175388. lajstromszámú szabadalom • Kormányszelep légnyomásos fékekhez, különösen vasúti járművek részére
5 175388 6 gának, tehát a háromnyomású rendszer fokozatosságának, mivel a 29 beeresztőszelep nyitásához kicsi és mindig azonos nagyságú kapcsolóerő szükségeltetik. Minthogy a 27 vezérlő fúvóka előtt fellépő nyomás a maximális nyomáshatároló segítségével a maximális féknyomásra van beállítva és állandó marad, a 41 segédlégtartály nyomásától is független mennyiségszabályozás van biztosítva, azaz a 33 fékhenger töltési oldalán a 41 segédlégtartályban levő különböző nyomásértékektől nincs befolyásolva. A 26 légtérből nagyobb légmennyiséget is el lehet vonni vezérlési célokra a nem ábrázolt vezetéken keresztül anélkül, hogy a háromnyomású rendszeren keresztül történő vezérlést hátrányos módon befolyásolnánk. A 21 áramlási test 22 csúcsának olyan hatása van, hogy a 4 szeleptányérnak a 12 ülésről történő felemelkedésnél, ami alatt a 29 beeresztőszelephez áramlik a sűrített levegő, a 13 szeleptubus 23 furatában az áramlási sebességet megnöveli. Mivel az 5 membrán és a 9 betét közötti rész a 23 furattal a 22 áramlási test és a 23 furat közötti legszűkebb helyen, tehát a 23 furaton átáramló levegő legnagyobb áramlási sebességének helyén közlekedik, az 5 membránra és a 2 membrántányérra ható statikus légnyomás gyorsan tovább csökken úgy, hogy a 12 szelepülés és a 4 szeleptányér közötti távolság, tehát a maximális nyomáshatároló nyitásának mértéke a 14 rugó ereje mellett nagyobbá válik. Ennek az a következménye, hogy a maximális nyomáshatároló légátbocsátó képessége, azaz az időegység alatt átáramló levegőmennyiség tetemesen megnövekszik, úgy, hogy a befékezés időtartamának jelentős rövidülése adódik. Előnyös módon a 23 furat belső felülete és a 22 áramlási test közötti szabad gyűrű alakú keresztmetszet az átáramló levegő mennyiségének megfelelően van megválasztva. A 21 áramlási test hatása ekkor optimális. Mihelyt a 23 furatban a fékhenger maximális nyomását valamivel meghaladó nyomás lép fel — a nyomásnövekedés az áramlási sebességtől, ezzel pedig a 29 beeresztőszelep levegőfelvételétől függ — az említett túlnyomás fellép az 5 membránon és a 3 nyéllel ellátott membrántányér, valamint a 4 szeleptányér a 14 rugó erejével ellentétesen lesüllyed, azaz a 11,12 szelep legalább részben lezár és rövid időre lefojtja a 23 furatban a levegőutánpótlást. Ennek következtében a 23 furatban lecsökken az áramlási sebesség, a 25 furat torkolatánál és ezzel az 5 membrán feletti térben gyorsan megnövekszik a statikus nyomás, ez a 11, 12 szelep, tehát maximális nyomáshatároló teljes lezáródását eredményezi. Az elrendezés oly módon van méretezve, hogy a 23 furat és az ezzel továbbra is közlekedő terek között a nyomásegyensúly eléréséig elsősorban a maximális nyomásra történő nyomáscsökkenés lép fel. A maximális nyomáshatároló ezalatt lezárva marad. A leírt működési módból következik az, hogy a 11, 12 szelep nyugalomban mindig szélesen nyitva, vagy lezárva van, lefolytási folyamat pedig ennél a szelepnél csak rövid ideig lép fel a zárási szakaszban. Ezért közvetlenül a maximális nyomás eléréséig a 29 beeresztő szelep, illetve a 33 fékhenger részére a töltési keresztmetszetet csak a 27 fúvóka határozza meg. A 2. ábrán a 21 áramlási test egy változata van feltüntetve. Ez olyan kónuszként van kiképezve, amely a 12 szelepüléshez ér el, majd elkeskenyedik és egy középső 25 hosszanti csatornával rendelkezik. A 21 áramlási test a 42 csapszerű végződésével a 3 üreges nyél 18 tengelyirányú furatában van elhelyezve. A kónusz alapjának olyan átmérője van, ami kisebb, mint a 12 szelepülés átmérője. A maximális nyomáskorlátozó 1. ábra szerinti állásában a kónusz a 4 szeleptányérból kiemelkedik úgy, hogy a szabad 43 homlokfelületével a 23 furatba illeszkedik, mégpedig a 12 szelepülés magasságában. A 19 légtérből a 23 furatba áramló levegő a 21 áramlási test kónikus 44 borítófelülete mentén áramlik el, amely a 43 homlokfelület közelében kismértékben konkáv ívű és az 5 membrán és a 9 betét között közötti tér a 23 furat középső részével közlekedik, ami a 21 áramlási test 43 homlokfelületéhez csatlakozik, úgy, hogy az 5 membránra és a 2 membrántányérra ható statikus nyomás ismét csökken és megnöveli a 4 szeleptányér és a 12 szelepülés közötti távolságot. Az 1. és a 2. ábra szerinti 21 áramlási testet például sajtolással lehet a 3 üreges nyélben rögzíteni. Szabadalmi igénypontok: 1. Kormányszelep légnyomásos fékekhez, különösen vasúti járművek részére, a fékhengernyomás közvetlen vagy közvetett irányítására szolgáló háromnyomású rendszerrel továbbá a segédlégtartáíy (41) és a háromnyomású rendszer beeresztő szelepe (29) közötti összekötővezetékben a fékhengerbeli (33) nyomásesést rögzített maximális értékre korlátozó nyomáshatárolóval, amelynél a maximális nyomáshatárolót a háromnyomású rendszer beeresztőszelepe (29) és a nyomáshatároló ülése (12) közötti összekötővezetékben levő nyomás a zárási irányban terheli, továbbá amelynél a maximális nyomáshatárolónak a segédlégtartály beli (41 ) nyomással terhelt légtérben levő és a segédlégtartály nyomásától mentesített szelepteste szelepdugattyúként (2, 3, 5) van kiképezve, ami az összekötő vezetéknek a háromnyomású rendszer és a maximális nyomáshatároló között levő szakaszában (28) egy meghatározott nyomásterhelésnél a zárási helyzetbe kerül, azzal jellemezve, hogy a szelepdugattyú (2, 3. 5) a nyitott helyzetben levő szelepdugattyúra (2, 3, 5) ható nyomás csökkentésére a hozzá tartozó szelepüléssel (12) és a csatlakozó furattal (23) kölcsönhatásban álló, legalább egy olyan furattal (25) rendelkező áramlási testtel van ellátva, amely egyfelől az áramlási test (21) körül kialakuló áramlás legalacsonyabb nyomású tartományába torkollik, másfelől a szelepüléssel (12) ellentétes oldalon levő dugattyúoldallal közlekedik. 2. Az 1. igénypont szerinti kormányszelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramlási test 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
