175488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés koordinátaértékek mérésére
3 175488 4 összefüggés szerint képezzük, ahol K a harmadik jel, L az említett egyik jel periódusa, xm az első és a második jel maximális értéke, xmax a maximális mérhető koordinátaérték, Ax a nagyobb felbontóképességű jel és a kisebb felbontóképességű jel különbsége és a szögletes zárójel egész részt jelöl. Ez esetben célszerűen az első és a második jel felbontóképességének egymástól való eltérését a nagyobb felbontóképességre vonatkoztatva a La Drei — -100 Amax összefüggésnek megfelelően választjuk meg, ahol Drei a felbontóképességek eltérése %-ban, La a kisebb felbontóképességű jel periódusa és xmax a maximális mérhető koordinátaérték. A találmány egy előnyös foganatosításánál mind az első, mind a második jelként digitális jelet állítunk elő. Ekkor célszerűen az első és a második jelet binárisan kódolt alakban állítjuk elő és a digitális harmadik jelet a 'L B ~b 8 (rm>rm — 1 >rm —2) D összefüggés „alapján képezzük, ahol K a harmadik jel értéke, A a kisebb felbontóképességű jel negált bináris értéke, B a nagyobb felbontóképességű jel bináris értéke, g az említett egyik jel nagyobb helyiértékű bitjeitől függő módosító érték, rra, rm—1 rm_2 az említett egyik jel nagyobb és rákövetkező két bitje, D az első és a második jel periódus különbségének abszolút értéke a másik jel egységében mérve és az összeadás jel bináris összeadást jelöl. Ily módon egyszerű bináris műveletekkel kaphatjuk meg a kívánt digitális kimenőjelet. Előnyösen a módosító értéket a D g = i 2 összefüggés szerint képezzük, ahol g a módosító érték, D az első és a második jel periódusa különbségének abszolút értéke a másik jel egységében mérve, és i = 0,... (D—1). A mérési eljárás hibatűrését javítjuk, ha az első és a második jel periódusa különbségének abszolút értéke a másik jel egységében mérve 4 vagy 8. A digitális mérésnél előnyösen bináris kimenőjelet képezünk, amelynek kisebb helyiértékű bitjeit az említett egyik jel, nagyobb helyiértékű bitjeit pedig a harmadik jel alkotja. Az első és a második digitális jelet előállíthatjuk a koordinátaértéknek megfelelő periodikus analóg jel digitalizálásával, vagy a koordinátaérték közvetlen periodikus digitális kódolásával. A találmány másrészt berendezés koordinátaértékek digitális mérésére, amelynek az egy vagy több koordinátairányban elhelyezett egy-egy vezetékrendszere, a vezetékrendszer mentén mozgatható, elektromágneses teret gerjesztő letapogatja és az egy vagy több vezetékrendszerhez csatlakoztatott jelfeldolgozó egysége van, ahol a vezetékrendszer legalább két, a koordinátairányban egymástól különböző felbontóképességű vezeték-hálózatból van felépítve, amelyet az jellemez, hogy a legalább két vezetékhálózat mindegyikét kiterített két- vagy háromfázisú tekercselés alkotja. A berendezés egy előnyös kialakításánál mindegyik vezetékhálózatot kétfázisú tekercselés alkotja, és a tekercselés két egymás felett elhelyezett huroksorból áll, amely huroksorok egymáshoz képest a koordinátairányban a tekercselés negyedperiódusával el vannak tolva. Egy másik kialakításnál mindegyik vezetékhálózatot háromfázisú tekercselés alkotja, és a tekercselés három egymás felett elhelyezett huroksorból áll, amely huroksorok egymáshoz képest a koordináta irányban a tekercselés harmadperiódusával el vannak tolva. Mind a két-, mind a háromfázisú tekercselés esetén célszerű, ha a tekercselés huroksorai villamosán egymáshoz kapcsolt, paralelogram alakú hurkokból állnak, ahol az egymás melletti hurkok szomszédos határoló vezetékei közel fedésben vannak egymással, és a tekercselés periódusa egy hurok koordinátairányú méretének kétszeresével egyenlő. A találmány szerinti berendezésben — ugyanolyan pontossági követelmények mellett — kevesebb vezetékre van szükség, mint a bevezetőben ismertetett megoldásnál. Az ismert megoldásnál ugyanis a „durva” rendszer annyi huroksort igényel, ahány bites kimenő jelet kell szolgáltatnia, a találmány szerinti megoldásnál viszont a második „finom” rendszer — pl. kétfázisú kivitelnél - csupán két huroksort tartalmaz. A találmány szerinti berendezés jól alkalmazható vonalmenti és síkbeli koordinátaértékek mérésére. Az előbbi esetben egyetlen vezetékrendszere, az utóbbiban két egymásra merőleges vezetékrendszere van. A berendezés tekercselései célszerűen szigetelő anyagú lemezeken kialakított nyomtatott áramkörökből vannak felépítve. Lehetséges azonban olyan kivitel is, hogy a tekercselések egy szigetelő anyagú tábla nagy pontossággal bemart hornyaiba vannak belefektetve. A találmány szerinti berendezés jelfeldolgozó egységének célszerűen koordinátairányonként az első tekercseléshez csatlakoztatott első digitalizáló áramköre, a második tekercseléshez csatlakoztatott második digitalizáló áramköre és az első és második digitalizáló áramkörhöz csatlakoztatott kivonóegysége van, ahol a jelfeldolgozó egység digitális kimenetét az egyik digitalizáló áramkör kimenete és a kivonóegység kimenetének legalább egy része alkotja. Előnyösen a kivonóegység összeadóegységet és invertereket tartalmaz, amely összeadóegység egyik bemenete az invertereken át a kisebb felbontóképességű tekercseléshez csatlakoztatott digitalizáló áramkör kimenetére, másik bemenete a nagyobb felbontóképességű tekercseléshez csatlakoztatott digitalizáló áramkör kimenetére, egyet hozzáadó bemenete inverteren át az említett egyik digitalizáló áramkör kimenetének legnagyobb helyiértékű vezetékére van csatlakoztatva. Egy lehetséges kialakításban mindegyik digitalizáló áramkörnek a megfelelő kétfázisú tekercselés két huroksorához csatlakoztatott összegező áramköre és ehhez kapcsolódó fázishelyzet-digjtális átalakítója van, és az összegező áramkör legalább az egyik huroksorhoz fázistoló áramkörön át van csatlakoztatva. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
