175502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajpalát tartalmazó, útépítésnél alkalmazható, öntapadós bitumenes készítmények előállítására
3 175502 4 10.484-486./1972/) különböző hézagkitöltő anyagokat és azok főbb jellemzőit ismerteti. Az eddig említett hézagkitöltő anyagok főként plasztomerekből, illetve a plasztomerek bitumennel és kőszénkátránnyal előállított kombinációjából állnak. Sok területen, főként az útépítő iparban alkalmaznak természetes vagy műgumival javított bitumenes készítményeket. B. S. Jackson a függőleges hézagok kitöltésére alkalmazható kaucsuk-bitumen-tömítőanyagokról ír (Municipal Engineering, London, 144.2.52.(1967)]. Vajta L. és munkatársai gumibitumennel végzett nagyüzemi kísérletről számolnak be (Bitumen—Teere—Asphalte—Peche und verwandte Stoffe 9. 429—433. (1962)]. A gumibitumen előállítása céljából 5—15 s% gumilisztet kevernek 170—180 °C-on. 6 órás keverési időtartam alatt útépítési bitumenhez. A gumilisztet használt autógumik őrlésével állítják elő és közvetlenül keverik bele az előzőleg megolvasztott bitumenbe. A villamossínek melletti hézagok kitöltésére 8, 9, 1Ö. 13. 15s% gumitartalmú bitumeneket készítenek. A legkedvezőbb eredményt 8—10s% gumitartalom esetén érik el. Egy 10 $% gumitartalmú gumibitumen készítmény jellemzői az alábbiak: Lágyulás pon t. °C: 75 MSZ 3253 Penetráció. 25 °C-on. 0.1 mm: 39 MSZ 13162 Töréspont, Fraass-féle.°C: —9 MSZ 13163 Silakadze T. A. és Surenjan. E. A. cikkükben (Avtomobil'nüe dorogi. Moszkva, 28.9.28—29 (1965)] gumiőrleménnyel adalékolt B—80 jelű bitumen felhasználásával készített kísérleti útszakaszról számolnak be. A gumiadalék mennyisége az aszfaltbeton keverékben 0,4 s'/r. Hangsúlyozzák, hogy a jó keverékminőség előfeltétele a guminak a bitumenben való homogén eloszlása. Dr. E. Gundermann a gumilisztnek a propános extraktbitumenek tulajdonságaira gyakorolt hatását vizsgálta [Bitumen-Teere-Asphalte-Peche und verwandte Stoffe, 7, 250-254. (1966)]. Matzeni és romaskinói kőolajból előállított 75.8 °C. illetve 71,5 °C lágyuláspontú propános extraktbitumenekhez és egy 38,5 °C lágyuláspontú fluxált bitumenhez adalékolt 10, 20. 30 s% gumilisztet, 2,6 és 12 órás keverési időtartam alatt, körülbelül 125, 150, 200 és 250 °C hőmérsékleteken. Megállapította, hogy 5 s% gumiadalék a propános extraktbitumenre nem gyakorolt jelentékeny hatást, míg 10s% gumiliszt adalékolásának hatására szélesedik a plasztikussági hőmérséklettartomány, azaz a lágyuláspont 10—15°C-ot emelkedik és a penetráció csökken, főként a kevés aszfaltént, valamint sok gyantát és olajat tartalmazó alapbitumenek alkalmazásakor. Az említett alkalmazási területeken azt használták ki, hogy az alkalmazott elasztomereknek - főként a guminak — a bitumenbe történő bevitelével csökken a bitumen hőérzékenysége, jelentősen növekszik a plaszticitása és viszkozitása. A gumiőrlemények nagyobb mértékű alkalmazásának elterjedését eddig az akadályozta, hogy a guminak bitumenhez való adalékolása viszonylag nagy nehézségekkel jár. Gumipor alkalmazásánál csak igen hosszadalmas keverési eljárással lehet elérni homogén eloszlást. Latexként vagy oldószerekben feloldva nagyobb mennyiségű gumi vihető be ugyan a bitumenbe, ebben az esetben azonban költséges berendezéseket kell alkalmazni, illetve az oldószer használata tűzrendészeti, alkalmazástechnikai nehézségeket okozhat. Azt tapasztaltuk, hogy amennyiben megfelelően megválasztott — kő olaj feldolgozás során keletkező - olajos párlatokban vagy olajos extraktumokban keverővei ellátott tartályban állandó keverés közben hulladék gumiból előállított őrleményt duzzasztunk. az így kapott elegyhez ásványi adalékanyagként olajpala meddőt és/vagy cementet adalékolunk, majd ezt a keveréket előzetesen megolvasztott hidegálló, fúvatott ipari bitumennel állandó keverés közben elegyítjük, akkor olyan rugalmas, öntapadó bitumenes készítményt állíthatunk elő, amely széles hőmérséklettartományban plasztikus, fémhez, betonhoz, aszfalthoz igen jól tapad és így előnyösen alkalmazható útépítési hézagok kitöltésére előregyártott szalagként vagy forrón önthető kiöntőanyagként. A duzzasztott gumiőrlemény előállításánál az elegyre számítva 20—45 s.rész hulladék gumiból előállított őrleményt 55—80 s.rész mennyiségű — kőolajfeldolgozás során keletkező — olajpárlatban. vagy olajextraktumban keverünk el és állandó keverés közben duzzasztjuk 1—3 óra hosszat. 25- —120 °C hőmérsékleten, egy 20—100 ford/perc fordulatszámú keverővei ellátott tartályban. A duzzasztáshoz legalább 220 °C nyílttéri lobbanáspontú (Marcusson-szerint) és 100 °C-on legalább 12 cSt viszkozitású olaj párlatokat vagy extraktumokat alkalmazunk. Az így kapott duzzasztott gumiőrleményhez ásványi adalékanyagként 25 - 50 s-rész olajpala meddőt és/vagy cementet keverünk 0,25—2 óra alatt. Végül ezt a keveréket 150—250 s.rész — előzetesen 160—180°C-ra felmelegített — hidegálló, fúvatott ipari bitumennel elegyítjük 1—3 óra hosszat, 20-— 100 ford/perc fordulatszámú keverővei való állandó keverés közben. A hidegálló, fúvatott ipari bitument vákuumdesztillációs maradékok és vákuumdesztillációs olajpárlatok felhasználásával két lépésben állítjuk elő (a 173 625. lajstromszámú magyar szabadalom szerint) oly módon, hogy először 250—280 °C-on levegővel végzett fúvatással 80—100 °C lágyuláspontú bitument készítünk, majd ezt az oxidált terméket vákuumdesztillációból származó olajpárlattal elegyítjük és az így kapott elegyet 250—280°C-on levegővel továbboxidáljuk 85—115°C lágyuláspontú ipari bitumenné. A bitumenes készítmény előállítása során a komponensek megfelelő megválasztásával 95— —140 °C lágyuláspontú, 25 °C-on 40—120 0,1 mm penetrációértékű és (—15)—(—30),°C Fraass-féle töréspontú termékeket állíthatunk elő. Az eljárást kivitek' példákon is bemutatjuk-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
