175545. lajstromszámú szabadalom • Tachisztoprojektor

5 175545 6 adaptálódott. Az utóképek elkerüléséhez pedig nyújtson lehetőséget utóexpozíciós mező előállítására. c) A szemmel megfogható mezőnek elég kicsinek kell lennie. A fóveától a recehártya perifériája felé 6—8°-ig optimális a látásélesség, azaz az egyszerre befogadandó mező nagyságának átmérője kb. 5—7 cm legyen 50 cm távolságból szemlélve, d) Az expozíciós idő változtatható legyen. Általában kb. 200 msec-nál sokkal rövidebbre szokás beállítani az expozíciós időt, kisebbre a szemmozgás (szakkadikus szemmozgás) reakcióidejénél, amely a fixációs pontok változtatásához szükséges. Ez egyetlen ún. „perceptuá­­lis” vagy „figyelmi aktus” biztosításának feltétele. Néha azonban szükség lehet 1 msec körüli expozíciós időkre is. Előfordul, hogy többszörös ingerfelvillantási lehető­ségeket kell biztosítani, azaz egy kritikus ideig adott ingerminta előtti és utána következő ingerbemutatási feltételeket kell előállítani. Természetesen, amikor éppen a letapogató (scanning) vagy explorációs szemmozgások vagy folyamatok iránt érdeklődünk, mint amilyen a vizuális keresési feladatokban is található, a 200 msec­­nál sokkal hosszabb expozíciós időkre is szükség van. e) Számos vizsgálatban lényeges követelmény lehet az is, hogy a berendezés gyors képváltást tegyen lehető­vé, ill. szabályozható legyen az interstimulus interval­lum, azaz két expozíció közötti időköz is. Ahhoz, hogy ugyanarra a helyre gyors egymásután azonos vagy eltérő ingerek kerülhessenek, vagy egy adott ingert és vala­milyen fedőingert megfelelő helyzetekben, közel egy­­időben — korábban vagy később — biztosíthassunk, rendszerint többcsatornás vagy többmezős elektromos készülék szükséges. f) Végül utolsó feltételként szabályozható legyen az inger intenzitása. Mindezeket a követelményeket a kereskedelemben korábban kapható univerzális tachisztoszkópok még nem valósították meg. A vizsgálatok során, melyeket tachisztoszkóppal vé­geznek, gyakran igény a fényintenzitás, valamint az expozíciós idő széles intervallumban való változtatása. Az I ingerintenzitás és a T exponálási idő kapcsolata a rövid idejű ingerek alkalmazásakor megfelel a Bunsen— Roscoe-féle törvénynek : I x T=c konstans, vagyis a fény I intenzitásának és T időtartamának szorzata de­terminálja annak effektusát. Rövid idejű exponálások esetén ez a törvény a látásra is érvényes, a látóbíbor le­bomlása és regenerációja által igényelt min. 50 ms idő miatt (50—200 ms a kritikus időtartam [Graham— Margaria, 1935; Pirenne, 1948: Retinális akcióidő]). A rövid expozíció alkalmazásakor az inger a retinának azonos pontjait ingerli, mert a szemmozgás ebben az esetben ki van küszöbölve, éppen az inger rövid idő­tartama miatt. Ezen tények miatt az intenzitás szabá­lyozás fontos követelmény a korszerű tachisztoszkópok­­nál. A kereskedelemben kapható tachisztoszkópok általában gáztöltésű csövek impulzus ütemben való működtetésével exponálnak. Az intenzitás szabályozása ezeknél nem megoldott (Polimetric Co. Model VO 959 vagy VO 562—3). Hake és Rodwan Hake H. W. & Rodwan A. S.: Perfection and Recognition in: J. B. Sidowski (Ed. Experimental Methods and Instrumentation in Psy­chology) N. Y.: MacGrow Hill. 1966. 331—381. old. (1966) szerint a gáztöltéses elektromos csövek elektro­mos szabályozását alkalmazó berendezések, ha az energiaellátás és az időzítést szolgáló áramkörök a kalibrált szinten maradnak, általában igen jó szolgálatot tesznek a kutatásban. Az ilyen, alapjában véve tükrös tachisztoszkópoknak mégis különböző — az alábbiak­ban összefoglalt — hátrányai lehetnek : 1. A fenti szerzők szerint általában nem lehetünk biz­tosan meggyőződve arról, hogy a fényimpulzusok való­ban rektilineárisak. Ez azt jelenti, hogy különösen rövi­­debb időtartamokra érvényesen az ingerlés időtartama és luminanciája (világossága) két, egymástól nem telje­sen független dolog. 2. A fény útjába nem merőlegesen, hanem ferdén el­helyezett tejüvegen, vagy félig foncsorozott tükör­üvegen keresztül a vizsgált személy két képet is láthat egyszerre, az egyik a tükör felszínéről verődik vissza (tükrözött kép), a másik a háttérből származik. Ez bizo­nyos eltolódást vagy esetleg torzulást okozhat. 3. A tejüveg vagy a tükörüveg fényáteresztő tulajdon­sága szerinti kép nem ugyanolyan, mint a felszínről visszaverődő, tükrözött kép. Azaz más szavakkal, a transzmissziós és reflexiós jellegek eltérőek. Ez különö­sen színek tekintetében lehet jelentős. A két csatorna ugyanarról a képről, az egyik vagy másik csatornán el­térő színeket közvetíthet a személy számára. Koletsky és Kolers újabb készülékükben (1959), amelynek három csatornája, mezője van, és fémkatódos gáztöltéses, gáz­­kisüléses csöveket alkalmaznak, ezt a zavaró tényezőt úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy a nézési csatornán keresztül a fénynyalábok a mintáról egy tükör felszí­néről visszaverődve (reflexióval) és másik két tejüvegen át (transzmittálva) jutnak a megfigyelőhöz. Habár a fény útjába merőlegesen állított üveg esetében mások a feltételek, mint a fény útjába ferdén állított tejüveg vagy félig ezüstözött tükör esetében. Hake és Rodwan javas­latával mindezek a zavaró tényezők könnyen ellenőriz­hetők úgy, ha a személyt arra kérjük, hogy próbálja megkülönböztetni, hogy az ingert melyik csatornáról kapta. Különböző nagyon költséges berendezésekkel, olyan készülékekkel, amelyeknél az inger fel- és lefutási ideje 1 msec-on belüli (és van olyan készülék, ahol mind­össze 0,0025 msec!), a szerzők szerint a tükrözött kép sok és speciális tükörrel történő fokozatos gyengítésé­vel, speciális színszűrők alkalmazásával stb. talán ezek az egyébként nehezen megoldható problémák is ki­küszöbölhetők. Célunk, hogy találmányunkkal olyan tachisztoszkó­­pot, ill. tachisztoprojektort alakítsunk ki, amely vala­mennyi támasztott követelményt kielégíti és az ismert tachisztoszkópok intenzitásszabályozási problémáit ki­küszöböli, tachisztoprojektor kivitelben alkalmas cso­portos vizsgálatokra, mégpedig az eddigi vizsgálatoknál tágabb körben, és ezen túlmenően, új területeket nyit meg a pszichológiai kutatásokkal, különösen a két agy­félteke külön-külön ingerlésének vizsgálataival kap­csolatban. Felismertük, hogy új kutatási területeket lehet meg­nyitni azáltal, hogy egyrészt egy exponálás ingeranyagá­ba egy másik exponálással másik ingeranyagot lehet bevillantani, a bevillantások pontos idődiagram szerinti végrehajtása, különböző variációk szerint olyan pontos műszeres vizsgálat lehetőségét biztosítják, amilyeneket eddig egyáltalán nem lehetett, vagy csak körülményesen és pontatlanul lehetett elvégezni. A találmány szerinti berendezés elektronikusan ve­zérelt diavetítő alkalmazásával működő tachisztopro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents