175567. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés folyadékok és/v zagyok villamos vezetőképességének, továbbá lerakódások rétegvastagságának mérésére

3 175567 4 cellaméret változásától független. Hátránya azonban, hogy az említett kapcsolás a rétegvas­tagság mérésére és/vagy zagyok vezetőképessé­gének ezek szilárd anyag tartalmától független mérésére nem alkalmas. A találmány célja olyan kapcsolási elrendezés kialakítása, amely integrált áramkörökre épülő, bármilyen kontaktusnélküli mérőfejjel felszerel­hető, továbbá, amely abszolút vezetőképesség mérésére, precíziós mérésekre alkalmas, és egy­ben a villamos vezetőképesség mérésével egy­idejűleg alkalmas szilárd anyagi részeket tar­talmazó zagyok, szennyvizek, stb. vezetőképessé­gének mérésére a szilárd anyag tartalomtól füg­getlenül. A találmány tárgya tehát kapcsolási elrende­zés folyadékok és/vagy zagyok villamos vezető­­képességének, továbbá lerakódások rétegvas­tagságának, illetve mérőfej kopásának mérésé­re, amelynek mérő-rezgőköre, frekvencia de­­modulátora, amplitúdó demodulátora, valamint kiértékelő szerve van. A találmány lényege abban van, hogy a mérő­rezgőkör kimenete párhuzamosan amplitúdó de­­modulátor és frekvencia demodulátor áramkö­rén át különbség és/vagy hányadosképző egység­hez van villamosán kapcsolva, míg a kiértékelő szerv a frekvencia demodulátor kimenetéhez és/ vagy a különbség- és/vagy hányadosképző egy­ség kimenetéhez van csatlakoztatva. A találmány szerint előnyös, ha a mérő-rez­gőkör a meghajtó oszcillátor munka-rezgőköre­ként van kiképezve. Végezetül a találmány szerint a kapcsolás úgy is kialakítható, hogy a mérő-rezgőkör PLL (fá­ziszárt hurok) áramkörrel van meghajtva, és a PLL áramkör kimenete, amely tartalmazza a frekvencia-demodulált jelet, az amplitúdó de­modulátor kimenetével együttesen van a különb­ség- és/vagy hányadosképző egység bemenetéhez kapcsolva. A találmány szerinti kapcsolás úgy is kiala­kítható, hogy a mérő-rezgőkör mellett összeha­sonlító rezgőkör van elrendezve, amelyek vo­­bulátorral vannak meghajtva, és ezek jelei ket­tős amplitúdó csúcsdemodulátorra vannak csat­lakoztatva, amely utóbbi kimenő jele pedig a frekvencia demodulátor kimenő jelével együtt van a különbség- és/vagy hányadosképző egy­séghez csatlakoztatva. A találmány tárgyát képező kapcsolási elren­dezés az ismert oszcillometriás vezetőképesség­mérő kapcsolásoktól abban különbözik, hogy egyszerre hasznosítja a mérőfejet tartalmazó rezgőkör valós és képzetes (immaginárius) kom­ponensének változását. A valós komponens vál­tozását a tényleges vezetőképességérték mérésé­re, a képzetes komponens változását pedig a mé­rőfej és a folyadékfázis határfelülete közötti tá­volság jelzésére, zagyok és más, szilárd-fázisú anyagot tartalmazó oldatok, szennyvizek, stb. esetén pedig a szilárd anyag tartalommal ará­nyos jel előállítására használja fel, és ily módon méri a lerakódás rétegvastagságát, vagy a mérő­fej kopását, vagy a folyadékfázis vezetőképessé­gét annak szilárd anyag tartalmától függetlenül. A találmány tárgya tehát kapcsolási elrende­zés a lerakódások, illetve a kopás által okozott hatás megszüntetésére, zagyok esetén a szilárd anyag tartalomtól független mérés megvalósítá­sára. A találmány szerinti kapcsolás jelentős elő­nye az eddig ismertekkel szemben, hogy vele egyidejűleg is mérhető a nagyfrekvenciás veze­tőképesség valós és képzetes értéke, ami lehető­vé teszi a vezetőképesség mérés mellett a lera­kódás, illetve a mérőfej-kopás rétegvastagság­változásának meghatározását, és szükség szerint ez utóbbi változás kompenzálását. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolás elvi blokksémája, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés egyik kiviteli példájának blokksémája, a 3. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés másik kiviteli példájának blokksé­mája, a 4. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés harmadik kiviteli példájának blokksé­mája, az 5. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés egyik kiviteli példája, a 6. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés másik kiviteli példája, a 7. ábra pedig a találmány szerinti kapcso­lási elrendezés harmadik kiviteli példája. Az 1. ábrán bemutatott példánál az 1 mérő­rezgőkör kimenete párhuzamosan 2 amplitúdó demodulátor és 3 frekvencia demodulátor áram­körén át 4 különbség- és/vagy hányadosképző egységhez csatlakozik, míg az 5 kiértékelő szerv a 3 frekvencia demodulátor kimenetéhez és/vagy a 4 különbség- és/vagy hányadosképző egység kimenetéhez van villamosán kapcsolva. A 2. ábrán bemutatott példánál az 1 mérő­rezgőkör a meghajtó 6 oszcillátor munkarezgő­köreként van kiképezve, és párhuzamosan csat­lakozik a 2 amplitúdó demodulátorhoz, vala­mint a 3 frekvencia demodulátorhoz, amelyek kimenete a 4 különbség- és/vagy hányadoskép­ző egységhez csatlakozik, míg az 5 kiértékelő szerv a 3 frekvencia demodulátor kimenetéhez és/vagy a 4 különbség és/vagy hányadosképző egység kimenetéhez van villamosán kapcsolva. A 3. ábrán bemutatott példánál az 1 mérő­rezgőkör a 7 PLL-áramkörrel (fáziszárt hurok) (phase looking loop) van meghajtva, és 8 illesz­tő-körrel csatlakozik az 1 mérő-rezgőkörhöz. A 7 PLL-áramkör kimenete, amely már tartal­mazza a frekvencia-demodulált jelet, a 2 ampli­túdó demodulátor kimenetével együttesen van a 4 különbség- és/vagy hányadosképző egység be­menetéhez kapcsolva, míg az 5 kiértékelő szerv a 7 PLL-áramkör frekvencia-demodulált jelet tartalmazó kimenetéhez és/vagy a 4 különbség­­és/vagy hányadosképző egység kimenetéhez van csatlakoztatva. A 4. ábrán bemutatott példánál az 1 mérő­rezgőkör mellett még egy 1/b összehasonlító rezr 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents