175467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált ferrites krómacél előállítására és az eljárással előállított krómacél
5 165467 6 azt találtuk, hogy az átlagos szemcsenagyság 30—60 ju volt. Megvizsgáltuk a találmány szerint előállított anyag szemcsedurvulási tulajdonságait is. Ezért a különböző mintákat 1100°C, 1200 °C és 1300°C-on izzítottuk, 2,5 és 30perchőntartással.Az ízzításután megvizsgáltuk a szemcsenagyság változását. Megállapítottuk, hogy az 1100 és 1200°C-on végzett izzítás után a szemcsenagyság változatlan volt. Az 1300 °C-on végzett 2 perces izzítás után az átlagos szemcsenagyság 16—22 ju volt (a legnagyobb szemcse átmérője 60 ju), a 30 perces izzítás után pedig a szemcsenagyság a felületen 16—30 ju volt, a középső részeken azonban a szemcsedurvulás már megindult. Hasonló vizsgálatokat végeztünk hagyományos úton készített anyagokkal és megállapítható volt, hogy már 1100 °C-on végzett 2 perces izzítás után is 125 ju-ra növekedett az átlagos szemcsenagyság, 1200 °C-on végzett 2 perces izzítás után az átlagos szemcsenagyság 200 p és az 1300 °C-on végzett izzítás után 300—500 p volt. A fentiekből látható, hogy a találmány szerinti technológiával előállított krómacél rendkívül kedvező szemcsedurvulási tulajdonságokat mutat, azaz szemcsedurvulásra gyakorlatilag nem hajlamos. A találmány szerinti krómacél rendkívül nagy előnye, hogy a mátrixban levő részecskék csak igen kis része található a szemcsehatárokon, azok legnagyobb része ugyanis a szemcsék belsejében helyezkedik el, így a részecskék gyakorlatilag nem tudnak szemcsedurvulást elősegítő hatást kifejteni a szemcsehatárok mentén. Különösen fontos ilyen acéloknál, hogy a szemcsehatárok mentén levő részecskék szemcsenagysága egy bizonyos kritikus határ alatt maradjon. A nagyobb szemcsék körül ugyanis pórusok képződnek, amelyek a repedések kiindulópontjaiként működhetnek, és az ütőmunka jelentős csökkenését eredményezhetik. A találmány szerinti krómacél ilyen szempontból is rendkívül kedvező, minthogy a kis karbon- és nitrogén-tartalom következtében, valamint a megfelelő porkohászati eljárás és az alkalmazott kritikus hűtési sebesség eredményeképpen a kiváló részecskék igen finom eloszlásban jelennek meg, tehát még a szemcsehatárokon levő részecskék mérete is jóval a kritikus határ alatt van. A fentiek alapján tehát a találmány szerinti acélból kialakított hegesztett szerkezetben teljes mértékben kihasználható az anyag szívóssága. A hegesztés során az anyagban gyakorlatilag nem lép fel szemcsedurvulás. A fentiek következtében a találmány szerinti krómacél rendkívül értékes tulajdonságokkal rendelkezik az ipari felhasználás területén, és a hagyományosan előállított acéloknál lényegesen gazdaságosabban használható fel. Mint mondottuk, az ilyen típusú acélok minőségére jellemző az úgynevezett átcsapási hőmérséklet. Inná az átcsapási hőméraádetná ugyanis az eredetileg igen kedvező szívóssági értékek is rohamosan csökkennek és az acél gyakorlatilag használhatatlanná válik. Az átcsapási hőmérséklet egyik ismert definíciója szerint ezen a hőmérsékleten éri el az acél ütőmunkája a 34 J/cm2 értéket. A hagyományos úton előállított rozsdamentes ferrites krómacélok átcsapási hőmérséklete a hőkezeléstől, az anyag vastagságától és a szemcsenagyságtól függ. Nagy méreteknél az átcsapási hőmérséklet az ilyen acéloknál 50-100 °C, 1300 °C-on végzett hőkezelés vagy hegesztés után az átcsapási hőmérséklet 25—50 °C-kal növekszik, azaz 75—150 °C lesz. Az ilyen acélokból előállított szerkezetek tehát a fenti hőmérséklettartomány alatt rendkívül ridegekké válnak, és felhasználásuk így pontosan abban a hőmérséklettartományban rendkívül veszélyes, amelyben ezek az acélok döntő többségükben üzemelnek a gyakorlatban. A találmány szerint előállított acélok átcsapási hőmérséklete ezzel szemben kezdettől fogva lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos úton előállított acéloké. Az átcsapási hőmérséklet alakulását szemléltetik a mellékelt diagramok. Az 1. és 2. ábrán látható diagramok 6,5 mm vastag lemezekre vonatkoznak. A diagramokon feltüntetettük mind a találmány szerinti acél, (A) mind a hagyományos úton előállított acélok (B) átcsapási görbéit. Az 1. ábrán bemutatott görbék 850 °C-on 15 percig izzított majd vízben lehűtött anyagokra vonatkoznak. Látható, hogy a találmány szerinti acél átcsapási hőmérséklete —20 és 0 °C között van, míg a hagyományos úton előállított acélok átcsapása 20 és 40 °C között játszódik le, azaz mintegy 40 °C-kal magasabb értéken. A 2. ábrán ugyanezen acélok átcsapási görbéit mutatjuk be 1300 °C-on végzett 5 perces izzítás után. Látható, hogy a találmány szerinti acél átcsapási hőmérséklete az igen magas hőmérsékleten végzett izzítás ellenére is —10 és +10 °C között maradt. Ugyanakkor a hagyományos úton előállított acél átcsapási hőmérséklete +50 és +70 °C között volt. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy a találmány szerint előállított stabilizált ferrites krómacélok a hagyományos krómacéloktól minőségileg eltérnek, és azokhoz képest lényegesen kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a kedvező tulajdonságok biztosítják, hogy a felhasználók ezen acélok segítségével igen gazdaságos és jó minőségű termékeket tudnak előállítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás stabilizált, ferrites rozsdamentes krómacél előállítására, azzal jellemezve, hogy az ötvözet komponenseit ferrites krómacél argonatomizálásával por alakban állítjuk elő, a por alakú komponen-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 m 3
