175488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés koordinátaértékek mérésére
11 175488 12 megválasztani. A módosítás céljából a referencia periódusokat D szakaszra osztjuk, és a módosítást szakaszonként más és más értékkel végezzük el. Az egyes i szakaszokhoz tartozó g módosító értékeket a referencia jel nagyobb helyiértékű bitjeinek segítségével a következő algoritmus szerint képezzük: D g =------i, (20) 2 ahol i = 0, _ (D—1). Az i értékek képzéséhez annyi bitet kell bevonni a referencia jel legnagyobb helyiértékű bitjétől számítva, amennyivel a D érték kifejezhető. Pl. D=4 esetén négy szakasznál i értéke rendre 0, 1, 2, és 3, ennek megfelelően a g módosító érték rendre 2, 1, 0 és -1, a hibatűrés pedig ± 1. D = 8 esetén nyolc szakasznál i értéke rendre 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6 és 7, a g módosító érték pedig rendre 4, 3, 2, 1, 0, —1, —2 és —3, a hibatűrés pedig ± 3. A 4. ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazható vezetékrendszer egy lehetséges kivitelét mutatja egy koordinátairányban, amelyik az ábrán az x koordinátaértéknek felel meg. A vezetékrendszert a találmány szerint két kiterített kétfázisú A és B tekercselés alkotja. Az A és B tekercselések felbontóképessége, azaz az La és Lb periódusok nagysága, az x koordinátaérték irányában egymástól kismértékben különböző. A valóságban az A és a B tekercselések egymással fedésben helyezkednek el, és a y koordinátaérték irányába eső Y méretük a maximális digitalizálandó y koordinátaértéknek megfelelően annál kissé nagyobbra van megválasztva. A rajzon csak a jó láthatóság céljából ábrázoltuk az A és B tekercseléseket külön-külön, az y koordinátaérték irányában egymástól eltolva. Az y koordinátaértéknek megfelelő vezetékrendszert az ábrán nem tüntettük fel, azt az x koordinátaértéknek megfelelő ábrázolt vezetékrendszer 90°-os elforgatásával kaphatjuk meg. A kétfázisú A tekercselés két egymáson elhelyezett 2 és 3 huroksorból áll, amelyek egymáshoz képest az x koordinátaérték irányában az A tekercselés La periódusának negyedével el vannak tolva. Az ábrán csak négy 0—3 periódusszámú periódus van feltüntetve, a valóságban a periódusok számát az x koordinátaérték irányában szükséges maximális mérendő xmax koordinátaérték és az La periódus megválasztott nagysága szabja meg. A koordinátairányú digitalizálási tartomány két szélén a hibát okozó szélhatások elkerülésére körülbelül két-három periódusnyi tekercselést célszerű ráhagyni. Ezeket a széleken elhelyezkedő periódusokat oly módon is ki lehet alakítani, hogy méretük fokozatosan csökkenjen. Pl. az első szélre eső periódus mérete megfelel a normál méretnek, a második már kisebb ennél, a harmadik pedig még kisebb. Ezzel a digitalizáló tábla nem kihasznált felülete ill. mérete csökkenthető. Ha a berendezésnek csak az x koordinátaérték irányában kell digitalizálnia, az A tekercselés Y méretének a 2 és 3 huroksor x koordinátaérték irányába eső szimmetriatengelyében mozgó letapogató méreténél kell nagyobbnak lennie. Az ismertetett kétfázisú A tekercselésben a tekercselés mentén mozgatható, elektromágneses teret gerjesztő letapogató indukál feszültséget. A letapogatóban például a tekercselés síkjával párhuzamos gerjesztőtekercs van elhelyezve, amelynek átmérője előnyösen a tekercselés félperiódus méretének 1-1,5-szerese, azaz (0,5-0,75) La- A gerjesztőtekercset Ug = U0 since t (21) szinuszos feszültséggel megtáplálva, a 2 és a 3 huroksor kimenetén az x koordinátaérték függvényében közel szinuszosan változó feszültségeket kapunk, melyeket jó közelítéssel az alábbi módon írhatunk le: 2nx U, = KU0sin ce t • sin----(22) La 2nx U2 = KU0sin ce t • cos------ • (23) La Látható tehát, hogy a 2 és a 3 huroksor kimenetén levő feszültségek amplitúdója az x koordinátaérték függvényében szinuszosan változik, és így e feszültségek alapján az x koordinátaérték egy perióduson belül meghatározható. Az x koordinátaérték digitális meghatározásának módját alább részletesen ismertetjük. Amint az 4. ábrán látható, a nagyobb felbontóképességű s ennek megfelelően kisebb Lb periódusú kétfázisú B tekercselés 4 és 5 huroksorokból áll, amelyek felépítése megfelel a 2 és 3 huroksorok felépítésének. A kétfázisú A és B tekercselés helyett alkalmazhatunk az 5. ábrán szemléltetett háromfázisú A’ és B’ tekercselést is, amely utóbbiak szintén La ill. Lb periódusúak. Az A’ tekercselés 6, 7 és 8 huroksorokból, a B’ tekercselés 9, 10 és 11 huroksorokból áll. Az egy tekercseléshez tartozó huroksorok egymáshoz képest a periódus egyharmadával vannak eltolva. A letapogató geijesztőtekercsét a (21) összefüggés szerinti szinuszos feszültséggel megtáplálva, az A’ tekercselés csillagba kapcsolt 6, 7 és 8 huroksorán az x koordinátaérték függvényében jó közelítéssel az alábbi fázisfeszültségeket kapjuk: 2 n x U0_i = KjU0 sincot • sin------ (24) La U0—2 = K)U0 sin cet • sin ——- — (25) La 3 U0_3 = Ki U0 sinco t • sin ------ ——— • (26) La 3 A vonalfeszültségekre az alábbi összefüggések adódnak: Ui-2 = K2Uo sincot • sin ^Í_ÍÍ£- (27) La 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
