175406. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Ó-fenil-propionsav-származékok előállítására
3 175406 4 (III) általános képletű vegyületet - ahol R.! jelentése a fenti - monohalogénezzük (célszerűen monobrómozzuk), a termék halogénatomját ismert módon célszerűen nátriumciánamiddal nitril-csoportra cseréljük, a kapott termék nitril-csoportját karboxil-csoporttá hidrolizáljuk, majd a vegyület karbonil-csoportiát -CH2 -csoporttá redukáljuk. Az etilbenzolt előnyösen vízmentes közegben, a Friedel—Crafts reakciók körülményei között acilezzük a (II) általános képletű vegyületekkel. Oldószerként az etilbenzol fölöslegét alkalmazzuk. A kapott ketont célszerűen N-bróm-szukcinimiddel reagáltatjuk, a reakciót közömbös oldószerben, 40— —80 °C-on végezzük. A brómatomot poláros oldószerben, például dimetilformamidban, szobahőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten cseréljük nitril-csoportra. A kapott nitril-vegyületet önmagában ismert módon hidrolizáljuk, a hidrolízist célszerűen káliumhidroxid vagy nátriumhidroxid vizes-etanolos oldatával, a reakcióelegy forráspontján hajtjuk végre. A kapott terméket savval kezeljük. A karbonil-csoportot a módosított Wolf-Kishner reakció körülményei között tömény lúgos hidrazin-oldattal redukáljuk. A találmány szerinti eljárással előállított nyers p-alkil-a-fenil-propionsavakat célszerűen hosszabb szénláncú szénhidrogénekből, például hexánból végzett átkristályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példában részletesen ismertetjük. 1. példa (A) 106,5 g (1 mól) izovajsavkloridot 500 ml etilbenzolban oldunk, és az oldatot 5 °C-ra hűtjük. Az oldathoz 1,5 óra alatt, kis részletekben 147 g (1,1 mól) vízmentes alumíniumkloridot adunk, ügyelve arra, hogy az elegy hőmérséklete 5 °C és 10 °C közötti érték maradjon. Ezután a reakcióelegyet 1 kg jégre öntjük, a szerves fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, majd vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk. Az etilbenzol fölöslegét ledesztilláljuk, majd a maradékot vákuumban desztilláljuk. A 105—110 °C/5 Hgmm forráspontú frakciót összegyűjtjük. 125 g (75%) p-izobutiril-etilbenzolt kapunk n^0 = 1,5159. (B) 500 ml széntetrakloridban 187 g (0,5 mól) p-izobutiril-etilbenzolt és 84 g (0,5 mól) N-bróm-szukcinimidet oldunk, és az oldatot lassan forrásig melegítjük. 2 óra elteltével az oldatot lehűjtjük, a szilárd anyagot kiszűrjük, és a szűrőlepényt kevés kloroformmal mossuk. A szűrletet 10%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal, majd vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, és 300 ml oldószer lepárlásával betöményítjük. A maradékot lehűtjük, és a kristályosán kivált p-izobutiril-a-bróm-etilbenzolt leszűrjük. 95 g (75%) terméket kapunk, fp.: 110—115 °C/1 Hgmm, nTM = 1,5550. (C) 27,2 g (0,55 mól) nátriumcianid 200 ml dimetilformamiddal készített, 10°C-os szuszpenziójához erélyes keverés közben, lassú ütemben 125,5 g (0,5 mól) o-bróm-etil-fenil-izobutil-keton 200 ml dimetilformamiddal készített oldatát adjuk, ügyelve arra, hogy az elegy hőmérséklete ne emelkedjék 20 °C-nál magasabb értékre. A reakcióelegyet 3 órán át keverjük, majd 80 g jégre öntjük, és a keveréket benzollal extraháljuk. A benzolos fázist vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd bepárlással betöményítjük. A maradékot 10 °C-ra hűtjük, és a kivált terméket leszűrjük. 65 g (65%) p-izobutiril-fenil-a-metil-acetonitrilt kapunk, op.: 88—91 °C. A termék hexános átkristályosítás után 90—91 °C-on olvad. (D) 50 g (0,25 mól), a 3. példa szerinti eljárássá előállított nyers nitril-vegyületet 15%-os etanolos káliumhidroxid-oldatban 2 órán át forráunk. A reakcióelegyhez vizet adunk, és az etanolt lepároljuk. A maradékot kloroformmal mossuk, a vizes fázist elválasztjuk, és aktív szénnel 60 °C-on derítjük. Az aktív szén kiszűrése után kapott oldatot tömény sósavvá megsavanyítjuk, és a kivát terméket leszűrjük. 44 g (80%) p-izobutiril-fenil-propionsavat kapunk, op.: 80—82 °C. A termék etilacetátos átkristályosítás után 83—84 °C-on olvad. (E) 22 g (0,1 mól) 2-(4-izobutil-keto-fenil)-propionsav és 25 g 85%-os hidrazin elegyét 1 órán át forrájuk. A reakcióelegyet 50°C-ra hűtjük, 22 g káliumhidroxidot adunk hozzá, és ismét 2 órán át forrájuk. Az elegyet 70 °C-ra hűtjük, 100 ml vízzel hígítjuk, majd tömény sósavoldattá megsavanyítjuk. A kapott oldatot kloroformmá extraháljuk. A kloroformos fázist vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, az oldószert lepároljuk, és a maradékot állás közben kristáyosítjuk. A kapott nyers terméket hexánból átkristáyosítjuk. 18,5 g (90%) 2-(4-izobutil-fenil)-propionsavat kapunk, op.: 75—76 °C. Szabadalmi igénypont: Eljárás az (I) átáános képletű a-fenil-propionsav-származékok előállítására — ahol R 2—5 szénatomos alkil-csoportot jelent —, azzal jellemezve, hogy etilbenzolt váamely (11) átalános képletű alkilkarbonil-vegyülettel reagáltatunk - ahol Rí jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport, és X jelentése háogénatom —, a kapott (III) általános képletű vegyületet — ahol R( jelentése a fenti — monoháogénezzük (célszerűen monobrómozzuk), a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2