175555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandcement előállítására szervesanyagtartalmú kőzetekből

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

175555

a

Bejelentés napja: 1976. V. 5. (VE—809)

Nemzetközi osztályozás: C 04 B 7/02

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

Közzététel napja: 1980. II. 28. Megjelent: 1981. II. 28.

Feltalálók: Szabadalmas:

dr. Tamás Ferenc oki. vegyészmérnök, Budapest dr. Kocsis Géza oki. vegyészmérnök, Veszprém dr. Szabó István oki. vegyészmérnök, Veszprém Csoszánszky Tibor oki. vegyipari technikus, Veszprém dr. Fehérvári Antal oki. vegyészmérnök, Veszprém Keszthelyi Sándor oki. vegyészmérnök, Veszprém dr. Csikós Rezső oki. vegyészmérnök, Veszprém Kántor Miklósné dr. oki. vegyészmérnök, Veszprém dr. Jámbor Áron oki. geológus, Budapest Solti Gábor oki. geológus, Budapest

5%

Veszprémi Vegyipari Egyetem 40%,

16%

Magyar Ásványolaj és Földgáz Kí14%

sérleti Intézet, 40%, Veszprém,

5%

Magyar Állami Földtani Intézet,

13%

20%, Budapest

10%

10%

7%

10%

10%

Eljárás portlandcement előállítására szervesanyagtartalmú kőzetekből

1 2

A találmány portlandcement előállítására vonatkozik szervesanyag tartalmú kőzetek felhasználásával. Közelebbről : a találmány lehetővé teszi portlandcement előállítását legalább 15% őrlési energia megtakarítással és hőenergia takarékosság mellett olyan szervesanyag tartalmú kőzetekből, mint amilyenek az olajpala, kimerült olajkutak, bányák meddő kőzetei, ezek svélezés utáni meddője és előbbiek bármelyikének elégetésekor keletkező hamuja.

Voltak már kísérletek szervesanyag tartalmú kőzetek cementgyártási alkalmazására [Zement Kalk Gips, 21, 73, (1968)], az eljárást koksztüzelésű berendezésben vezették le, amely gazdasági okokból (koksz áremelkedés miatt !) nem tudott elterjedni.

Olajpala hasznosítására olyan eljárást írtak le, ahol azt agyagkomponens gyanánt egy ötfokozatú ciklonelőmelegítő utolsó fokozata elé adagolták [Zement Kaik Gips 23, 249 (1970)]. Klinkergyártási célokra természetes vagy hulladék anyagokból kivonható szénhidrogének és a maradó szervetlen rész felhasználását is említik (2 185 670 sz. francia szabadalmi leírás).

Olajpala erőművi elégetésekor keletkező folyékony salak és pernye 47—48% CaO tartalmánál fogva, ezek megfelelő arányú keveréke alkalmas adalékot ad autoklávbeton gyártásánál (Tr. Naucsn. Lensz. Konferencii, Tallin 129—132 (1971)], melyek palasalak bázisú építőanyagokhoz vezetnek.

•Tűzterekben képződő pernye, olajpalák hamujából a következő fő komponensekkel rendelkezik: Si02 20—36%, Al2Og 6-12%, CaO 28—58%, Fe2Oj

4—5%, melyből ún. kukermit cement készíthető 30— 70% hamuval együtt őrölve künkért (Razrabotka i iszpolzovanyie zaposzov gorjucsih szlancev. Tallin, 455— 461 (1970)].

5 Hőhasznosítás kedvezőbbé tételére több klinkerégető berendezés került ismertetésre [Építőanyag, 27, 260 (1975)].

Fentiek azonban nem adnak útmutatást arra vonatkozólag, hogy milyen mértékben (volumen) fedezhető a 10 klinkerégetés energiaszükséglete az extrahált szénhidrogének égéshőjével, milyen értékekre állítják be a nyersliszt összetételét, milyen a különböző bitumenes palák összetétele, mészkővel való keverési aránya, amely ismerete a cementgyártás szempontjából elengedhetetlen.

15 Célul tűztük ki 25%-ig terjedő szervesanyagot tartalmazó kvarc, kalcit, aragonit, dolomit, földpát ásványos összetevőkből álló természetes nyersanyag felhasználására eljárást kidolgozni cementgyártáshoz az eddig ismert száraz eljárásoknál kedvezőbb energia hasznositási 20 feltételekkel.

Feladatot képezett az eljárás kialakításánál az is, hogy mind a kőzet szervesanyag tartalma, mind annak szervetlen alkotói hasznosíthatók legyenek hőenergia takarékosság és legalább 15% őrlési energia megtakarí- 25 tás mellett. A szervesanyag tartalom hasznosítása történjen az olajpala vagy olajkutak, bányák meddő kőzeteinek svélezésével vagy kalcináló berendezésben való elégetésével. Ez utóbbi lehet vízszintes elhelyezésű forgó csőkemence, álló ún. ciklonrendszerű vagy fluid-ágyas 30 berendezés.

175555