175461. lajstromszámú szabadalom • Csúszó töréspontú effektív érték egyenirányító

MAGTAB népköztársaság a SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175461 Bejelentés napja: 1977. XII. 08. (EE—2536) Nemzetközi osztályozás: G 01 R 15/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. II. 28. Megjelent: 1981. II. 28.­Feltalálók: Szabadalmas: Vinkovits Sándor villamosmérnök 30%, Budapest, Marót Károly villamosmérnök 40%, Elektroakusztikai Gyár, Budapest, Fixek László villamosmérnök 20%, Budapest, Kovács György gépészmérnök 10%, Budapest Budapest Csúszó töréspontú effektiv érték egyenirányító 1 A találmány tárgya csúszó töréspontú effektiv érték egyenirányító, amely műveleti erősítőkből fel­épített áramgenerátorokat, ezek kimenetére kötött soros- és söntdiódákból álló áram-egyenirányítókat tartalmaz, az áramegyenirányító kimenete közösítve 5 van, a soros diódákat tartalmazó egyenirányítók kimenete integrátor bemenetére, a söntdiódákat tartalmazó egyenirányítók kimenete pedig vonat­koztatási feszültségen levő pontra csatlakozik. Csúszó töréspontú effektiv érték egyenirányítók 10 önmagukban ismertek. Ezeknek az az előnye, hogy a csúszó töréspont alkalmazásával a műszer skálája lineárisra készíthető. Csúszó töréspontú effektiv ér­ték egyenirányító elvi felépítését ismerteti például a Brüel és Kjaer Technical Review folyóirata az 15 1972. évi 2. számában. A 4. oldalon látható kap­csolási elrendezésben a különböző töréspontokhoz tartó feszültséget a bemeneten levő feszültségosztó lánc segítségével állítják elő. A feszültségosztó kü­lönböző osztási pontjaihoz csatlakoznak az egyes 20 egyenirányító diódák. Ennek az elrendezésnek az a hátránya, hogy a legkisebb mérendő feszültség­­szinthez tartozó egyenirányító, vagyis a feszültség­osztó legalsó pontjára csatlakozó dióda működési feszültségszintje korlátozza a mérhető legkisebb fe- 25 szükséget. Hagyományos dióda alkalmazásával a diódák nyitási feszültsége 1 -200 mV felett van, de már ebből a tartományban sem tekinthető ideális­nak a karakterisztikái görbültsége miatt. A karak­terisztika görbültségén túlmenően az egyenirányító 30 2 eszköz zaja is korlátozza a mérhető legkisebb fe­szültséget. A diódák nyitási feszültségének következtében fellépő hátrányt úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy tranzisztorokból felépített bonyolult műkapcsolá­sokkal ideális dióda áramkört igyekeztek megvaló­sítani. Ez a kapcsolás azonban az egyenirányító elem zaját nem küszöbölte ki, és bár jóllehet, a mérhető legkisebb feszültség korlátja csökkent, azonban az a gyakorlat számára még így sem volt elégségesen alacsony. Egy másik, műveleti erősítőkkel felépített, csúszó töréspontú effektiv érték egyenirányítót is­mertet a Herpy Miklós: „Analóg integrált áram­körök” című könyvének 282. oldala. Ennél az elrendezésnél valamennyi egyenirányító eszközre egyenlő nagyságú mérendő feszültség jut. Az egyes töréspontokhoz tartozó egyenirányító egy áramge­nerátorból és ennek kimenetére csatlakozó áram­­•egyenirányítóból áll. Az áramgenerátorok műveleti erősítőkből vannak felépítve, és a töréspontokat az egyenirányító kimenetéről visszavezetett, és külön­böző osztásarányú feszültségosztókkal leosztott fe­szültséggel állítják elő, amelyeket a műveleti erő­sítők nem-invertáló bemenetére vezetnek. Ismeretes az, hogy az effektiv érték egyenirá­nyítók mérési pontossága nagymértékben attól függ, hogy milyen mértékben sikerül a töréspontok közötti egyenes karakterisztika szakaszokkal meg­közelíteni egy ideális másodfokú parabola görbü-175461

Next

/
Thumbnails
Contents