175476. lajstromszámú szabadalom • Komplesz víztisztító berendezés
7 175476 8 erőteljes légáramlattal átöblíti, kiüríti és ezáltal a fagyveszélyt elhárítja. A berendezés szerkezeti fölépítéséből következik, hogy a szennyvíz szilárd és híg részeit egyetlen szerkezettel tudjuk szétválasztani, a szilárd szennyeződést szűréssel visszatartjuk, a híg fázist pedig az alkalmasan megválasztott szűrőanyaggal biológiailag megtisztítjuk. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a víztisztító berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának fölülnézete, a 2- ábra ugyanazon kiviteli alak vázlatos hosszmetszete, a 3. ábra a továbbító tartály függőleges metszete, az előbbiekhez képest nagyított léptékben, a 4. ábra a fázisbontó alaprajza, az 5. ábra a fázisbontó oldalnézete, illetve függőleges metszete, a 6. ábra egy másik lehetséges kiviteli alak vázlatos fölülnézete, a 7. ábra az utóbbi kiviteli alak vázlatos hosszmetszete, a 8. ábra a fázisbontó egy részének függőleges metszete, az előbbiekhez viszonyítva nagyított léptékben. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alak esetében a szennyvíz 1 keletkezési helyétől kiindulóan a 17 recipiensbe való megérkezésig figyelemmel tudjuk kísérni a szennyvíz útját. Példaképpen tételeztük föl, hogy két darab 5 fázisbontón halad a szennyvíz keresztül, és mindegyik elé egy-egy 3 továbbító tartály van beiktatva. A szennyvíz 1 keletkezési helyétől a 2 gravitációs vezetéken keresztül jut a szennyvíz a 3a első továbbító tartályba, majd innen a 4 pneumatikus nyomóvezetéken keresztül az 5a első fázisbontóba. Az 5a első fázisbontó a 36 gravitációs vezetékkel van körülvéve és a 7 fóliasátorral van lefedve. A 36 gravitációs vezetékhez csatlakozik a 6 gravitációs vezeték, amely az 5a első fázisbontón áthaladt és a 36 gravitációs vezetékben összegyűjtött folyékony halmazállapotú szennyvizet továbbítja a második 3b továbbító tartályhoz. Az 5a első fázisbontó és a második 3b továbbító tartály között lehet elhelyezve a 9 hableválasztó. Itt jegyezzük meg, hogy adott esetben a 3b második továbbító tartály is szolgálhat hableválasztóként. A 3b második továbbító tartályt a szennyvíz pneumatikus szállítással a 10 nyomóvezetéken keresztül hagyja el, és az 5b második fázisbontóba jut. A 3 továbbító tartályokból és az 5 fázisbontókból elvileg tetszőleges hosszúságú láncolatot lehet ezek sorbakapcsolásával létrehozni. Az utolsó 5 fázisbontót elhagyó szennyvíz a 13 fertőtlenítő medencébe kerül, ahol szükség szerint vegyszerek hozzáadásával tovább kezelhető, majd adott esetben a 14 ürítő vezetéken keresztül továbbítódik az „oxidációs tóként” kialakított 15 tározó térre. Itt leülepíthető a szennyvíz által még magával hozott szilárd rész, míg a folyékony fázis a 16 leeresztő vezetéken keresztül juttatható a 17 recipiensbe vagy adott esetben továbbítható öntözőtelephez, ahol annak hasznosítása megtörténhet. A 3. ábrán kinagyított hosszmetszetben látható a 3 továbbító tartály elvi fölépítése. A 3 továbbító tartály pneumatikus működésű, és két fő része a 29 gyűjtőtér, valamint a célszerűen fölötte elhelyezkedő 30 üzemeltető tér. A 30 üzemeltető térben helyezkedik el az üzemi légnyomást előállító 18 kompresszor, amely az általa előállított sűrített levegő egy részét a 20 légtartályba, míg egy másik részét a 21 betápláló vezetéken keresztül közvetlenül a 29 gyűjtőtérbe a szennyvíz 26 felszíne fölé juttatja. A 18 kompresszor által előállított sűrített levegő egy részét tároló 20 légtartályhoz csatlakozik a 22 föllazító vezeték, amely a sűrített levegő egy részét annak 26 felszíne vezeti be. A 22 föllazító vezeték előnyösen csőkígyó formájában van kialakítva, palástfelülete pedig a sűrített levegő kilépésére alkalmas, megfelelő számú és méretű perforációval van ellátva. A rajtuk keresztül kilépő levegő oxigénjét a szennyvíz nagymértékben abszorbeálja, a levegő pedig a 24 fenék mentén létrejönni akaró ülepedést megakadályozza. A 29 gyűjtőtérben a szennyvíz 26 felszíne alatt célszerű elhelyezni a szűrőhálót, amely a szennyeződések fölúszását gátolja meg. A szennyvíz a 3 továbbító tartályba például a 3a első továbbító tartály esetében a 2 gravitációs vezeték felől érkezik. Bejutása a 25 és 28 tolózárakon keresztül történik. A két tolózár közül az egyik adott esetben el is hagyható. A 2 gravitációs vezeték felől érkező szennyvíz útjába helyezett 27 gereben a durva szennyeződések, elsősorban az úsztatott és görgetett anyagok fölfogására szolgál. A 3 továbbító tartályhoz csatlakozó kiegészítő fogadótérként célszerű kialakítani a 27 gerebent befogadó 32 előtétaknát, valamint a 25 és 28 tolózárak befogadására és kiszolgálására alkalmas 31 kezelőteret. Megfigyelhető a 3. ábrán az is, hogy a 3 továbbító tartályból távozó 10 nyomóvezeték 11 belépőnyílása a 29 gyűjtőtér legmélyebb részén, az érkező szennyvíz 12 torkolati nyílása pedig nemcsak a szennyvíz 26 felszíne, hanem az alatta elhelyezkedő 23 szűrőháló alá is nyúlik. A 4. ábrán alaprajzban, az 5. ábrának bal oldalán oldalnézetben, jobb oldalán pedig függőleges metszetben tüntettük föl az 1. és 2. ábrákon kisebb léptékben látható 5 fázisbontót. Az 5 fázisbontóban történik jórészt a szennyvíz szilárd és folyékony fázisainak szétválasztása. Az 5 fázisbontó sokszög - ezen belül esetleg négyszög — alakú alaprajzzal rendelkezik. Kerületének szélei mentén helyezkednek el a 35 tartó oszlopok, amelyekre rá vannak erősítve a 37 külső rácsok és a 38 belső rácsok. Közéjük kerül a 41 szűrőfal, amely biológiai szálas anyagokból, pl. gabonaszalmából készül. Vastagságának igazodnia kell a szennyvíz lebegőanyag tartalmához, valamint az átszűrés sebességéhez. 5 10 15 70 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
