175372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kettősfalú műanyagcsövek előállítására, gyűrű-, vagy csavarmenetszerűen bordázott külső fallal
9 175372 10 amelynek előfeszítettsége éppen akkora, hogy a 41 „vasaló”-gyűríínek a súlyát, amennyiben a gyűrűkeresztmetszetű 42 rés fent és lent egyforma, éppen kiegyenlíti. A tüske beszerelésekor természetesen figyelnünk kell arra, hogy ez a 44 rugó mindig a tüske tengelyvonalára merőleges síkban és e sík felett feküdjék. A 6. ábra azt a szerkezetet szemlélteti, amely vastag belső falú csövek előállítására alkalmas. A fúvókáknak, valamint a támasztólevegő betáplálására szolgáló csatornáknak az elrendezése itt megfelel az 5. ábra szerinti elrendezésnek, és azonos hivatkozási jelei is vannak. A 6 belső tüskére szintén felerősítettük a 40 tüske-hosszabbítást, amely lebegő állapotban tartja a 41 „vasaló”-gyűrűt. Ennek a súlyát a 44 nyomórugó egyenlíti ki. Ez a szerkezet, amely ilyenkor csak az elősimítást szolgálja és amelyet el is hagyhatunk, kapcsolódik a hasonlóképpen lebegően ágyazott olyan rászorítóberendezéssel, amelynek hordó alakú 50, 51 szorítóhengerei vannak. Ezeket a hengereket forgathatóan ágyaztuk az 52 fejcsapágy-gyűrűben, amely az 53 nyomórugó és az 54 golyó segítségével az 55 tüske-hosszabbításra támaszkodik. Ebben a kiviteli példában 4—4 hengert rendeztünk el a fröccsentő szerkezet hossztengelyére merőleges síkban, a két hengerkészletet pedig egymással szemben eltoltan úgy helyeztük el, hogy a második hengerkészlet 51 hengerei a belső csőnek azokat a helyeit szorítják a külső csőre, amelyeket az első hengerkészlet 50 hengerei még nem érintettek. Minden egyes hengert az 52 fejcsapágy-gyűrűben, az 56 tengelyen, az 57 golyóscsapágy segítségével könnyen forgatható módon ágyaztuk. A hengerek tengelyeit eltolódás ellen az 58 biztosítócsapok biztosítják. Az 53 nyomórugót úgy méreteztük, hogy az a teljes hengerfejnek a súlyát, központos beállítás esetében, éppen kiegyensúlyozza. A hengerfejek átmérőjét előnyösen úgy méretezzük, hogy azokon a helyeken, ahol a belső fal a külső fallal összeheged, a műanyagréteg teljes vastagságát a külső cső falvastagsági méretére csökkentjük, úgy, hogy az ilyen helyeken a falvastagság már nem felel meg a belső és a külső falak vastagsága összegének, hanem csupán a külső fal vastagságával egyenlő, a belső fal fölösleges anyagmennyiségét pedig a hengerek oldalra nyomják. Ha a csöveket alagcsövezéshez használják, akkor ez a módszer megkönnyíti a nyílások bevágását. Ha olyan műanyag kerül feldolgozásra, amely ragadásra hajlamos, vagyis ragacsos, akkor a belső fallal érintkezésbe jövő összes alkatrészt, tehát a 41 „vasaló”-gyűrűt, a 9 hengert, és az 50, 51 szorítóbengereket előnyösen te trafluorpolietilén felületi bevonattal látjuk el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kettős falú műanyag csövek előállítósám gyűrű-, vagy csavarmenetezerűen bordázott külső fallal és lényegileg sima belső fallal, amelyben egyetlen munkamenettel két gyűrűs fúvókából két koncentrikus (körkörös) csövet fröccsentenek, amelynek során a külső csövet az első gyűrűs fúvókából való kilépése után körpályán vezetett, osztott, egymást üreges mintává kiegészítő, harántbordázatos szerszámok (kokillák) közé juttatják és a harántbordázatba való besimulásra kényszerítik, a belső csövet pedig a szerszámok pályáján belül levő második fúvókából fröccsentik, mimeÚett a két cső közötti térbe és a belső cső belső terébe a légkörnyomásnál nagyobb nyomású levegőt vezetnek be, azzal jellemezve, hogy a belső cső belső terébe betáplált levegő hőmérsékletét és nyomását a két cső közötti térbe betáplált levegő hőmérsékletétől és nyomásától függetlenül szabályozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításí módja, azzal jellemezve, hogy legalább a két cső közötti térbe betáplált levegő hőmérséklete magasabb. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosításí módja, azzal jellemezve, hogy a két cső közötti térbe betáplált levegő hőmérséklete legalább akkora, mint a betáplált műanyag lágyulási pontjának a hőmérséklete. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a belső cső belső terébe betáplált levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a két cső közötti térbe betáplált levegő hőmérséklete. 5. Az 1 —4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításí módja, azzal jellemezve, hogy a belső cső belső terébe betáplált levegő nyomása nagyobb, mint a két cső közötti térbe betáplált levegő nyomása. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításí módja, azzal jellemezve, hogy a belső cső belső terébe betáplált levegő nyomását a két cső közötti térbe betáplált levegő nyomásánál annyival nagyobbra, a belső cső belső terébe betáplált levegő hőmérsékletét pedig a két cső közötti térbe betáplált levegő hőmérsékletének figyelembevételével úgy szabjuk meg, hogy amikor a külső cső a lágyulási pont alá hűl le abban a szakaszban, amelyben a belső cső még képlékenyen alakítható, a két cső közötti terekben legalább megközelítőleg azonos nyomás lépjen fel, mint amekkora a belső cső belső terének azonos szakaszában uralkodik. 7. Készülék az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, hogy a belső cső fröccsentő szerszámának a tüskéjében (6) a belső cső belső terébe való levegő betáplálása céljára hosszanti furata (7) és a külső cső fröccsentő szerszámának a tüskéjében (3) a két cső közötti térbe való levegő betáplálása céljára (10) gyűrűs csatornája van. 8. A 7. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a betáplált levegő hőmérsékletének a mérőhelyei a levegőnek a fröccsentő szerszám furataiba való belépési helye előtt vannak. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső cső fröccsentő szerszámának a tüskéjében (6) levő hosszanti furatok (7) központos furatok. 10. A 7., 8. vagy 9. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső cső fröccsentő szerszámának a tüskéjében (3) levő gyűrűs csatorna (10) gyűrűs furat. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 66 5
