175488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés koordinátaértékek mérésére
17 175488 18 Abban az esetben, amikor a koordinátaérték digitális meghatározása mikroprocesszoros kapcsolással történik, a 7. ábra kivonóegységének feladatát is célszerű a mikroprocesszorral elvégeztetni. Természetesen úgy is alkalmazható mikroprocesszor, hogy az a 7. ábra szerinti digitalizáló áramkörök kimenetére csatlakozik, és ellátja a kivonóegység, valamint a 8. ábrán feltüntetett további jelfeldolgozó egységek feladatát. A 9. ábrán a találmány szerinti szögelfordulást digitalizáló berendezés egy kiviteli alakjának vázlatos rajza látható. A digitalizálandó szögelfordulást a 60 tengely elfordulása képviseli. A 60 tengelyre Z0 fogszámú 61 fogaskerék van erősítve, amely egyrészt ugyancsak Z0 fogszámú 62 fogaskerékhez, másrészt Zc-nál kissé nagyobb Z, fogszámú 63 fogaskerékhez kapcsolódik. A fogaskerék áttételeket a szögelfordulás módosítására is fel lehet használni, és természetes, hogy egyéb áttételi megoldás is alkalmazható. A 63 fogaskerék tengelyére 66 szöghelyzet-digjtális átalakító, a 62 fogaskerék tengelyére 67 szöghelyzet-digitális átalakító van csatlakoztatva, amely átalakítóknak párhuzamos digitális kimenetei vannak. A 66 és 67 szöghelyzet-digitális átalakítók egy körülforduláson belül ugyanolyan felbontással digitalizálnak, kimenő jelük körülfordulásonként periodikusan ismétlődik. Ily módon a 60 tengely szögelfordulását egyrészt egy első 64 digitalizáló eszköz, másrészt egy az első 64 digitalizáló eszköz felbontásánál kissé nagyobb felbontású második 65 digitalizáló eszköz digitalizálja periodikusan. A 66 szöghelyzet-digitális átalakító kimenete egyrészt a teljes szögelfordulásnak megfelelő digitális jelet adó 69 kimenet kisebb helyiértékű bitjeit adja, másrészt 68 kivonóegység egyik bemenetére csatlakozik, amely 68 kivonóegység másik bemenetére a 67 szöghelyzet-digitális átalakító kimenete van csatlakoztatva. A 68 kivonóegység állítja elő a 69 kimenet nagyobb helyiértékű bitjeit. A 68 kivonóegység pl. olyan felépítésű lehet, mint a 7. ábra 36 kivonóegysége, a 64 ill. 65 digitalizáló eszköz funkciójában megfelel a 7. ábra 39A ill. 39B digitalizáló áramkörének. A 9. ábra szerinti berendezéssel olyan koordinátaértékek - pl. egyenesvonalú elmozdulás - is digitalizálhatók, amelyeket szögelfordulássá lehet átalakítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás koordinátaértékek mérésére, amelynek során a koordinátaérték függvényében periodikusan ismétlődő első jelet és az első jel felbontóképességétől eltérő felbontóképességű második jelet állítunk elő, majd a két jelből a koordinátaértékkel arányos kimenőjelet képezünk, azzal jellemezve, hogy a második jelként szintén a koordinátaérték függvényében periodikusan ismétlődő jelet állítunk elő, az első és a második jel különbsége alapján e két jel egyike periódusszámának megfelelő harmadik jelet képezünk és a kimenőjelet az említett egyik jelből és a harmadik jelből képezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezve, hogy az első és a második jel felbontóképességének egymástól való eltérését a nagyobb felbontóképességre vonatkoztatva 30%-nál kisebbre választjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a harmadik jelet a Xmax Ax Xmax Ax+Xm összefüggés szerint képezzük, ahol K a harmadik jel, L az említett egyik jel periódusa, xm az első és második jel maximális értéke, xmax a maximális mérhető koordinátaérték, A x a nagyobb felbontóképességű jel és a kisebb felbontóképességű jel különbsége és a szögletes zárójel egész részt jelöl. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első és a második jel felbontóképességének egymástól való eltérését a nagyobb felbontóképességre vonatkoztatva a La Dre,=-------- • 100 Xmax összefüggésnek megfelelően választjuk meg, ahol Drei a felbontóképességek eltérése %-ban, La a kisebb felbontóképességű jel periódusa és xmax a maximális mérhető koordinátaérték. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja koordinátaértékek digitális mérésére, azzal jellemezve, hogy mind az első, mind a második jelként digitális jelet állítunk elő. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első és a második jelet binárisan kódolt alakban állítjuk elő, és a digitális harmadik jelet a ,, A B + g(rm ,im _ j ,rm — 2 ) IV. = D összefüggés alapján képezzük, ahol K a harmadik jel értéke, Ä a kisebb felbontóképességű jel negált bináris értéke, B a nagyobb felbontóképességű jel bináris értéke, g az említett egyik jel nagyobb helyiértékű bitjeitől függő módosító érték, rm, rm _, és rm -2 az említett egyik jel legnagyobb és rákövetkező két bitje, D az első és a második jel periódus különbségének abszolút értéke a másik jel egységében mérve és az összeadás jel bináris összeadást jelöl. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a módosító értéket a D g= --i 2 összefüggés szerint képezzük, ahol g a módosító érték, D az első és a második jel periódusa különbségének abszolút értéke a másik jel egységében mérve, és i = 0,-----(D-l). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
