175505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd vagy folyékony halmazállapotú műtrágyával való tápanyag pótlására
175505 4 központba való visszajuttatás céljából összegyűjtjük és ismételt f'eltöltésre a szállítási folyamatba felhasználjuk. Folyékony műtrágya esetén célszerűen úgy járunk el, hogy az agrokémiai központban és/vagy a művelési terület körzetében átmeneti készletező tárolómedencét létesítünk, melyből a folyékony műtrágyát a szállítási egységbe átfejtjük, vagy a műtrágya szórógépbe szivattyúval átemeljük. Abban az esetben, ha nem közvetlenül a szórógépbe juttatjuk a műtrágyát, akkor a szállítási egységben visszük azt a szórógéphez, ahol is rakodógéppel a szórógépbe ürítjük és utána ismert módon a műtrágyát a területre egyenletesen kijuttatjuk a hajlékony falú konténereket pedig az agrokémiai központba visszaszállítjuk és a szállítási folyamatban ismételten felhasználjuk. A találmány szerinti eljárás példakénti foganatosítási módját részleteiben az alábbiakban ismertetjük. A találmány alapja a nagyüzemi gépesítési fok megteremtése, a megfelelő magas szintű vizsgálati feltételek biztosítása, hogy az agrotechnikai feltételek időben és rendben teljesíthetők legyenek. Első intézkedési lépcsőként az adott növénykultúrára vonatkoztatva táblaszintig, az elővetemények figyelembevételével megállapítjuk a növénykultúra műtrágya igényét, illetve a pótlandó tápanyag mennyiségét és a kijuttatás szükséges időpontját, esetleg a dózis mennyiségi és minőségi sorrendjét, beleértve az alap és fej trágyázást is. Ezt követően a táblákon meghatározott helyet jelölünk ki, ahol átmeneti rakatot képezünk és egyben elvégezzük a szórógépek töltését is. Az átmeneti.rakatot vagy rakodóteret úgy alakítjuk ki, hogy ott a szállítás és kiszórás menetében esetleg beálló üzemzavar felmerülésekor kellő tartalék legyen képezhető, illetve a szórás folyamatossága anyaghiány miatt ne állhasson elő. Az agrokémiai központban, mely adott esetben lehet a műtrágyagyár anyagkiadója is, az ömlesztett vagy folyékony halmazállapotú műtrágyát megfelelő kiadagolő ill. töltőegységen át légzáró és vízzáró gumi vagy műanyag konténerekbe ürítjük, melyeknek befogadóképessége legalább fél köbméter és kialakítása olyan, hogy rakodógépekkel emelhető, emellett külön töltő és külön ürítő nyílása is van. A kiszerelt, konténerbe töltött műtrágyát tehergépkocsikon a felhasználás helyére szállítjuk, ahol az előzetesen létesített átmeneti tárolón rakodógépekkel lerakjuk, vagy adott esetben azonnal a szórógépbe ürítjük. A kiürült hajlékony falú gumi vagy műanyag konténereket az átmeneti tároló mellett gyűjtjük, majd az agrokémiai központba visszajuttatjuk a leürített és visszafordulót tevő gépkocsik egyikével, hogy az üres konténereket a szállítási folyamatban ismételten felhasználhassuk újbóli feltöltésük után. Ha a műtrágyagyárból való közúti kiszállítás nem történhet meg közvetlenül, azaz ha a gyár anyagkiadójában nem képezhetünk agrokémiai központot a nagyobb távolság miatt és vasúti szállítást kell igénybe venni, ebben az esetben a kirakodás helyén képezzük ki az agrokémiai központ részlegét. Az ide hagyományos kiszerelésben vagy ömlesztve érkező műtrágyát azonnal prizmás tárolóba rakjuk, majd értelemszerűen az esetleg szükségessé vált őrlés után a már említett töltőgéppel a hajlékony falú gumi vagy műanyag konténerekbe átrakjuk a műtrágyát és a felhasználás helyén képzett átmeneti tárolóba szállítjuk. Folyékony műtrágya esetén a tartálykocsiban érkezett műtrágyát vagy közvetlenül a szállítási egységet képező konténerbe, vagy a vasúti állomáson létesített tároló medencébe engedjük, ahonnét a továbbiakban megfelelő átfejtőgéppel a gumi vagy műanyag konténerbe engedjük és a továbbiakban a már leírtak szerint járunk el. A találmány előnye abban van, hogy az elemző munkával megállapított műtrágya mennyiséget a nagy kiszerelésű szállítási egységekben szóródás mentesen juttathatjuk el mindenkor a felhasználás helyére, így a teljes mennyiség a talajba kerül. Nincs szükség az eldobó anyagot jelentő papír- vagy műanyagzsákokra, melyek egyrészt költségnövelő tényezők, megtöltésük szaporátlan és gazdaságtalan, ismételt felhasználásukra nincs mód, megsemmisítésük pedig körülményes, környezetvédelmi szempontból esetleg kifejezetten problematikus. További hátrány a hagyományos kiszerelésnél a sérülékeny falú papír vagy műanyagzsák, ami éppen sérülékenysége folytán kiszóródási veszteség forrása lehet. így a konvencionális módszer nemcsak költséges, hanem eredménytelen, mert a tervezett műtrágya mennyiség nem juthat ki a művelési területre. Végül igen nagy előnye a találmánynak az a körülmény, hogy az anyagmozgatás munkaigényes folyamatát teljes egészében gépesíthetővé teszi, így élőmunka igénye csupán a gépkezelő személyzet tevékenységére korlátozódik. A nagy szállítási egység nemcsak a rakodás gyorsítását eredményezi, hanem lehetővé teszi, hogy a modem, nagy teljesítményű és kapacitású szórógépek gyorsan feltölthetők, így igen értékes gépállási órák megtakaríthatók, illetve fel sem merülnek, ezáltal a termelékenység előre nem várt módon és mértékben megnő olyan műszaki területen, — a mezőgazdaságban —, ahol a művelési ágazat erősen függvénye az időjárásnak. Más szóval kifejezve az értéknövekedés nemcsak az állási idők csökkenésében van, hanem abban is, hogy kritikus időjárás esetén a szükséges munkák a legnagyobb biztonsággal időben elvégezhetők és jó minőségben teljesíthetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szilárd vagy folyékony halmazállapotú műtrágyával való talajtápanyag utánpótlásra, melynek során meghatározzuk a művelésbe vont terület tápanyagszükségletét, valamint a kijuttatás időpontját, azzal jellemezve, hogy a tápanyagot a felhasználás körzetében létesített agrokémiai központban légzáró és vízzáró szállítási egységekbe, pl műanyag vagy gumikonténerekbe, meghatározott egységet képezve kiszereljük, majd a konténerbe kiszerelt műtrágyát a művelendő terület« a felhasználás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
