175479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alacsony monomer tartalmaú vinil-klorid-polimer diszperziók előállítására

5 175479 6 10—50mm közötti kilépési keresztmetszetet válasz­tunk. A diszperziót olyan porlasztóberendezéssel por­­lasztjuk, hogy a legnagyobb cseppeknek legfeljebb 6 mm átmérője legyen. Különösen jó eredményt értünk el, hogy ha a Fraser- és Eisenklam szerint 20 C hőmérsékleten és normál nyomáson mért diszperziónál az átlagos részecskenagyság 0,05 és 3 mm átmérő közötti. A részecskéknek a porlasztóberendezésből való kilépési sebességét Hege, H. Aufbereitungstechnik, 1969, 142—143. szerint mérve 5 és 250 m/sec, előnyösen 10 és 100 m/sec közöttire állítjuk be. A porlasztóberendezésből kilépő porlasztóit ré­szecskéknek a tartályfalon történő ütközésig meg­tett útja legalább 20 cm legyen. Az úthossz felső határát a tartályméret okozta gazdasági meggondo­lások valamint a részecskék nagysága és kilépési sebessége korlátozza, emiatt körülbelül 400 cm le­het. Az út hosszát 40 és 200 cm között állít­juk be. A tartályfalon történő ütközés után a részecs­kék vékony diszperziós filmet képeznek és össze­gyűlnek a tartályfalon, lefelé gördülnek és a tartály alsó részén összegyűlnek, ahonnan nyíláson keresz­tül távoznak. Az adott esetben kevert folyadék szintmagasságát a tartályban úgy szabályozzuk, hogy legfeljebb a diszperzió kis része, például a porlasztóit diszperzió 5 súly% alatti mennyisége érintkezzen közvetlenül a folyadéktükörrel. A tar­tályt emellett legalább félig vagy afölött diszperzió­val kell megtölteni és a tartály egyidejűleg gyűjtő és homogenizáló edényként is felhasználható. A diszperzió szintmagasságát általában nem tartjuk túl magasan, mivel a porlasztóit diszperzióból lefelé haladása közben a tartályfalon még gáz távozik el, továbbá a diszperzió túl nagy szintmagassága azzal a veszéllyel is jár, hogy a porlasztóit cseppecskék közvetlenül a diszperzió felületére esnek. A disz­perzió szintmagasságát a tartályban a teljes belső tartálymagasság 1/10 és 1/2 része között szabá­lyozzuk. Abból a célból, hogy viszonylag kis tar­tálytérfogat mellett nagymennyiségű diszperzió fel­dolgozása váljon lehetővé a szintmagasság túlzott emelése nélkül, úgy járhatunk el, hogy a tartály felső részének átmérőjét az alsó tartályrész 1/4—3/4 közötti átmérő méretre állítjuk be. A gázmente­sítési hatásfok javítása végett a diszperziót porlasz­tás előtt 50—120, előnyösen 70— 100 °C közötti hőmérsékletre felmelegítjük. A tartályban levő diszperziót is lehet porlasztás közben felmelegíteni, például oly módon, hogy a tartály falát köpennyel melegítjük, vagy a folya­dékba vízgőzt vezetünk be. Az utóbbi esetben a teljes mennyiségű vízgőzt a folyadékban konden­zálni szükséges és a folyadék forrása nem követ­kezhet be. A tartályban a belső nyomást célszerűen na­gyobbra választjuk, mint a vízgőz telítési gőznyo­mása a tartály alsó részében összegyűlt diszperzió felett, általában legfeljebb 200 Torr, előnyösen leg­feljebb 100 Ton, vagyis a beporlasztott diszperzió vízgőz telítési gőznyomása alatt marad- A nyomás azonos is lehet a beporlasztott diszperzió vízgőz telítési gáznyomásértékével, de egészen 500 Torr értékig növekedhet. Ezzel a vízgőznyomással elke­rüljük azt, hogy a gyakran szükséges hosszú keze­lési időtartam alatt a monomerek eltávolításánál a monomerrel együtt nagyobb vízgőzmennyiség is el­párologjon, mivel ez az eljárás gazdaságosságát egy­részt szükségtelenül rontja, másrészt a diszperzió kedvezőtlen besürűsödését és ezáltal a végtermék minőségromlását okozhatja. 100 kg diszperzióra szá­mítva rendszerint 0,2—5 kg közötti vízmennyiséget távolítunk el ahhoz, hogy a diszperzióban a mara­dék monomertartalom kívánt alacsony értéket érjen el. Egyes esetekben azonban 100 kg diszperzióra számítva 5 kg-nál nagyobb mennyiségű víz elgőzö­­lögtetése szükséges. A diszperzió elporlasztásához szükséges nyomást szivattyúval vagy más alkalmas berendezéssel állít­juk elő, egyes esetekben a polimerizációból nyomás alatt képződő diszperzió közvetlenül is porlaszt­ható. A diszperziót a porlasztóberendezéshez vezető adagoló csővezetéken közvetve, például hőkicseré­­lőn keresztül vagy vízgőz bevezetésével közvetlenül felmelegítjük, de közben azonban csak alárendelt mennyiségben képződhet gázfázis. A gázfázis mennyiségét 5 térfogat% alatt, tehát viszonylag ala­csony értéken tartjuk. A találmány szerinti eljárás egy vagy több egy­más után kapcsolt ismertetett berendezésben is végrehajtható és az elporlasztott majd ismét folya­dék alakban összegyűjtött diszperziót vagy ugyan­azon berendezés porlasztó részébe vagy egy utána kapcsolt berendezésbe vezetjük. Bizonyos esetekben a diszperziót részben ugyanabba a berendezésbe, a maradék mennyiséget további berendezésbe adagol­juk. Az egymás után kapcsolt berendezések közvet­lenül egymás mellett vagy felett vannak elhelyezve és az egyes tartályok gáztere egymástól célszerűen el van választva. A diszperzió porlasztásánál elpárolgó gőzöket a tartály porlasztóberendezése felett elhelyezett nyílá­son eltávolítjuk, kondenzáljuk és adott esetben a monomerek regeneráló berendezésébe vezetjük. Az illékony komponenseknek a diszperzióból való eltá­volításának tökéletesítése végett a diszperzió por­lasztására alkalmazott tartály gázterébe közömbös gázt, például levegőt, nitrogént, különösen azonban adott esetben túlhevített vízgőzt vezetünk. Több egymás után kapcsolt tartály üzemeltetése esetén a közömbös gázmennyiség csökkentése végett célsze­rűen a tartályból elvezetett gáz alakú termékeket ellenáramban vezetjük az egyik tartályból a másik tartályba továbbított diszperzióba. A már említett porlasztóberendezésen kívül to­vábbi kiviteli változatok is előnyösek, például a tartály tengelyvonalára merőleges irányban több porlasztókúp kialakítására alkalmas fúvóka elhelye­zése, amelyeknél az egyes fúvókák porlasztási szöge lehetőség szerint kevéssé metszi egymást (lásd 2. ábra), vagy legalább 2, előnyösen 3-12 darab körcikkszerű lapos áramot képező fúvókát koncent­rikus gyűrű alakban rendezünk el a tartály tengely­­vonala körül akként, hogy a tartályfal lehetőség szerint azonos nagyságú egymással szemben elhelye­zett részei a porlasztóit körcikk felületeket min-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents