175557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszú, mozgásban lévő termék keresztmetszetének méréséhez

3 175557 4 sal úgy oldjuk meg, hogy a termék felületére rugalmasan egy érzékelőt szorítunk rá, amely­nek elmozdulása a termékkel való érintkezésből, és az érintkezés megszakadásából áll, amikor az érzékelő a mozgásban levő termék felületén le­vő egyenetlenségbe ütközik. Az eljárás jellem­zője az, hogy az érzékelő saját rezgéseinek frek­venciáját a termékkel való érintkezés megsza­kadásakor és az érintkezés visszaállításának pil­lanatában mérjük, és a mért frekvenciák ará­nyát meghatározzuk, valamint mérjük az érzé­kelő rezgéseinek amplitúdóját azokon a frek­venciákon, amelyek nagyobbak, mint az érzé­kelő saját rezgéseinek frekvenciája a termékkel való érintkezés megszakadásakor, és a kereszt­metszetmérés eredményét az így meghatározott amplitúdó és a frekvenciaviszony figyelembevé­telével korrigáljuk. Ez a műszaki megoldás lehetővé teszi egy hosszú, mozgásban levő termék keresztmetszet­mérési pontosságának növelését, mivel az érzé­kelőnek a termék felületéről való eltávolodása, amikor az érzékelő a mozgó termék felületi egyenetlenségébe ütközik, nem növeli a hibát. A találmány szerinti berendezés egy rugal­masan a termék felületére szorítható érzékelőt, ennek kimenetén egymással sorba kapcsolva az érzékelő elmozdulását mérőjellé alakító átalakí­tót, egy frekvenciaszűrőt, és a szűrt jel számára egy amplitúdómérőt tartalmaz. A berendezést az jellemzi, hogy a szűrő kimenetére csatlakozó frekvenciadetektorral, egy csillapító taggal, amelynek vezérlő bemenete a frekvenciadetek­tor kimenetére, jelbemenete pedig az amplitú­dómérő kimenetére csatlakozik, és egy összege­zővei rendelkezik, amelynek első bemenete a csillapítótag kimenetével, és második bemenete az említett átalakító kimenetével van össze­kötve. Ez a műszaki megoldás lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosítására szol­gáló berendezést hozzunk létre, és a mérési eredményt automatikus korrekciójára alkalmas kapcsolási elrendezést valósítsunk meg, amely kiküszöböli a mérőérzékelő és a mérendő ter­mék közötti érintkezés esetleges megszakadásá­ból adódó hibát. A találmány tárgyát a továbbiakban rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a keresztmetszetnek a találmány sze­rinti eljárással végzett mérésére szolgáló adó vázlata, és a találmány szerinti eljárás fogana­tosítására szolgáló berendezés tömbvázlata, a 2. ábra az érzékelőrendszer levegőben végzett szabad rezgései és a 3. ábra a mérendő termékkel érintkezésben álló érzékelőrendszer szabad rezgései. Egy hosszú, mozgásban levő termék kereszt­­metszetének meghatározása az 1 érzékelő el­mozdulásának kijelzése alapján történik. Az 1 érzékelőt a 3 rugó rugalmasan a 2 termékre szo­rítja. Egy meghatározott hosszon meghatároz­zuk az 1 érzékelő közepes helyzetét a 4 átala­kító segítségével, amely az 1 érzékelő elmozdu­lását villamos jellé alakítja át. A 2 terméknek a saját tengelye mentén tör­ténő elmozdulásakor az 1 érzékelő a 2 termék felületén levő 5 egyenetlenségekbe való ütközés következtében a nyíllal jelölt irányban rezgő mozgásba jön. Ha ekkor az érzékelőrendszernek levegőben végzett szabad rezgéseit a 2. ábrán feltüntetett görbének megfelelően Ti rezgési pe­riódussal és egy meghatározott csillapítási té­nyezővel jellemezzük, a mérendő felülettel ösz­­szeütköző 1 érzékelő rezgéseit a 3. ábra szerint T2<Tt rezgési periódus jellemzi, ahol az ampli­túdók erősen aszimmetrikusak a t időtengely­re. Mivel az 1 érzékelő rezgési amplitúdói leve­gőben lényegesen nagyobbak, mint azok az amp­litúdók, amelyek az 1 érzékelőnek a 2 termékkel való érintkezési szakaszán lépnek fel, a készü­lék által ki jelzett keresztmetszetértékek nagyob­bak a valóságos értéknél. Az igazi keresztmet­szet meghatározásához vezető korrekciót az ér­zékelőrendszer rezgési periódusa változásának függvényében hajtjuk végre az 1 érzékelőnek a 2 termék felületével való ütközéskor fellépő rezgés és az érzékelőrendszer saját rezgési pe­riódusának és amplitúdójának összehasonlítá­sával. Gyakorlatilag azonban kényelmesebb a kor­rekciót a periódus (frekvencia) és a meghatáro­zott rezgésamplitúdó reciprok értékének válto­zása alapján végrehajtani. Első közelítésben ez a korrekció a frekvencia és az amplitúdó rela­tív növekedésével arányosan végezhető. Az ará­nyossági tényező egy adott készüléknél a 2 ter­mék anyagának jellemzőitől függ. A korrekció mind számítással, mind egy speciális készülék segítségével automatikusan is elvégezhető. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló példakénti berendezést ismertetjük. A berendezés az 1 érzékelőt tartalmazza a 3 rugóval, amely az 1 érzékelőt rugalmasan a 2 termékre szorítja, valamint a 4 átalakítót, amely az 1 érzékelő elmozdulását villamos jellé alakít­ja át. A 4 átalakító például egy induktív elmoz­dulást adó lehet. A berendezés tartalmazza to­vábbá a 6 szűrőt, a szűrt jel számára a 7 ampli­túdómérőt, és a 8 frekvenciadetektort. . A berendezés az említett 8 frekvenciadetek­torral vezérelt 9 csillapítótaggal is el van látva, amelynek jelbemenete a 7 amplitúdómérő ki­menetével, vezérlő bemenete pedig a 8 frek­venciadetektor kimenetével van összekötve. A 4 átalakítóval a 10 kijelzőkészülék, vagy az ellen­őrzött méretet automatikusan szabályozó egység van összekötve. A 6 szűrő határfrekvenciáját úgy választjuk meg, hogy az az 1 érzékelőnek levegőben végzett saját rezgési frekvenciájának felel meg (egyenlő ezzel a frekvenciával, illetve valamivel kisebb ennél). Az 1 érzékelő rezgéseit a 4 átalakító elektro­mos jellé alakítja át. Ez a jel a 6 szűrőbe kerül, ahonnan a 8 frekvenciadetektor és a 7 amplitú­dómérő bemeneteire már csak a jel nagyfrek­venciás komponense jut el, amely megfelel mind az 1 érzékelő levegőben végzett saját rezgései-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents