175430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lágy mágneses anyagokból készült nagyobb munkadarabok fényes felületet biztosító hőkezelésére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY 175430 <|) Bejelentés napja: 1977. V. 10. (VA—1500) Nemzetközi osztályozás: C 21 D 9/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980.1. 28. Megjelent: 1981.11.28. / \ Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Szakács György, okL kohómémők 65%, di. Papp János, Vasipari Kutató Intézet, oki vegyészmérnök, 35%, Budapest Budapest Eljárás és berendezés lágy mágneses anyagokból készült, nagyobb munkadarabok fényes felületet biztosító hőkezelésére 1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés lágy mágneses anyagokból készült nagyobb munkadarabok jó mágneses tulajdonságokat és fényes felületet biztosító hőkezelésére, ahol a hőkezelendő anyagot robbanásmentes védőgáz-öblítéses hőkezelő tokkal ellátott kemencébe helyezzük, felmelegítjük, hőntartjuk, majd előbb lassan, a Curie-ponttól pedig gyorsan lehűtjük, és ennek során a lassú hűtést a fűtés kikapcsolása után a kemencével együtt végezzük, a gyors hűtést pedig a hőkezelő tokba vezetett nagyobb mennyiségű védőgázzal oldjuk meg. Ismeretes, hogy a lágy mágneses anyagok kedvező mágneses tulajdonságaikat a gyártási technológia utolsó lépésében végzett végső hőkezelés során nyerik el. A végső hőkezelés az anyagnak 1000—1150 °C közötti hőmérsékleten történő izzításából, majd lassú és végül gyors lehűtéséből áll. A hőkezelést védőgáz atmoszférában, rendszerint hidrogénben végzik. A 152 125 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban olyan eljárás és berendezés található, amely az addig alkalmazott hőkezelések hátrányait kiküszöbölte és védőgázöblítéses harangkemencében végzett hőkezeléssel lehetővé tette a munkadarabok hatásos és egyenletes lehűtését. A megoldás lényege az volt, hogy a harangkemencével a lassú hűtésből a gyors hűtésbe való átmenetet úgy lehetett elérni, hogy az áram kikapcsolása után a hűtőharangot bizonyos hőmérséklet eléréséig a búrán rajtahagyták, majd a lehűlés sebességét a hűtőharang eltávolításával és levegővel végzett gyors hűtéssel fokozták. A harangkemencében alkalmazott védőgáz általában nitrogén vagy nitrogén és hidrogén, illetve bontott ammónia keveréke volt. 5 Ezzel a megoldással lehetővé vált kisméretű alkatrészek, főként toroid vasmagok hőkezelése és a hőkezeléssel olyan mágneses tulajdonságok elérése, amelyeket egyébként csak hidrogénben végzett hőkezeléssel lehetett biztosítani. 10 A híradástechnika és elektronika gyors fejlődése azonban a lágy mágneses anyagok hőkezelésével kapcsolatban további követelményeket vetett fel. Nagy mennyiségben jelentkeztek a hőkezelendő árnyékoló búrák, amelyek nagy méretük miatt igen 15 gazdaságtalanul vagy egyáltalán nem hőkezelhetők hidrogénes kemencékben, ugyanakkor hőkezelés után fényes felülettel kellett rendelkezzenek. Fokozottabban előtérbe került a hidrogénkemencék kis befogadóképessége, robbanásveszélyessége és a ben- 20 nük végzett hőkezelése költséges volta. További problémát jelentett a harangkemencében kezelt toroidokkal szemben felmerült magasabb követelmény. Az így hőkezelt toroidok 25 ugyanis — jóllehet mágneses tulajdonságaik elérték a hidrogénkemencékben hőkezelt darabok tulajdonságait — felületükön oxidáció nyomait mutatták. Bizonyos berendezéseknél azonban a toroidok felületével kapcsolatban is hasonló igény merül fel, 30 mint például az árnyékoló búráknál, azaz szükség 175430
