175566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémlemezek normális irányú alakváltozái anizotrópiájának mérésére

3 175566 4 rési eljárások kiküszöbölik az előző csoportba tartozó módszerek fő hibáit, elterjedésüket azonban akadályoz­za, hogy költséges számítógépet vagy koordináta írókat, valamint szakképzett munkaerőt igényelnek. Elsősorban a kutatás és nem az üzemi (a fémlemezgyártó és felhasz­náló) anyagvizsgálat igényeit elégítik ki. Célunk, hogy találmány szerinti megoldásunkkal az r-értéket a szabványos szakító próbatesten, szakító­vizsgálat közben, annak zavarása nélkül a szokásos anyagjellemzőkkel együtt egyidejűleg lehessen meghatá­rozni. Célunk találmány szerinti megoldása azon a felismeré­sen alapul, hogy állandó hosszirányú egyenletes nyúlás­nál az r-érték csak a szélességi méretváltozás függvénye. Ez látható a következő összefüggésből, amelyet oly mó­don kapunk, hogy az r-érték eredeti definíciójában sze­replő relatív méretváltozásokat azonos átalakításokkal abszolút méretváltozások formájára hozzuk, illetve a térfogatállandóság tételének felhasználásával a széles­ségirányú méretváltozást a hosszirányú méretváltozással írjuk fel, Aa r Ab=b0(l—)H----)-----­a0 1+r ahol a0 és b0 a jeltávolság kiinduló értéke hossz- és szé­lességirányban. Találmány szerinti eljárásunk során a szabványos szakító próbatesten, szakítóvizsgálat közben előre kivá­lasztott és a vizsgált anyagra jellemző hosszirányú mé­retváltozás elérésekor megmérjük a hozzátartozó széles­ségirányú méretváltozást, majd a kiválasztott állandó hosszirányú méretváltozás mellett különböző szélesség­irányú méretváltozásoknak megfelelő normális irányú alakváltozási anizotrópia értékek közül kiválasztjuk a mért szélességirányú méretváltozáshoz legközelebb eső szélességirányú méretváltozásnak megfelelő normális irányú alakváltozási anizotrópia értéket. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés a szabványos szakító próbatestre felhelye­zett, a hosszirányú és a szélességirányú méretváltozáso­kat villamos jellé alakító jeladókhoz csatlakozik. A hosszirányú méretváltozásokat villamos jellé alakító jeladó a hosszirányú méretváltozásokat megfelelő refe­renciajelekkel összehasonlító és egy kiválasztott referen­ciajellel egyező vagy azzal meghatározott különbségű bemenő jel esetén kapcsolódó egységgel van összekötve, amely összehasonlító és kapcsoló egység további kap­csolóegységhez csatlakozik. Ezen további kapcsolóegy­ség a szélességirányú méretváltozásokat villamos jellé alakító jeladó kimeneti jelét kiválasztott állandó hossz­irányú méretváltozásnál egyes diszkrét normális irányú alakváltozási anizotrópia értékekhez tartozó szélesség­irányú méretváltozásoknak megfelelő referenciajelekkel összehasonlítóegységgel van összekötve, és ezen kapcsoló­­egység kimenete dekódoló egységgel és kijelző egységgel sorba van kötve. Az egyes egységekhez szükséges meg­felelő stabilitású egyenfeszültséget hálózatról vagy telep­ről működtethető tápegységekkel biztosítjuk. A berendezés kezelése egyszerű, speciális szakképzett­séget nem igényel. Az r-érték a berendezésen számsze­rűen kijelzett értékként jelenik meg. Az r-érték meghatá­rozása nem növeli a szabványos szakító vizsgálat idő­­szükségletét. A berendezés ár szempontjából az üzemi laboratóriumok számára is előnyös. A továbbiakban a találmány tárgyát példakénti kivi­teli alak kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezést szemlélteti szakító próbatestre felhelyezett jeladókkal. A 2. ábra a jeladókhoz csatlakozó berendezés blokk­vázlata. Fémlemezek normális irányú alakváltozási anizotró­piájának vagyis r-értékének mérését a szabványos szakí­tó vizsgálattal egyidejűleg, annak zavarása nélkül végez­zük. Az 1 szakító próbatestre hosszirányú méretválto­zást villamos jellé alakító 2 jeladót és szélességirányú méretváltozást villamos jellé alakító 3 jeladót helyezünk fel. A 2 és 3 jeladók bármely a kereskedelemben kapható, célszerűen Hewlett-Packard gyártmányú 24 DCDT tí­pusú, vagy egyidejűleg előállított olyan elmozdulást mé­rő jeladók lehetnek, amelyek az elmozdulással arányos villamos jelet szolgáltatnak és olyan méretűek, hogy megfelelő befogó berendezéssel a szabványos 1 szakító próbatestre rögzíthetők. A 2 és 3 jeladók a találmány szerinti 4 berendezéshez csatlakoznak. A 4 berendezés a 2 és 3 jeladókhoz csatlakozó 5 és 6 erősítőket tartal­maz. Az 5 és a 6 erősítők olyan tranzisztorokat vagy in­tegráltáramköröket tartalmazó egy vagy több fokozatú lineáris erősítők, amelyek erősítése az alkalmazott 2 és 3 jeladóknak megfelelően széles határok között változ­tatható és a bemenetére jutó jelet 0,5%-nál kisebb tor­zítással erősíti a kívánt szintre. Az 5 erősítő összehason­lító és kapcsoló 7 egységgel van összekötve. A 7 egység hosszirányú méretváltozásoknak megfelelő hőmérséklet stabilizált egyenfeszültségű referenciajeleket állít elő fél­vezetőelemek segítségével. Amikor az 5 erősítő kimeneti jele és a például nyomógombbal kiválasztott referencia­jelek különbsége 0 vagy az áramkörök által meghatáro­zott értékű a 7 egység tranzisztorokból vagy integrált áramkörökből felépített hőmérséklet stabilizált küszöb­szintű billenő áramköre (például Schmitt-trigger, kom­­parátor stb.) reteszelőjelet továbbít 9 kapcsolóegységre és 10 dekódoló egységre. Ezen reteszelőjellel biztosítjuk, hogy a berendezés az 1 szakító próbatest további méret­­változásait már nem érzékeli. A 3 jeladó a 6 erősítőn keresztül a 8 összehasonlító egységhez csatlakozik. A 8 összehasonlító egységben olyan referenciajeleket állítunk elő, amelyek arányosak az egyes diszkrét r-értékekhez tartozó szélességirányú méretváltozásokkal, adott, a nyomógombbal előre be­állított hosszirányú méretváltozásnál. A 8 összehasonlító egységben ezeket a referenciajeleket a 6 erősítőn keresz­tül a 3 jeladóból jövő villamos jelekkel összehasonlítjuk. A 8 összehasonlító egység kimenetén a 3 jeladóból jövő jelnek megfelelő referenciafeszültség jelenik meg. A 8 összehasonlító egység a 9 kapcsoló egységhez csatlako­zik. A 9 kapcsolóegység tranzisztorokból vagy integrált áramkörökből felépített hőmérséklet stabilizált küszöb­szintű billenő áramköröket (pl. Schmitt-triggereket, kom­­parátorokat stb.) tartalmaz. Minden egyes diszkrét r-ér­­tékhez egy billenő áramkör tartozik és mérés közben az a billenő áramkör billen át, amelyikhez a 8 összehason­lító egység a billenéshez szükséges feszültséget szolgáltat­ja a 7 egység által szolgáltatott, a kiválasztott hosszirá­nyú méretváltozásnak megfelelő reteszelőjel megjelené­séig. A reteszelőjel hatására a berendezés további méret­­változást nem érzékel és az r-értéket rögzíti. Az r-érték tízes számrendszerben történő megjelenítését a 9 kapcso­lóegységhez csatlakozó 10 dekódoló egység végzi, amely megfelelő kapuáramköröket és BCD-decimális dekódo* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 'SS 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents