175503. lajstromszámú szabadalom • Alakítható aluminiumötvözet

5 175503 6 figyelembe vesszük azt, hogy ilyen szűk hőmérsék­lettűréseket magától értetődően az egész adagnál és hőkezelt anyag minden helyén be kell tartani, világossá válik az, hogy milyen nehéz például a „félkemény” állapotot biztosan beállítani ezeknél az ötvözeteknél. Az is belátható minden további nélkül, hogy ez az előállítási probléma annál ki­sebb, minél kisebb mértékben változnak a szilárd­sági értékek a hőkezelés hőmérsékletével. Elegendő csak egy pillantást vetni a csatolt diagramra annak felismerésére, hogy milyen előnyöket biztosít a találmány szerinti ötvözet egyrészt a kiszélesedett alkalmazási tartomány, másrészt pedig az előállítás tekintetében. Különleges előnyöket nyújt a találmány szerinti alakítható alumíniumötvözet olyan célokra, ame­lyeknél a szerkezeti anyag újrakristályosodási hő­mérsékletének 400 °C felett kell lennie. Ez az alakítható alumíniumötvözet továobá előnyösen használható olyan célokra, amelyeknél a szerkezeti anyag szilárdságának a csökkenése 400 °C-on keve­sebb, mint a „kemény” és a „lágy” állapot közötti szilárdságkülönbség 50%-a. A találmány szerinti szerkezeti anyagnál ezen­kívül meglepő, hogy az a sokszor megfigyelt hatás, hogy a szilárdságnövelése vagy a szövet szerkezet javítása céljából hozzáadott ötvözetadalék rendsze­rint a korrózióval szembeni ellenállás romlását hoz­za magával, a jelen esetben nem jelentkezik, sőt a cirkónium önmagában ismert újrakristályosodást gátló hatását a hátrányok nélkül még ki is használ­hatjuk a korrózió elleni viselkedés és a zománcoz­­hatóság terén. Ezzel tehát olyan ötvözetet talál­tunk, amelyet minden olyan helyen alkalmazha­tunk, ahol magasabb hőmérsékletekig eltolt újra­kristályosodási küszöbre van szükség anélkül, hogy ezáltal a szerkezeti anyag károsodása és korrózió­állósága, valamint zománcozhatósága károsodna. Belsőégésű motorok kipufogó szerkezeteinek, hőcserélők csőkötegeinek, solarkollektorok és ten­­gervíz-sómentesítő berendezések csőjáratos lemezei­nek és hasonlóknak az előállítására előnyösen olyan alakítható alumíniumötvözetet alkalmazunk, amelyben a vas és a szilícium legalább 0,2—0,2% mennyiségben van jelen egyébként változatlan összetétel esetén. Olyan tárgyak - így konyhaedények - előállí­tásához, amelyeknek zománcozhatóknak és korró­zióállóknak kell lenniök és kész állapotban nagy horpadásállóságot kell mutatniok, a cirkóniumtar­talmat az egyébként változatlan összetételnél elő­nyösen 0,1—0,35%-ra korlátozzuk. A találmány szerinti alakítható alumíniumöt­vözet egy továbbfejlesztésének megfelelően, ennél az ötvözetnél, legalább 0,8% mangántartalom ese­tén, a többi mangán egészen 1%-ig terjedő mennyi­ségben vassal helyettesített. Előnyös továbbá az, ha nagy mangántartalmat kis cirkóniumtartalommal kombinálunk vagy fordítva. Az alakítható alumí­niumötvözet egy további előnyös kiviteli alakja szerint távollétében a mangántartalom legfeljebb 0,02%. Végül az említett alkalmazási célokra szol­gáló alakítható alumíniumötvözet 1,0-1,8% man­gánból 0,15—0,3% cirkóniumból, a fennmaradó részben alumíniumból, ideszámítva az előállítási szennyezőket is, állhat. Az alakítható alumínium­ötvözet előnyösen olyan célra is alkalmazható ahol a szerkezeti anyag újrakristályosodási hőmérsékleté­nek 400 °C felett kell lennie. Egy más alkalmazási feltétel szerint a szerkezeti anyag szilárdság csökke­nésének 400°C-on kevesebbnek kell lennie, mint a „kemény” és a „lágy” állapot közötti különbség 50%-a. Különösen előnyöseknek bizonyultak az említett alkalmazási célokra a következő összetéte­lű alakítható alumíniumötvözetek: 1,2 — 1,8% mangán 0,15—0,30% cirkónium 0,2—0,7% vas 0,2—0,4% szilícium 0—0,3% réz 0-legfeljebb 0,1% magnézium maradék alumínium, ideszámítva az elkerülhetetlen előállítási szennyezőket is, vagy 1,4—1,6% mangán 0,2—0,3% cirkónium 0,4—0,6% vas 0,2—0,4% szilícium 0—0,1% réz 0-legfeljebb 0,1% magnézium maradék alumínium, ideszámítva az elkerülhetetlen előállítási szennyezőket is. A találmány szerinti alumíniumötvözetből elő­nyösen a következőképpen állítjuk elő a félgyárt­mányt: Az olvasztást és ötvözést olvasztókemencében végezzük, 700—750 °C-on, számított mennyiségű alumínium és ötvözőfém felhasználásával. Átkeve­­rés, pihentetés és a salak lehúzása után a megol­vasztott ötvözetet csatornán keresztül az öntő­kemencébe visszük át. Az olvasztókemencét billent­ve és emelve, egyenletesen, szabályozottan és ör­vénymentesen ürítjük. Az öntőkemencében az olva­dékot 700—750 °C öntési hőmérsékletre állítjuk be és ezen a hőmérsékleten tartjuk. A kemence öntés közbeni kiürítését szabályozott, oldalsó forgató- és billentő mozgatással hajtjuk végre, ezáltal az öntő­csatornán keresztül a fém folytonosan, örvénymen­tesen folyik a kívánt sebességgel. Az olvadékot egy alacsony, vízhűtéses, gyűrűszerű kokillába öntjük, amelyet az öntés megkezdése előtt 40—80 mm/perc sebességgel süllyeszthető öntőasztalra rögzített fe­nékrésszel zárunk le. Az öntőkemencéből a csator­nán keresztül beömlő fém dermedésének megindu­lásakor az asztalt süllyesztjük és a kilépő tuskót vízzel permetezve hűtjük. Ezáltal a tuskó gyorsan, előnyösen alulról felfelé irányítottan, a tuskó mag­jáig megdermed. Ennek eredménye, hogy a tuskó teljes keresztmetszetében finomszemcsés, tömör, pórus- és lunkermentes, amelyben igen kismérvű dúsulási jelenségek mutatkoznak. Ezt követően a tuskót melegítjük, 5—10 órán át 450 és legfeljebb 500 °C közötti hőmérsékleten tart­juk, majd melegen alakítjuk, végül a kívánt végső vas­tagság elérésére legalább 50%-os vastagsági redukció­val hidegen alakítjuk. A kívánt szilárdsági és képié­­kenység értékek beállítására a hengerléssel előállí­tott félgyártmányt 400°C feletti hőmérsékleten körülbelül 2 órán át rekrisztallizáljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents