175385. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton építmény
7 175385 8 Teljesen hasonló megfontolásból a 3 járulékos szerkezetek elemeit 3-assal, a 4 kapcsolati elemekét 4-sel kezdtük. Ezen túlmenően használtuk még az 5 hagyományos egyéb szerkezetek, az építményt közvetlenül terhelő 6 nagy súlyú dinamikus berendezések, a talajfelszínt terhelő 7 dinamikus berendezések, az építményre dinamikusan ható 8 külső nyomás és a nyomás alatti 9 folyadék megjelöléseket is. Végül 0-val kezdődően a találmánytól függetlenül megvalósított szerkezeti részeket jelöltük. A háromjegyű tételszámok második számjegye az adott elemnek a beépítési helyzetére utal. Eszerint 0-val a meg nem határozott helyzetet, 1 -sel a függőlegest, 2-sel a vízszintest, 3-sal a ferde síkbeli helyzeteket, míg a 4-sel a térbeli helyzeteket jelöltük. A háromjégyű tételszámok harmadik számjegye egyszerűen a szóban forgó elem megkülönböztetésére szolgál, illetve ha az 0, akkor ez a számjegy az adott típusú és elhelyezésű elemek összességét jelenti. Az 1. ábra valamilyen komplex ipari létesítmény egy lehetséges kiviteli alakjának függőleges metszetét mutatja. Az ábrán sok olyan lehetséges terhet és szerkezeti részt szuperponáltunk, amelyek a valóságban együttesen nem fordulnak elő, csupán az ismertetést kívántuk ezáltal megkönnyíteni. Az 1. ábrán az építményt közvetlenül terhelő 6 nagy súlyú dinamikus berendezéseket láthatunk, amelyek általában gépek. Külön jelöltük a 601 szállító, illetve emelő berendezést, a 602 vízszintes síkra telepített gépet, a 603 különlegesen nagy terjedelmű berendezést, a 604 dinamikus hatású forgó gépet, és a 605 anyagcsúszdát. Nem a találmányt megvalósító, és bármilyen hagyományos módon elkészíthető szerkezeti részek a 011 résfal, a 012 előregyártott vasbeton oszlop, a 021 aljazbeton, a 022 vasbeton lemezalap, a 023 vasbeton sávalap, a 024 vasbeton szoliter alap, a 025 padlószerkezet, a 026 útpálya és a 027 vasúti pálya. Az 5 hagyományos egyéb szerkezetek között említhetők az 501 kitöltő elemek, az 502 szigetelések és az 503 fedélszerkezet. A 110 függőleges elhelyezésű elővázelemek közül a 111 függőleges L-alakú elővázelemet, a 112 függőleges lemezszerű előváz elemet, a 113 függőleges merevítő előváz elemet, a 114 oszlop jellegű, a 115 fal jellegű, a 116 függőleges függesztőmű jellegű, a 117 függőleges, de fejjel lefelé fordított L-alakú, a 118 pedig rugalmas kialakítású elővázelemet jelent. A 120 vízszintes elhelyezésű elővázelemek közül a 121 vízszintes sík elővázelemet, a 122 feszítőmű jellegű vízszintes elővázelemet, a 123 függesztőmű jellegű vízszintes elővázelemet, a 124 vízszintes gerenda jellegű, a 125 vízszintes bordás elővázelemet, a 126 vízszintes merevítő, a 127 pedig vízszintes L-alakú elővázelemet jelent. Az 1. ábrán láthatók a 130 ferde elhelyezésű elővázelemek közül a 131 feszítőmű jellegű ferde elővázelem, a 132 ferde elhelyezésű sík elővázelem, a 133 gerenda jellegű ferde elővázelem, valamint a 134 íves csuklós kialakítású és a 135 bordás ferde elővázelem. A 140 térbeli elővázelemek közül példaképpen a térbeli síkokból álló 141 és a tagolt 145 térbeli elővázelemet tüntettük föl. Az 1 előváz példaképpen fölsorolt elemei mindenképpen a találmányi gondolat értelmében megvalósuló építmény első építési ütemében készülnek el, és tartalmazzák mindazon erősítő betétet, amelyre az 1 előváznak, valamint a vele együttdolgozóvá összeépített 2 monolit résznek a megfelelő teherbíráshoz szüksége van. El lehet látva azonban ezenkívül belőle kinyúló olyan erősítő betétekkel és adott esetben kapcsolati elemekkel is, amelyekre a végleges építményben a 2 monolit résznek van szüksége. Ilyen 4 kapcsolati elemek pl. a 2. ábrán föltüntetett mélyépítési létesítménynél a 111 függőleges L-alakú előváz elembe beépített 411 vasalás, a húzott elemek közötti 412 függőleges és 422 vízszintes kapcsolat. A 3 járulékos szerkezetek közül az 1.ábrán példaképpen a 301 függesztő müvet láthatjuk, amely a 311 függőleges, a 321 vízszintes és a 331 ferde elemből van összeállítva. A 2. ábrán föltüntetett mélyépítési létesítmény ugyancsak különlegesen nagy teher viselésére szolgál. A 6 nagy súlyú dinamikus berendezés példaképpen egy konverter üst, amely 50 m hosszúságú pálya mentén változtathatja helyzetét, és súlya a 600 Mp-ot meghaladja. A feladat egyrészt az, hogy a különlegesen nagy terhet a teherbíró talajrétegre kell továbbítani, másrészt az alapozáson belül lehetővé kell tenni technológiai terek kialakítását. Az ilyen szerkezet a hagyományos építéstechnológiák szerint igen nagy élőmunka ráfordítással, valamint sok állványozó és zsaluzó anyag felhasználásával valósítható csak meg, mégpedig rendkívül hosszú építési idő alatt. A találmány szerinti módszer ezzel szemben maximális gépesíthetőség mellett minimális helyszíni munkával igen gyors megépítést tesz lehetővé. Az 1 elővázat ezúttal a 111 függőleges L-alakú, a 112 függőleges lemezszerű és a 117 függőleges fordított L-alakú elem, valamint a 121 vízszintes sík elem és a 126 vízszintes merevítő elővázelemek alkotják. Az 1 előváz részeit képező elemekbe a 411 függőleges vasalás, a 421 vízszintes vasalás és a húzott elemek közötti 422 vízszintes kapcsolat van beépítve. Láthatjuk az ábrán ezenkívül a 413 nedves kapcsolatot, a húzott elemek közötti 412 függőleges kapcsolatot, a 414 kötőelemes kapcsolatot és a 441 térbeli kapcsolatot is. A példakénti esetben először a 117 függőleges fordított L-alakú és a 121 vízszintes sík elővázelemet szereltük össze. A 2 monolit rész elkészítését két ütemben hajtottuk végre. Az 1 előváz elkészülte után közvetlenül a 201 monolit részt valósítottuk meg, majd a technológiai szerelvények elhelyezése után egy későbbi időpontban a 202 monolit részeket. Ily módon a végleges szerkezet egyes részeiben végbement belső erőátrendeződés következtében a végleges szerkezet hossz- és keresztirányban egyaránt nagy merevségű monolit építmény módjára viselkedett. A 3. ábrán egymásra támaszkodó oszlop jellegű 114 függőleges és lemez jellegű 121 vízszintes előváz elemek közé iktattuk be a 118 rugalmas kialakítású előváz elemet. Láthatók az ábrán a 112 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
