175584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amiláz mentes ciklodextrin-glükozil-transzferáz enzim tisztítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175584 Bejelentés napja: 1977. IV. 28. (Cl—1733) Nemzetközi osztályozás : C 07 G 7/028 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. III. 28. Megjelent: 1981. III. 31. Feltalálók : dr. Szejtli József vegyészmérnök, dr. László Elemér vegyészmérnök, Bánky Bulcsú vegyészmérnök, Seress Gábor vegyészmérnök, 20%, Budapest 50%, Budapest 20%, Budapest 10%, Halásztelek Szabadalmas: CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás ciklodéxtrin-glükoziltranszferáz enzim tisztítására 1 A találmány tárgya eljárás ciklodextrin-glükozil-transzferáz enzim gazdaságos, ipari előállítására nagy enzimaktivitású Bacillus törzs fermentációjával. A ciklodextrin-glükozil-transzferáz enzim ß-ciklodextrin előállítására használható. Ismeretes, hogy a ciklodextrin-glükoziltranszferáz enzim bioszintézise a Bacillus amylobacter (Compt. rend. 112, 536, 1891), a Bacillus macerans (Wien. Kiin. Wochenschr., 16, 468, 1903.), a Bacillus circulans (Proc. Symp. Amylases, 18, 21,1973.), a Bacillus thermophylus (Proc. Symp. Amylases, 18, 43, 1973.), és az alkaloid Bacillus species ATCC 21 783 (Agr. Biol. Chem., 40, 935, 1976.) mikroorganizmusokra jellemző. Mindezek a mikroorganizmus törzsek a ciklodextrin-glükoziltranszferáz enzimet azonban csak kis mennyiségben termelik. Ismeretes továbbá, hogy e Bacillus speciesek fermentációs táptalajaiban általában szénforrásként zablisztet (J. Am. Chem. Soc., 64, 1432, 1942.; Cereal. Chem., 29, 108, 1952.), búzakorpa kivonatot (Arch. Biochem., 10, 41, 1946.), burgonyaszeletet (J. Am. Chem. Soc., 64, 1032, 1942.; 09.224/71 sz. japán szabadalmi leírás), vízoldható keményítőt (Science, 146, 1064, 1964.), maltózt (J. Appl. Chem. Biotechn., 23, 309, 1973.), szerves nitrogénforrásként élesztőkivonatot, kazein-hidrolizátumot (Science, 146, 1064, 1964.; J. Appl. Chem. Biotechn., 21, 330, 1971.), kukoricalekvárt (Agr. Biöl. Chem., 40, 1785, 1976.), polipeptont (Die Stärke, 27, 410, 1975.), valamint szervetlen nitrogénvegyületeket, továbbá szervetlen sókat, így dikálium-2 hidrogén-foszfátot, nátrium-szulfátot, magnézium-szulfátot és nyomelemeket (Cereal. Chem., 29, 108, 1952.), bioszanyagokat (biotint, thiamint) (J. Appl. Chem. Biotechn., 23, 309, 1973.) alkalmaznak. Ezekben a főleg la- 5 boratóriumi megvalósításra alkalmas eljárásokban a fermentációs idő hosszú, a ciklodextrin-glükozil-transzferáz enzimet termelő törzsek alacsony aktivitásúak, az alkalmazott táptalajok általában drágák. Találmányunk kidolgozásakor célunk egy olyan fer- 10 mentációs eljárás kidolgozása volt, amellyel gazdaságosan, ipari körülmények között valósítható meg a ciklodextrin-glükoziltranszferáz enzim (a továbbiakban CGT-áz enzim) előállítása. Ezért olyan Bacillus törzseket kerestünk, amellyel a fenti cél elérhető. •5 Találmányunk alapja az a felismerés, hogy ß-ciklodextrint, mint egyedüli szénforrást tartalmazó táptalajon a CGT-áz enzimet termelő Bacillus speciesek jobban szaporodnak, mint az enzimet nem termelők és ilyen módon az enzimet termelő törzsek könnyen szelektál- 20 hatók. Találmányunk alapját képezi továbbá az a felismerés is, hogy ha a fentiek szerint kiválasztott törzseket ismert mutagén behatásoknak (például ultraibolya vagy röntgen besugárzás) tesszük ki, majd ismét ß-ciklodextrint, 25 mint egyedüli szén forrást tartalmazó táptalajon tenyésztjük, nagy CGT-áz aktivitású törzseket kapunk. Találmányunk alapja az a felismerés is, hogy a fentiek szerint szelektált Bacillus speciesek CGT-áz enzim termelőképessége tovább fokozható, ha a tenyésztési 30 táptalajban a keményítőt a-amilázzal elfolyósítjuk. 175584
