175424. lajstromszámú szabadalom • Ívtartóval ellátott forgórész sodrócső nélküli gyorssodrógépekhez
3 175424 4 élettartama, vagyis igen gyakori a csapágyak meghibásodása. így a tengelyirányú erők leküzdése a sodrócső nélküli, ívtartóval ellátott gyorssodrógépeknél jelentkező legnagyobb probléma. Történtek kísérletek arra, hogy az ívtartó tömegének csökkentésével, pl. műanyagok alkalmazásával mérsékeljék a tengelyirányú erőket. Ennek a megoldási módnak az a hátránya, hogy a műanyagokat tartósfolyási hajlamuk miatt különleges betétanyagokkal kell megerősíteni. Ezáltal igen nehézkessé válik a megvezető elemek felerősítése. Azonkívül a műanyag kevéssé kopásálló a súrlódó huzalokkal szemben és meglehetősen drága. A csapágynagyságot és a csapágytávolságot az egyes forgórész-egységeknél lényegében a terhelés és a forgórész fordulatszáma határozza meg. Ezáltal a kötélgörbe forgórésztengelyre vonatkoztatott meredeksége, vagyis a huzalok forgórész-egységeken való áthatolásának szöge, szükségszerűen meghatározott. Miután másfelől a kötélgörbe körátmérőjét a lefejtő cséve átmérője gyakorlatilag meghatározza, a kötélgörbe alakja, vagyis a huzalok pályagörbéje a forgórésztengely mentén a mindenkori kötélsodrógépre nézve adottnak tekinthető. A kötélgörbe hossza, vagyis a kötélgörbe forgórésztengellyel alkotott metszéspontjainak vízszintes távolsága mindezek alapján szintén meghatározott. Az ívtartó anyagtömörsége mellett döntően ez a távolság határozza meg a kötélben fellépő vízszintes húzóerőt. A találmánnyal megoldandó feladat tehát a csapágyazást és a csapágybakokat terhelő tengelyirányú erők csökkentése és a huzalok ívtartóhoz való súrlódásának kiküszöbölése az ívtartóval ellátott sodrócső nélküli gyorssodrógépeknél. A feladat megoldása azon alapszik, hogy a kötélgörbe alakban elrendezett ívtartó és a forgórész-tengely metszéspontjainak vízszintes távolsága lényegesen rövidebb, mint a huzalok által alkotott kötélgörbe és a forgórész-tengely metszéspontjainak vízszintes távolsága, emellett az egyes ívtartók mindkét vége magasgerincű gyűrűs karimaként kialakított forgórész-egység-végek áttörésein van keresztülvezetve és a forgórész-egység megvezető testének külső palástjára van oldhatóan felerősítve. . A találmány szerint a gyűrűs karimában a megvezető karmantyúk ívtartótól való távolsága nagyobb, mint az ívtartó legmagasabb pontjában, és a megvezető karmantyúk elrendezése olyan, hogy a huzalok és az ívtartó kötélgörbéjének az egész ívtartományban egyetlen érintkezési pontja sincs. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti ívtartóval ellátott sodrócső nélküli gyorssodrógép oldalnézetét tünteti fel, a 2. ábra az 1. ábra szerinti gyorssodrógép forgórész-egysége hosszmetszetben, a 3. ábrán az ívtartó és a 2. ábra szerinti forgórészegység csatlakozása látható részben metszetben, a 4. ábra a huzalok megvezeiését tünteti fel egy ívtartó mentén, metszetben. Az 1. ábrának megfelelően a gyorssodrógép 4 alapra szerelt 1 csapágybakokat tartalmaz, amelyekben 2 forgórész-egységek és 3 átviteli elemek ágyazódnak. Az 1 csapágybakok között, a 2 forgórész-egységek 6 csapjain 5 csévetartók vannak szabadon lengően ágyazva. Az együttforgást az 5 csévetartók mélyen fekvő súlypontja akadályozza meg. Az utolsó 1 csapágybak mögött található a rajzon föl nem tüntetett előformázó berendezés, valamint a 7 befogószerkezet a rajzon szintén föl nem tüntetett lehúzó és felcsévélő berendezésekkel. A 2 forgórész-egységek 1 csapágybakokban ágyazott 8 tengelyt tartalmaznak, amelyen legalább a középen elhelyezkedő 1 csapágybakoknál két harang alakú 9 megvezető test van rögzítve. A 9 megvezető testek nyitott oldalának kerületén magasgerincű 10 gyűrűs karima van, amelyen 12 huzalok vagy pászmák megvezetésére szolgáló karmantyúk helyezkednek el. Az egyes 10 gyűrűs karimák alapjában két egymástól 180°-ra elrendezett 13 áttörés van kialakítva, amelyen a 2 forgórész-egységeket összekötő 14 ívtartó egyik vége van átvezetve és a 9 megvezető test palástjára van felerősítve. A 14 ívtartók kötélgörbe alakját veszik fel, amelynek a forgórész geometriai tengelyével alkotott képzeletbeli metszéspontjai olyan közel vannak egymáshoz, amenynyire csak a cséveátmérő és az 5 csévetartó hossza engedi. Ezzel szemben az 1 csapágybakok távolsága és vele a 12 huzalok és pászmác kötélgörbéjének a forgórész geometriai tengelyével alkotott metszéspont-távolságai a 14 ívtartó metszéspont-távolságainál lényegesen nagyobbak, mivel az 1 csapágybakon a számítások alapján szükséges csapágy távolság a 12 huzalok és pászmák kötélgörbéjének a 2 forgórész-egységeken való áthatolásának szögét is determinálja. Ily módon a 12 huzalok kötélgörbéjének a 14 ívtartó kötélgörbéjétől mért távolsága a 14 ívtartók elején a legnagyobb, majd az ív legmagasabb pontján minimumra csökken, végül a leszálló ágon ismét növekszik. Ezáltal a 12 huzaloknak ez a kötélvonala a forgórész bármilyen kerületi sebességénél fennmarad, amennyiben a megvezető 11 karmantyúk megfelelő távolságokra vannak elrendezve a 14 ívtartón. A 14 ívtartó megrövidített metszéspont távolságai révén a forgórész-ágyazás lényegesen kisebb tengelyirányú terhelésnek van kitéve, mint az eddig ismert megoldásoknál. Másrészt a 12 huzalok lényegesen hosszabb kötélgörbéje biztosítja, hogy a 12 huzalok a forgórész egyetlen mozgásfázisában sem súrolják a 9 megvezető test palástját. Ily módon a kopás lényegesen csökken és a sodronykészítés művelete a súrlódás megszűnése következtében jelentős zavaró tényezőtől lesz mentes. Szabadalmi igénypontok: 1. ívtartóval ellátott forgórész sodrócső nélküli gyorssodrógépekhez, amelyek ívtartók révén összekötött forgórész-egységekből állnak, azzal jellemezve, hogy az egyes, kötélgörbe-alakban elrendezett ívtartók (14) és a forgórész geometriai tengelye metszéspontjainak vízszintes távolsága rövidebb, mint a huzalok által képzett kötélgörbe és a forgórész geometriai tengelye metszéspontjainak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
