175589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műfatermékből álló szendvicsszerkezetű, kaucsuk alapanyag-kötésű zaj- és rezgéscsillapító lemez előállítására
5 175589 6 tegben azbeszt-szálakat, üvegszál-merevítést, huzalszövet-merevítést, vagy textilbetétet alkalmazunk. A kész réteges lemez külső felületének különleges védelmét a már korábban említett ragasztóoldattal történő bevonás és hőkezelés révén biztosíthatjuk. Az így járulékosan felvitt és hőkezelt rétegek tovább javítják a hang- és rezgéscsillapítási tulajdonságokat. Az így előállított lemezekkel végzett vizsgálatok meglepően kedvező eredménnyel jártak. A léghanggátlás vizsgálatát akusztikai laboratóriumban végeztük oly módon, hogy egy 10 m2, nagyon jó léghanggátlást biztosító 2X25 cm vastag téglafalba építettük be a 2 m2 felületű szendvics szerkezetű lemezt. A kétszeres vastagságú téglafal egyik oldala az adó-, a másik a vevőhelyiség oldalfalához csatlakozott. A két fal közötti 8 cm résbe ásványgyapot táblákat helyeztünk. A vevőtér és adótér között vaskeretbe, a célra alkalmas rögzítőszerkezettel építettük be a vizsgált lemezt. A résmentes csatlakoztatás érdekében a vaskeret és a vizsgált panellemez közé 1 mm vastag gumicsíkot helyeztünk. Mind az adótérben, mind a vevőtérben 5-5 különböző mikrofonállásban mértük a hangnyomás-szintet. A mérést egymás után beépített lapok sorozatmérésével hajtottuk végre, egy-egy lap hangnyomásszint-különbségét tehát tíz mérés átlagából határoztuk meg. A vizsgálatokhoz Bruel- Kjaer gyártmányú mérőműszereket használtunk. A mérés frekvenciatartományát 100—4000 Hzben, a sávközépfrekvenciákat 100, 125, 160, 200, 250, 315, 400, 500, 630, 800, 1000, 1250, 1600, 2000, 2500, 3150, 4000 Hz-ben választottuk meg. A beépített és vizsgált lemezszerkezetek léghanggátlására jellemző értékeket az adó- és vevőtérben mért hangnyomásszint különbségként a frekvencia függvényében kaptuk meg. Valamennyi vizsgált szendvics szerkezetű lemez műgyanta-farost rétegének vastagsága 6—6 mm, eltérés csak a közbülső gumilemez ragasztási és gyártási technológiájában volt. A vizsgálatok 5 db azonos típusú, de különböző gyártási és ragasztási technológiával készült lemeztípussal végezve megállapítható volt, hogy a lemezek hangszint-különbség görbéje kevés helyen tér el egymástól és csak ellaposodásról, nem pedig rezonancia miatti visszaesésről van szó. összehasonlítva az ismert réteges műfatermék lappal, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárással készült, szendvics szerkezetű lapok hangnyomásszint-különbsége a 160—630 Hz közötti frekvenciatartományban 3—4 dB-lel kisebb, az 1600 Hz fölötti frekvenciában viszont nem jelentkezett a vizsgált lemezeknél a koncidenciára jellemző visszaesés. A lapleemelő szilárdságot 4X4 em-es próbatesteken végeztük: 9—120 kg-os erőhatásnál a farostlemez anyagában mutatkozott szakadás, a kötés változatlan maradt. Dinamikus hajlitóigénybevételhez egy 260X 60X15 mm-es lemezt vizsgáltunk. P = 80 kg-os erőhatás mellett a lemez 15 000 hajlítást bírt ki, 100 mm-es alátámasztással 25. amlitúdó/pefc hajlítási igénybevétel mellett. A kivulkanizált és összeragasztott lemezek 3 órán át tartó 130 °C hőkezelés mellett sem mutattak elváltozást. Mivel a találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás útján gyártott szendvics szerkezetű lemezeket előnyösen járművek padlózataként lehet alkalmazni, ezért megvizsgáltuk a kész lemez teherbíróképességét. Ez oly módon történt, hogy egy 1200X600 mm méretű lemezt szögvaskereten a jármű padozatára helyeztük és hat ponton terheltünk. A lemez 2300 kg terhet bírt el dinamikus hatású igénybevétellel. A terhelést ezután a törésszilárdság határán túl növelve megállapítottuk, hogy a vizsgált szendvics lemez koporsótetőszerűen betört, ugyanakkor az ismert poliészter ragasztású farostlemez robbanásszerűen tört szét. A találmány szerinti lemezek fentebb leírt tulajdonságai következtében nagyon előnyösek járművek padlózatának burkolására, a külső felületen kezelt lemezek pedig olyan helyiségek falának burkolására, amelyek nedvességnek vannak kitéve (fürdőhelyiség, zuhanyozó, stb.). Mindezeken túlmenően pedig az ezideig nyugati importból beszerzett azonos célú lemezeket tökéletesen helyettesíti. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás műfatermékből álló, szendvics szerkezetű, kaucsuk alapanyag-kötésű, zaj- és rezgéscsillapító lemez előállítására, azzal jellemezve, hogy a műfalemezek felületét zsírtalanítással és csiszolással a ragasztáshoz előkészítjük; a gumi-kötőanyag réteget kalanderezéssel állítjuk elő, melybe célszerűen a nyersgumi súlyszázalékához viszonyítva — a készítendő lemez tulajdonságaitól függően — adott súlyszázalékokban növényi kaucsukot, hidegen polimerizált SBR-t, kormot, precipitált krétát, báriumszulfátot, gyorsítóanyagot, ként, paraffinbázisú olajat, cumaron-indén gyantát, továbbá szénhidrogén-karbon gyanta töltőanyagot viszünk, majd az ezen keverékből kalanderezéssel készített lemezt a műfalemezek közé helyezzük, váltakozva is, és hőprésben 130—160 °C hőmérséklettartományban, 15—25 percen át, 15—25 kp/cm2 fajlagos nyomáson vulkanizálva préseljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve ,hogy a kaucsuk alapanyagú közbülső réteg hangtechnikai tulajdonságait javító töltőanyagok közül a nyersgumi súlyszázalékához viszonyítva a növényi kaucsukot 0— 30 súly %-ban, a hidegen polimerizált SBR-t 0— 30 súly %-ban, HAF típusú kormot 10— 30 súly %-ban, precipitáli- krétát 0— 40 súly %-ban, b^riumszulfátot (súlypátot) 0—100 súly %-ban, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
