak alkotta, szélesebb fénynyaláb egyetlen detektor általi érzékelése esetén az érzékelés kevésbé lesz megbízható, mint lézer alkalmazása esetén, ha azonban több detektort úgy rendezünk el a fénynyaláb haladási pályájának szélein, hogy központos visszaverődés esetén a fénynyaláb mindenképpen érint minden detektort kis küszöbértéknél nagyobb intenzitással, míg kitérítés esetén legalább egy detektornál a beeső fény semmiképpen sem érheti el a küszöbértéket, akkor a nagyobb szórással rendelkező fénynyaláb alkalmazásával is elérhető az egyébként lézersugárral elérhető pontosság. Természetesen a lézersugár alkalmazásának további előnyei is vannak, melyek közül kiemelhető, hogy ha egyetlen lézerforrásról száloptikai úton vezetjük valamennyi pályához a fénynyalábot, akkor a lézersugár pontossági feltételei mellett pályánkénti egyetlen detektor alkalmazása esetén az optikai rendszerek finommechanikai ágyazása sem jelent jelentős ráfordítást igénylő feladatot a kívánt pontossághoz. Találmányunk továbbfejlesztéseként felismertük, hogy a fénynyaláb pályánkénti egyedi érzékelése nemcsak a beütéses észlelésen alapuló eredménymeghatározást javítja meg, de általában is lehetővé teszi a pályánkénti szelektív és pontos érzékelést anélkül, hogy ezzel a versenyek szabályait és a versenyzőkre befolyást gyakorló feltételeket meg kelljen változtatni, a versenyzőt az érzékelési mechanizmus sem mozgásában, sem magatartásában így nem korlátozza, befolyásolja. Ha pl. a távfutó versenyeknél a célbaérés sorrendjét pontosan kívánjuk meghatározni, azt már a technika állása szerint is végzik optikai eszközök alkalmazásával, amennyiben a célvonalat folyamatosan fényképezik és a célfotókból képszerűen kivehető a tényleges beérkezési sor5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
