175428. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő

3 175428 4 bő!, hegesztéssel állítják elő. Dyen hőcserélők kü­lönböző kivitelű formái láthatók pl. a Stahl und Eisen 1976/21 számának 206. oldalán a Peiler cég kivitelezésében. A csöveket nagyobb hőmérsékletű füstgáz hasznosítása esetén gyakran meggörbítik, hogy a dilatációból származó mechanikai igénybe­vétel ne szakítsa fel a hegesztéseket. Az ilyen hőcserélők gáztömörek, de hátrányuk, hogy a vi­szonylag kis átmérőjű csövekben a belső felületen a konvektiv hőátadási tényező kicsi, és a hűtőkö­zeg mennyiségének csökkenése esetén az áramlás laminárissá válik, ami az amúgy is kis hőátadási tényezőt tovább csökkenti. A csöves hőcserélők ilyen hátrányát azzal igyek­szenek kiküszöbölni, hogy a csövek belsejébe spirál formába hajlított lemezcsíkot helyeznek el, mely növeli a turbulenciát. A hőátadási tényezőt azon­ban csak 10—15%-kal lehet ezen az úton javítani, ugyanakkor a megoldás költséges hőálló acélt igé­nyel és növeli az áramlási ellenállást. Ismeretesek olyan általában egy csőből álló hő­cserélők is, melyeknél az átömlő keresztmetszet szabályosan változó. Ilyen pl. a golyóshűtő, mely pl. E. Krell: Laboratóriumi lepárlás (1966) 282-283 old. ismerhető meg. Az ilyen hőcserélő hátránya hogy csak tengely szimmetrikus áramlás létrehozására alkalmas. A találmány célja olyan hőcserélő létrehozása, mely a konvektiv hőátadást a cső egységnyi hosszá­ra számítva úgy a belső, mint a külső felületen egyaránt megnöveli, lényegesen javítva ezzel a hő­csere hatékonyságát és gazdaságosságát. A talál­mány szerinti berendezés a kitűzött feladatot az által éri el, hogy hőcsere felületként nem állandó keresztmetszetű speciálisan kiképzett csöveket al­kalmaz. A felhasznált csövek keresztmetszete aszim­metrikusan változik, vagy olyan szimmetrikus for­májú, ahol az egymás mögött az áramlás irányában elhelyezkedő keresztmetszetek egymáshoz képest csavarvonal formájában elfordulnak. Az aszimmetria szimmetrikus dudorok alkalmazásával is megteremt­hető, ha a dudorok egymástól való távolsága válto­zó. A hőcserélő csöveinek ilyen kiképzése következ­tében a csőben áramló közeg turbulenciája válto­zik, megnő a Re szám és a konvektiv hőátadási tényező. A dudorok aszimmetrikus elhelyezése ese­tén az áramló közeg a csőben való haladás közben hullámzó mozgást ír le, a cső falának ütközik, mely fellazítja a határréteget és ezáltal növeli a konvektiv hőátadást. A cső egyes szakaszainak sok­szögletű kiképzésével és a sokszög keresztmetszet csavarvonal mentén való elfordításával a csőben és a cső körül áramló közeg forgómozgásba hozható külön perdítőelemek behelyezése nélkül. Ez csök­kenti a gyártási költségeket, az anyagfelhasználást, és növeli a hőcsere hatékonyságát és gazdaságossá­gát. A fenti előnyök mellett a találmány szerinti hőcserélő megőrzi a hengerelt áruból készített hő­cserélő valamennyi technológiai előnyét pl. a cső hajlíthat^ságát, ívhegeszthetőségét, stb. A találmány hőcserélő, melynek teljes hőcserefe­­lületét, vagy annak egy részét alkotó, hossztenge­lyük mentén szabályosan és/vagy szabálytalanul el­rendezett, a hőhordozó közeg áramlási irányában 25—35° kúpszögű diffúzor, ehhez csatlakozó 100-140° kúpszögű konfúzor által alkotott dudo­rokkal, vagy fél diffúzor és ehhez csatlakozó fél konfúzor által alkotott a hossztengely mentén el­­toltan elrendezett dudorokkal rendelkező, illetve sokszögkeresztmetszetű, csavarvonalszerűen kikép­zett legalább egy csőszakaszt tartalmazó, változó keresztmetszetű és átömlő keresztmetszetű csöve, vagy csövei vannak. A rajzok a találmány szerinti hőcserélő példa­­képpeni kiviteli formáit ábrázolják ahol az első ábra 1. ábra a csövek kialakításának néhány változa­tát adja, bemutatva a periodikus, a szimmetrikus és aszimmetrikus keresztmetszetváltozási helyek példa­­képpeni elhelyezését, a 2. ábra egy összeszerelt hőcserélő, a 3. ábra egy áramlástanilag előnyös dudorkikép­zés, a 4. ábra sokszögkeresztmetszetű hőcserélőcső né­zeti képe, az 5. ábra sokszögkeresztmetszetű csőszakasz ten­gelyre merőleges metszete. A felmelegítendő közeg az 1 csatlakozón jut a 2 hűtőkamrába, majd a változó keresztmetszetű 3 csövekből készült hőcserélőtesten átáramolva a 4 gyűjtőkamrából az 5 karimás csatlakozáson keresz­tül távozik. A változó keresztmetszetszerű 3 csö­vekből készült hőcserélő külső felületén a 6 térben áramló hőleadó közeg áramolja körül. Az 1. ábra néhány példaképpeni csőkialakítást szemléltet. A felső kép olyan dudorokkal rendelkező csövet mutat, ahol a hőhordozó közeg áramlási irá­nyában 25-35° kúpszögű 7 diffúzor, és ehhez csatla­kozó 100-140° kúpszögű 8 konfúzor van. Az ilyen megoldás áramlástani okokból különösen előnyös a határréteg fellazítására. Az 1. ábra középső képe aszimmetrikusan el­helyezett dudorokat mutat, melyekben az áramló közeg hullám mozgásra kényszerül. A 3. ábra az 1. ábra felső képén ábrázolt dudorok szerkezeti metszete. A 4. és 5. ábra sokszögkeresztmetszetű csavarvo­nalba hajlított csövet ábrázol, melyek egyszöves hőcserélőkön is előnyösen alkalmazhatók amiatt, hogy a bennük áramló közeg forgómozgásba jön. Az ábra szerinti 9 csőszakaszokat körszimmet­rikus csőszakaszokkal váltakozva olyan rendszer hozható létre, melyben az egyik csavarmenetes sza­kasz jobb irányú, a másik bal irányú forgómozgást hoz létre, különösen hatékonyan növelve ezzel a konvektiv hőátadás intenzitását. A változó keresztmetszetű csövek ausztenites hőálló, vagy kazáncső minőségű alacsony ötvözésű varratnélküli acélcsőből példaképpen úgy állíthatók elő, hogy a csöveket egyenként olyan szerszámba helyezzük, melynek belső ürege a kívánt változó keresztmetszetű cső külső alakjával azonos, majd a csövet kontakt elektromos hevítéssel 1000-1200 K-re melegítve belsejében rövid ideig nagy nyomást hozunk létre. Ez történhet pl. egy magas olvadási pontú, fémből készült drót nagyteljeseítményű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents